Áder: a magyarok pontosan tudják, miért érzékeny seb a Krím bekebelezése

A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója – jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfőn Kijevben, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten mondott beszédében.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország a „rokon fájdalom” miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy „ha egy állam – nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve – kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára”.

„Minket, magyarokat, gyakran neveznek a szabadság nemzetének. Több mint ezer esztendős történelmünk során többször megtapasztalhattuk, milyen az, amikor egy nagyhatalom ránehezedik a szomszédjára, és sem fenyegetéstől, sem fegyveres erőszaktól nem riad vissza, hogy ránk erőszakolja az akaratát. Ez történt az Oszmán és a Habsburg Birodalom idején és ez történt 1956-ban is, amikor a magyar nép megpróbált kiszabadulni a kommunista világbirodalom szorításából” – fejtette ki Áder János.

Kijelentette: a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait. „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást” – emlékeztetett.

A kelet-ukrajnai válságra rátérve leszögezte, hogy „nincs alternatívája a békés rendezésnek”. „Elismerjük az erőfeszítéseket, amelyeket ukrán részről tettek annak érdekében, hogy végre előre lehessen lépni a konfliktus feloldásában. De látjuk azt is, hogy még sok állhatatosságra, következetességre, mindenekfelett pedig türelemre lesz szükség a Krím félsziget ügyének megnyugtató rendezéséhez” – vélekedett a köztársasági elnök.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el legnagyobb szomszédja, Ukrajna függetlenségét, és gratulált annak harmincadik évfordulójához.

„Őszintén kívánjuk, hogy ez a számunkra oly fontos állam immár békében és stabilitásban fejlődhessen tovább. Azt szeretnénk, hogy Ukrajna biztos és vonzó jövőképet kínáljon valamennyi polgárának, és hogy a magyar nemzeti közösség is otthon érezhesse magát az országban. E célok eléréséhez változatlanul készek vagyunk megadni minden segítséget” – emelte ki Áder János.

A konferencián 46 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselője vesz részt, köztük 14 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács elnöke. Az esemény elején Jamala krími tatár énekesnő énekelte el 1944 című dalát, amely a krími tatárok 1944-es kitelepítéséről szól, és amellyel korábban első helyezést ért el az Eurovíziós dalfesztiválon. Ezt követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Dmitro Razumkov parlamenti elnök és Denisz Smihal miniszterelnök tartott beszédet, majd a meghívottak felszólalása következett.

MTI