Kína elítélte nagyköveteinek Európa-szerte történő bekéretését

Peking szerdán elítélte, hogy előző nap több európai uniós ország bekérette a kínai nagykövetet az állampolgáraikkal szemben elrendelt kínai válaszszankciók miatt.

Hua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján észszerűtlennek nevezte a lépést, és közölte, hogy Kína elfogadhatatlannak tartja nagykövetei bekéretését.

Hollandia, Németország, Franciaország, Svédország, Belgium, Litvánia és Dánia is számon kérte a kínai nagykövetet azt követően, hogy Peking hétfőn uniós tisztségviselőket és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be válaszul az EU büntetőintézkedéseire, amelyek négy kínai tisztségviselőt és egy jogi személyt érintenek. Az EU az északnyugat-kínai Hszincsiangból jelentett emberi jogsértések ügyében rendelte el a szankciókat.

A kínai külügyi szóvivő úgy fogalmazott: „az európaiak megengedik maguknak, hogy lejárassanak és támadjanak másokat, továbbá téves információk és hazugságok alapján önkényesen szankciókat vessenek ki, de azt nem fogadják el, hogy Kína ellenlépéseket tegyen”.

Hua azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy az Európai Parlament lemondott egy eredetileg keddre tervezett megbeszélést a Kína és az EU közötti befektetési megállapodásról úgy reagált: a megállapodás kölcsönösen kedvez a feleknek, nem pedig „egyoldalú alamizsna”.

Az Európai Unió és Kína közötti befektetési megállapodás előkészítését csaknem hét éven át tartó egyeztetések után december 30-ára sikerült tető alá hoznia. A kétoldalú befektetési egyezmény ratifikációja azonban megfigyelők szerint még hónapokat vehet igénybe, és a jelenlegi diplomáciai vita csak tovább növeli a folyamat körüli bizonytalanságot.

Az unió részéről a megállapodás egyik megosztó tényezője a hszincsiangi emberi jogi helyzet. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai területen az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat. Egyes beszámolók szerint az érintett kisebbségek tagjaival szemben kényszersterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elszakított gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.

Forrás: demokrata.hu