A ex-külügyminiszter kommentálta az ukrán–magyar kapcsolatok legutóbbi fejleményeit, többek között a magyar külügyi tárca vezetője, Szijjártó Péter kijevi látogatása során Ukrajna vezető politikusaival folytatott tárgyalásait.
- És még egyszer Magyarországról, pontosabban Kárpátaljáról. Mindenki csak arról beszél, hogy kellene az ukrán magyaroknak elsajátítaniuk az ukrán nyelvet. Ez nem elég! Mindannyiuknak teljes értékű ukrán állampolgárrá kell válniuk. Természetesen anélkül, hogy elveszítenék identitásukat. Ehhez – az ukrán nyelv megfelelő szintjének gyakorlása mellett, alapfokú ismeretekkel kell rendelkezniük az ukrán történelemből, földrajzból, állam és jogtudományból- hangsúlyozta Klimkin.
Elmondása szerint, ha valaki esetleg sokallja a tantárgyak számát, feltételesen egyesíteni lehet őket egybe, például „ukrán nyelv és ukrán tanulmányok”:
- Meg kell állapodnunk a magyarokkal, miként, milyen módszerrel oktassák, milyenek legyenek az oktatás minőségi ellenőrzésének a kritériumai. Ez elvi kérdés! Nem az a lényeg, hogy hány százalékot tesz ki az általános képzésben, 30,40 vagy 60, igazából nem ez a lényeg. Főleg, hogy minőségi oktatás városon kívül (néha a városokon belül) szinte nem létezik.
- Sokszor jártam Kárpátalján, és láttam, hogy az ukrán magyarok nem érzik otthon magukat Ukrajnában, hiányzik a tudata annak, hogy milyen ország állampolgárai. Segítenünk kell ebben, különben Kárpátalja végérvényesen magyar enklávévá válik – hangsúlyozta Klimkin.
Elmondása szerint, amikor Kárpátaljára érkezel: az állami intézményeken nem csak az ukrán zászló van kitéve, a magyar is és magyar idő szerint élnek:
- Annak érdekében, hogy a mi időnk szerint éljenek, átfogó munkát kell végezni a nemzeti kisebbségekkel. De nálunk ahogy nem volt, úgy most sincs egy központunk, amelyik kidolgozná és végrehajtaná a kisebbségi politikát. Amíg ez így lesz, mások fogják uralni területünket. Ahogy ez most van az ukrán magyarokkal Kárpátalján.
(mukachevo.net/karpat.in.ua)