Hétfőtől várhatóan nem őrzi tovább a Capitolium épületét a Nemzeti Gárda

Csaknem öt hónappal a január 6-i zavargások után, hétfőtől nem őrzi tovább az amerikai törvényhozás épületét a Nemzeti Gárda – jelentette be hétfőn az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon).  

A tárca közleményben jelentette be a Nemzeti Gárda missziójának végét. Az épület őrzésének feladatát teljes mértékben átveszi a capitoliumi rendőrség.

Közleményében Lloyd J. Austin miniszter kifejtette: a Nemzeti Gárda tagjai nemcsak az embereket védték, hanem az amerikai alkotmányt is. John Kirby, a Pentagon szóvivője azt közölte: jelenleg még mintegy ezer gárdista tartózkodik Washingtonban, de már készülődnek a visszatérésre eredeti állomáshelyükre.

„A capitoliumi rendőrség látja majd el a törvényhozás épületének biztosítását, amely a nagyközönség számára továbbra is zárva marad a rendőrök leterheltsége miatt” – nyilatkozta vasárnap a CBS amerikai televíziónak a januári zavargások után indított vizsgálatokat felügyelő Russel Honoré nyugalmazott altábornagy. Honoré úgy fogalmazott: „Isten áldja a Nemzeti Gárdát. Jelentős munkát végeztek”.

2021. január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően többen – köztük az elnök hívei – megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen mondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment) indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett.

Az amerikai képviselőház múlt héten elfogadta azt a jogszabálytervezetet, amely 1,9 milliárd dolláros támogatást biztosítana – többek között – a Capitolium biztonságának megerősítésére és a januárban okozott károk helyreállítására. Ezen kívül arról is döntött a demokrata többségű alsóház, hogy kétpárti bizottságot hoznának létre a Capitolium ellen elkövetett támadás kivizsgálására. Szakértők szerint mindkét terv bizonytalan jövő előtt áll, a törvényjavaslatról ugyanis a szenátusnak is szavaznia kell. A felsőházban 50-50 arányú a két párt szenátorainak aránya. Abban az esetben, ha szavazategyenlőség alakul ki, Kamala Harris demokrata párti alelnök szava dönt.

Mitch McConnell, a szenátusban kisebbségben lévő republikánusok vezetője korábban „ferdének és kiegyensúlyozatlannak” nevezete a javaslatot. „Egyáltalán nem világos, hogy milyen új tényeket tárhat fel egy új bizottság a bűnüldöző szervek és a kongresszus már most is működő vizsgálatai mellett” – fogalmazott a politikus.

Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője még a szavazás előtt kijelentette, hogy mindenképpen a szenátus elé viszi az ügyet. „A szenátus elé kerül (az ügy), és meglátjuk, hova állnak a republikánus barátaink. Vajon kiállnak-e az igazság mellett, vagy a nagy hazugság mellé állnak?” – fogalmazott Schumer.

A kétpárti megállapodás feltételei szerint a bizottságnak egyenlő számú demokrata és republikánus tagja lenne, mindkét pártból öt politikus, akik rendvédelmi és nemzetbiztonsági háttérrel rendelkeznek. A tervek szerint a testület idézési jogkörrel rendelkezne, és december 31-ig jelentést kell összeállítania, amely nemcsak a január 6-i zavargások elemzéséről szólna, hanem ajánlásokat is tartalmazna az esetleges hasonló jövőbeli események megelőzésére.

MTI