Németország Alkotmánybírósága „elutasította” Angela Merkel kancellár klímatervét

Az Angela Merkel vezette kormánykoalíciónak újabb kellemetlensége akadt. És mindez azért, mert Németország Alkotmánybírósága „nem kielégítőnek” nevezte a kormány klímatervét. És nem lenne semmi baj, de a közelgő szeptemberi Bundestagba való választásokon kétségtelenül nagy szerepet fog játszani a környezet- és az éghajlat védelmének kérdése.

Az Alkotmánybíróság, a zöldek és a környezetvédők szerint, „történelminek és szenzációsnak” nevezhető döntésének megfelelően, a német kormány a káros kibocsátás csökkentésére vonatkozó terve „összeférhetetlen az alapvető jogokkal, mivel csak a jelennel foglalkozik, nem pedig a kilátásokkal.

Például a kormány által javasolt intézkedések a bíróság szerint „sértik a felperesek (környezetvédők) szabadságát, mert „a kibocsátás csökkentésére vonatkozó fő intézkedéseket egy későbbi időpontra, 2030 utánra halasztja”.

A kormány tervei szerint Németországnak 1990 júniusától 2030-ig 55%-ra kell lecsökkentenie a CO₂-kibocsátást. A bíróság azonban úgy véli, hogy bár a kormány nem sértette meg az állampolgárok éghajlatváltozással szembeni védelméről szóló kötelezettségét, ennek ellenére nem írta elő megfelelően a kibocsátás további csökkentésének határidejét. Az Alkotmánybíróság bírái szerint viszont szükséges lenne meghatározni az éves kibocsátás csökkentés mértékét a 2030 utáni időszakra. A bíróság azt is kimondta, hogy a módosított, átdolgozott tervnek legkésőbb 2022. december 31-ig kell elkészülnie.

Elmondhatjuk, hogy Angela Merkel kormánya újabb piros pontot kapott az éghajlatváltozás körüli heves harc közepette. Mindemellett a „zöldek” pártja viszont egyre népszerűbb, és a múlt héten több közvélemény-kutatás eredménye azt mutatta, hogy már megelőzte a kormányzó konzervatívokat.

A 2019-ben kidolgozott a káros kibocsátás csökkentésével kapcsolatos törvény a Párizsi klímaegyezménynek megfelelően számos programot tartalmaz, beleértve a zöld energia ösztönzését, az infrastruktúra bővítését az elektromos járművek számára és a kibocsátási kvóták kereskedelmét.

A Berlin a múlt hónapban bejelentette, hogy 2020-ban az éghajlatváltozást érintő feladatok részben teljesültek a pandémia okozta gazdasági aktivitás csökkenése miatt.

A környezetvédők azonban már régóta azt állítják, hogy ez a törvény túl engedékeny. Az elégedetlenségük komoly perek sorozatához vezetett az ország szövetségi kormányával annak megszigorítására vonatkozó követelésekkel.

Érdekes módon a nyilvánvaló vereség ellenére Angela Merkel is üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. Sőt, Peter Altmeyer gazdasági és energiaügyi miniszter „klímabarátnak nevezte az éghajlat és az ifjúság jogainak védelmét illetően”. Egyben hozzátette, „tervezett biztonságot nyújt az üzleti élet számára”.

Sven Schulze, a környezet és természetvédelmi, építési és nukleáris biztonság minisztériuma vezetője úgy véli, hogy a bíróság döntése „felkiáltó jelet helyezett a klímavédelemre”.

Az Alkotmánybíróság döntése egyértelműen a „zöldek” javát szolgálja, akik már az országos közvélemény-kutatások szerint az élen állnak. Regionális szinten már számos szövetségi tartomány kormány-koalíciójának tagjai.

Másrészt Annalena Baerbock, a „zöldek” vezetője és kancellár jelöltje a közelgő választásokon, azt ígéri, hogy az új kormány minden tevékenységi területén elsősorban a környezet és az éghajlat védelmének kérdését helyezi előnybe.

Armin Laschetet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjét azzal vádolják, hogy elhanyagolja az környezetvédelmet. Ugyanakkor ő is üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, kijelentve, hogy ez „egyértelmű megbízás a kormány számára az éghajlatvédelem előtérbe helyezését illetően”.

NEWSMAKER