Ursula von der Leyen a szerbek és koszovóiak párbeszédét sürgeti
Párbeszédet sürgetett Szerbia és Koszovó között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Koszovóban, ahol az ország vezetőivel tárgyalt, és arra szólította őket, hogy csillapítsák az indulatokat a szerb-koszovói határon.
Tizedik napja feszült a helyzet Észak-Koszovóban, ahol a helyi szerbek akadályozzák a határátkelést Szerbia és Koszovó között, mert igazságtalannak tartják, hogy a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblákat kell használniuk. A helyzetet súlyosbítja, hogy a koszovói különleges rendőri alakulat (Rosu) is a helyszínen van, amit a tiltakozó civilek fenyegetőnek tartanak, a határ szerb oldalára viszont már kivezényelték a szerb katonaságot is.
Az Európai Bizottság elnöke szerdán Vljosa Osmani elnökkel és Albin Kurti miniszterelnökkel is tárgyalt a kialakult helyzetről. Mint mondta, a vitákat a brüsszeli párbeszéd révén kell rendezni. „Konstruktív párbeszédre van szükség a helyzet megoldása érdekében” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
A pristinai Koha Ditore című napilap internetes oldalának beszámolója szerint Vljosa Osmani államfő arról tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, hogy Szerbia destabilizálni akarja Koszovót és az egész nyugat-balkáni térséget, és az Európai Uniónak közbe kell lépnie, hogy ezt megakadályozza.
Albin Kurti miniszterelnök pedig megismételte korábbi kijelentését, miszerint Koszovó csak a kölcsönösség elve szerint jár el, nem tesz semmi jogelleneset. A kormányfő indoklása szerint a brüsszeli közvetítéssel zajló szerb-koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket foganatosítani.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elismeri Koszovót önálló államként, erre pedig nem kerülhet sor.
MTI
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás