Vlagyimir Putyin pártja, az Egyesült Oroszország nem meglepő módon elsöprő győzelmet aratott az oroszországi parlamenti választásokon, az viszont talán meglepetésnek tekinthető, hogy viszonylag jól teljesített az Orosz Föderáció Kommunista Pártja is, amely az összes leadott voks mintegy ötödét megszerezte. A kommunista párt nem éppen egy klasszikus marxista-leninista programmal indult a választáson, illetve teljesítményüket az Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista által szorgalmazott taktikai szavazási rendszer is segítette. A párt vezetése ennek ellenére elégedetlen a választás eredményeivel és harcot hirdetett az online szavazás ellen.
Nem meglepő módon ismét megnyerte az orosz választásokat Vlagyimir Putyin pártja, az Egyesült Oroszország. Az egyetlen dolog, amit ezzel kapcsolatosan érdemes kiemelni az, hogy a párt népszerűsége enyhén csökkent: a 2016-os választásokon még a voksok 54%-át gyűjtötték be, most 98%-os feldolgozottság mellett már csak „éppen 50% alatti” volt az eredmény a Reuters összesítése szerint.
Ami inkább meglepő volt az eseménnyel kapcsolatosan az, hogy az Orosz Föderáció Kommunista Pártja, a KPRF jelentős népszerűség-ugrást könyvelhetett el magának: a választópolgárok közel 20%-a adta le voksát Genadij Zjuganov pártjára. Ez jelentős ugrást jelent a 2016-os eredményhez képest, amikor a szavazatok mindössze 13%-át zsebelték be és a pontos eredménytől függően várhatóan a párt harmadik-negyedik legjobb teljesítménye lesz, mióta a Szovjetunió összeomlása után a politikai formáció megalakult.
Bár az eddigi számok jelentős ugrást mutatnak a KPRF teljesítményében, a vezetés nem elégedett: hevesen kritizálni kezdték a választási rendszert és bejelentették, hogy nem ismerik el a digitálisan leadott voksok hitelességét.
Dimitrij Novikov, a párt elnökhelyettese úgy fogalmazott a Moscow Times szerint, hogy sokáig vezettek több választókörzetben is, de az eredmény „hirtelen megváltozott, ahogy elkezdtek beérkezni az eredmények.”
A politikus konkrétan a digitalizációt okolta a vártnál rosszabb eredmény miatt és egész nyíltan megígérte, hogy meggyőzzük az országot arról, hogy harcolni kell ezek ellen a digitális innovációk ellen.
A kommunista párt tüntetéseket is akart szervezni a hét több napjára az eredmények ellen, de ezt a rendőrség nem engedélyezte a koronavírus miatti korlátozásokra hivatkozva.
A digitális szavazatok összesítése egyébként tényleg nagy változást hozott az előzetes eredményhez képest: 25%-os feldolgozottság mellett Putyin pártja 43%-os, a kommunista párt 25%-os eredményt ért el, de a különbség a két párt között nagyot nőtt, ahogy az online szavazatok több napon át tartó ellenőrzése lezárult.
Különösen Moszkvában hozott nagy meglepetést az online szavazás eredménye, ahol nagy többség az Egyesült Oroszországra voksolt online, offline viszont nem. Putyin pártjának támogatottsága jellemzően inkább a vidéki területeken jelentős.
A részvétel egyébként rendkívül alacsony volt: alig 45%-a ment el szavazni az arra jogosult választópolgárok közül.
A harmadik legerősebb párt a Liberális Demokrata párt lett, a szavazatok 7,5%-át gyűjtötték be.
Megint kommunizmust akarnak az oroszok?
A kommunista párt programjában felvonultat számos marxista elemet, de egyszerre próbálnak apellálni azoknak a szavazóknak is, akik nem feltétlen hardcore kommunisták, viszont elegük van a Putyin-rendszerből és az ahhoz köthető vélt vagy valós korrupcióból. Egyszerre az is megfigyelhető, hogy programjukban számos elemet elcsennek Putyin könyvéből és egyes területeken patrióta, nacionalista szólamokat hangoztatnak.
A KPRF programjában megtalálható többek közt az,
- államosítanák az ország stratégiai fontosságú vállalatait és nyersanyag-lelőhelyeit,
- államilag rögzítenék egyes fogyasztási cikkek árát,
- állami felelősség-vállalást gyakorolnának a lakhatással kapcsolatosan – egyszerre lakások építését, a kilakoltatások megszüntetését és a lakók elhelyezését is ígérik,
- „drasztikus lépéseket” ígérnek a korrupció és a bűnözés ellen, illetve megígérték egy teljesen független bírósági rendszer létrehozását is,
- az „orosz nemzeti kultúra” védelmit ígérik, amely szerintük a „multinacionális Oroszország” összetartó kapcsa,
- a külföldi szervezetektől nem vennének fel hitelt, hanem belső adósságkezelésre állnának át,
- de egyszerre törekednének a „más országokat tiszteletben tartó külpolitikára” és az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolat javítására is.
A többféle ideológiát vegyítő politikai felállás részben egyébként annak is köszönhető, hogy a párton belül vannak, akik internacionalista marxista-leninisták, míg mások inkább a kommunizmust úgy kezelik, mint egyfajta nemzetépítő ideológia alapja. Annak ellenére, hogy a párt hivatalosan nem engedi berkein belül a „vallási propagandát,” nem tartják ellenségüknek az orosz ortodox egyházat és inkább a felekezettel való együttműködést támogatják.
A KPRF eredményét egyébként az Alexej Navalnij ellenzéki aktivista által kidolgozott taktikai szavazási rendszer is segítette: a bebörtönzött politikus támogatói egy appot is kidolgozták, amely javaslatokat tett a szavazásra az ellenzéki választóknak arról, hogy egyes körzetekben ki az esélyes jelölt, sok esetben a kommunista párt jelöltjeit hozta ki eltérő pollok alapján. Az alkalmazást a választás előtt két nappal törölte a Google és az Apple az orosz kormány nyomására.