A kelet-ukrajnai konfliktus 12 pontos rendezési tervével állt elő a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia

A kelet-ukrajnai konfliktus 12 pontos, nagy nemzetközi feltűnést keltő rendezési tervével rukkolt elő a hétvégén tartott 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia, jóllehet a dokumentumot az ukrán külügy tiltakozására a szervezők előbb levették a tanácskozás honlapjáról, majd szombaton ismét visszatették – adta hírül a strana.ua hírportál.

A „februári 12 pontot” egy európai, amerikai, ukrán és orosz szakértőkből álló munkacsoport dolgozta ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkatársainak a bevonásával. A Wolfgang Ischinger nyugalmazott német diplomata, a müncheni konferencia elnöke által jegyzett rendezési terv 4 blokkból – biztonság, humanitárius kérdések, gazdaság, politika – áll.

A dokumentum 1. pontja a Donbászi Közös Ellenőrzési és Koordinációs Központ visszaállítását javasolja, ami a szakértők szerint elősegítené a minszki megállapodások teljesítését, azok megsértése esetén lehetővé tenné a gyors reagálást, beleértve az EBESZ monitoring csoportjának akadálytalan mozgását, az infrastruktúra helyreállításának és az aknamentesítésnek a támogatását.

A 2. pont a katonai-háborús válság rendezését szolgáló párbeszéd megteremtését indítványozza a normandiai formátum keretében. Ezen belül létre kellene hozni a katonák kapcsolatfelvételét a donbászi válság rendezése céljából, a minszki megállapodások érvényesítésének gyorsítása érdekében.

A 3. pont a korlátlan hozzáférést és a mozgási szabadság javítását javasolja. Ezen belül egyebek mellett növelni kellene az ellenőrző pontok számát az átjárhatóság javítása érdekében az ütközővonalon.

A terv humanitárius blokkja két pontból áll: a sorrendben 4. pont a nyomtalanul eltűntek felkutatásáról, míg az 5. pont a terület aknamentesítéséről szól.

A csomag gazdasági része négy pontot tartalmaz: a sorrendben 6. pont Donbász helyreállításának a gyorsításáról szól, amibe be lehetne vonni az Európai Uniót és Oroszországot is. A 7. pont a szabadkereskedelmi övezet létrehozásának a vizsgálatára vonatkozik a háború sújtotta más régiók példáját felhasználva. A 8. pont a szankciók megszüntetési útitervének kidolgozásával foglalkozik, amelynek értelmében a minszki megállapodások végrehajtására irányuló konkrét intézkedések függvényében megfelelően módosulna a szankciós rendszer. A 9. pont a radioaktív sugárzás veszélyének az elhárítását tárgyalja annak tükrében, hogy Donyeck megyében és a tágabb térségében 1,2 ezer radioaktív sugárforrás található, amelyeket orvosi, ipari és kutatási célokra használnak.

A tervezet három pontból álló politikai blokkja szerint az Ukrajnán belüli szociális átalakulások, valamint az Ukrajna és a szomszédai közötti kapcsolatok kihatással vannak történelmi emlékezet és nemzeti identitás politikájára, bonyolult kérdéseket vetve fel a kormány számára az állampolgárság és a nyelvi jogok kapcsán, valós módon befolyásolva a politikát, gazdaságot és biztonságot.

A sorrendben 10. pont szerint új párbeszédet kell beindítani az euroatlanti országok között a kölcsönös biztonság rendszerének kiépítéséről. A párbeszédet a nemzeti vezetőknek kell jóváhagyniuk, a cél a többi között a biztonsági alapproblémák megoldása és a fő ellentétek meghaladása, az esetleges konfliktusok megelőzése.

A 11. pont az EU és Oroszország közötti szelektív együttműködés területeinek a meghatározásáról és támogatásáról szól. E szerint 2020-ban az EU-nak és Oroszországnak a szelektív együttműködést a prioritások közé kell emelnie, beleértve a minszki megállapodások teljesítését. Kiterjeszteni az együttműködést az egybevágó érdekek területére, mint a tudomány és a kutatás, határokon átnyúló és regionális, valamint klíma- és környezetvédelmi együttműködés. Folytatni kell a meglévő gazdasági és humanitárius kapcsolatok erősítését.

A 12. pont az identitásról szóló új nemzeti párbeszéd beindítását tárgyalja. E szerint minél hamarabb új, átfogó nemzeti párbeszédet kell beindítani Ukrajnában, közvélemény-formálók, vezető tudósok és nemzetközi hírű szakértők bevonásával. Lehetővé kell tenni, hogy Ukrajna szomszédai, mindenekelőtt Lengyelország, Magyarország és Oroszország is elmondhassa saját véleményét. A dialógusnak érintenie kell a történelem és a nemzeti emlékezet, a nyelv, az identitás és a kisebbségek problémáinak témakörét. A párbeszéd elengedhetetlen részét kell képeznie mind az országon belüli, mind a külföldi nemzetiségi és vallási kisebbségek iránti toleranciának és tiszteletnek.

A felsorolt tizenkét pont nem érinti a – 13 pontból álló – minszki megállapodásokban foglaltakat, nincs szó bennük sem a választásokról, sem a terület különleges státusáról. A müncheni konferencia szakértői 12 pontos javaslatcsomagjukkal Kijev és a donbászi szakadár köztársaságok együttélésének könnyebbé tételét tartották szem előtt Moldávia és a Dnyeszter-melléki Köztársaság mintájára, amelyek nem egyesültek, de megtanultak egymással békében élni – írta kommentárjában a strana.ua.

(vb/strana.ua)