Ellenvélemények az újonnan megalakult német szövetségi kormányban az Északi Áramlat–2 gázvezeték kapcsán

Ellenvélemények az újonnan megalakult német szövetségi kormányban az Északi Áramlat–2 gázvezeték kapcsán

16:10 December 17, 2021

Politika 1925 7 хвилин

Українська

Ellenvélemények az újonnan megalakult német szövetségi kormányban az Északi Áramlat–2 gázvezeték kapcsán

Éppen hogy csak megalakult Németország új kormánya, már ellentmondás alakult ki a szociáldemokraták és a „zöldek” között. Annalena Baerbock külügyminiszter kijelentette, hogy az Északi Áramlat–2 orosz gázvezetéket nem lehet üzembe helyezni, Olaf Scholz, a szövetségi kormány vezetője, éppen ellenkezőleg értésre adta, hogy a gázvezeték engedélyeztetve lesz.

Sőt, már az új kormány megalakulása előtt is rengeteg pesszimista előrejelzés volt a vezeték jövőjével kapcsolatban, mivel a koalícióban merőben különböző politikai erők gyűltek össze.

A szociáldemokraták az alábbiak alapján osztották szét a tárcákat: mindenekelőtt ideológiai ellenfeleikkel – a szabad demokratákkal, amelyek liberális nézeteikhez ragaszkodnak a gazdaság kapcsán, másodszor az ökológiai rend radikális támogatóival – „Szojuz90/Zöldekkel”. A felek közötti konfliktus fő kulcspontja pedig a külpolitikához való hozzáállás volt. Ennek eredményeként a Külügyminisztériumot Annalena Baerbock, „zöldek” társelnöke vezeti, de külpolitikai nézetei nagyon eltérnek a szövetségi kancellár nézeteitől.

A veszélyével annak, hogy emiatt széteshet a koalíció, már ma tisztában van a kormánykoalíció vezetése. Az a demonstratív gesztus, amely azt hivatott bebizonyítani, hogy kevesebb az ellenvélemény Scholz és Baerbock között, mivel mindketten megtették már első látogatásukat Párizsba és Brüsszelbe. Tudni kell, hogy a német zöldek és a szociáldemokraták között sok kérdés kapcsán alakulhat ki konfliktus, de az EU-t és Franciaországot illetően nem. Mindkét politikai erő egyetért abban, hogy Angela Merkelnek az európai integráció elmélyítésére és a Párizs-Berlin szemszög megerősítésére irányuló erőfeszítéseit folytatni kell. Pedig a kancellár és a külügyminisztérium vezetői külpolitikai nézeteinek eltérése előbb vagy utóbb, mindenképpen kiderültek volna. És talán abban, hogy ez ilyen hamar megtörtént, Baerbock asszony a „felelős”.

A közelmúltban a német sajtónak adott interjújában egyértelműen kijelentette: Az Északi Áramlat–2-t nem kapja meg a tanúsítványt. „A dolgok jelenlegi állása szerint nem lehet jóváhagyni a gázvezeték beüzemelését, mivel az nem felel meg az európai szabályoknak” – mondta a német külügyi tárca vezetője.

Scholz kancellár lengyelországi látogatása során lényegében ennek az ellentétét jelentette be. A Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel megtartott közös sajtókonferencián lengyel kollégája felszólítására, miszerint ne engedje meg az Északi Áramlat–2 beindítását, azt kezdte latolgatni, milyen intézkedéseket foganatosít Németország annak kapcsán, hogy az Ukrajnán keresztüli tranzit ne szakadjon meg. Olaf Scholz ezzel mintegy megerősítette, hogy Merkel kancellár irányvonala projekt kapcsán folytatódni fog. És ez pont az ellentéte annak, amit Annalena Baerbock akar.

Milyen gyakorlati következményei lehetnek a külügyminisztérium vezetője ellenállásának? Komoly eszközei ahhoz, hogy megakadályozza az Az Északi Áramlat–2-t beindítását nincsenek. Ez a projekt jelenleg az engedélyeztetés folyamatában van. Sok objektív tény szól amellett, hogy ez időben megtörténik (vagyis 2022. január 8-ig). Többek között a magas gázárak és a német üzleti élet résztvevői, akiknek nem áll szándékukban hatalmas összegeket veszíteni a projekt felfüggesztése miatt, sőt még az USA álláspontja is, mivel a Kongresszus Képviselőháza által már elfogadott költségvetési tervezet nem tartalmaz szankciókat az Északi Áramlat–2 ellen.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Baerbock ne próbálhatná meg valamilyen módon megakadályozni a gázvezeték beindítását, különösen akkor, ha szövetségeseket talál. A tanúsításért felelős szabályozó testület (Federal Border Agency, BNA) nem áll a Külügyminisztérium felügyelete alatt. A szabályozó a Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik, amelynek vezetője Jochen Gomann, a szabad demokraták „embere”, akik hozzáállása az Északi Áramlat–2 ügyéhez a választási kampány során eléggé visszafogott volt.

A szabad demokraták erőfeszítéseinek köszönhetően a koalíciós megállapodásban még csak említést sincs róla. Ha a „zöldeknek” sikerül rávenniük koalíciós partnereiket, hogy küzdjenek a projekt beindítása ellen, akkor így vagy úgy megtehetik, vagy legalábbis elhúzhatják az időt.

Az Északi Áramlat–2 tanúsítványát az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia, de döntése csak ajánló jellegű. Ha azonban a német kormányban erős ellenzék alakul ki a projekttel szemben, az Európai Bizottság ítélete ürügyül szolgálhat a leállítására.

Az Északi Áramlat–2-vel szemben folytatott küzdelem azonban nyílt ellentétet feltételez a kancellárja és az ország külügyminisztere között. És itt felvetődik egy egyszerű kérdés: vajon Annalena Baerbocknak belemegy az ellenállásba akkor, amikor már megalakult a kormány és a német polgárok egyáltalán nem akarnak fagyoskodni otthonukban a magas gázárak miatt?

És nem meglepő módon a kérdésre adott nemleges válasz egyáltalán nem nyilvánvaló. Egyszóval a válaszra még várni kell…

NEWSMAKER

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei