Japán „furcsa” módot talált a korona megmentésére

A Sanae Takaichi miniszterelnök vezette japán kormány átfogó változtatásokat hagyott jóvá az 1947-es császári háztartási törvényben, jelentette az SRF.

Az újítások célja a császári család megőrzése a férfi örökösök hiánya esetén. A dokumentum lett ennek a törvénynek az első jelentős reformja a második világháború utáni elfogadása óta, de nem változtat a japán monarchia fő elvén – a trónhoz való jogot továbbra is csak apai ágon lévő férfiak birtokolják.

Férfi örökösök hiánya esetén az örökbefogadási eljárás révén lehetőség nyílik a korábbi oldalágak leszármazottjainak visszatérésére a császári családba, miközben szigorú tilalmat tartanak fenn a nők trónra lépésére.

A jogi reform azt követően vált lehetővé, miután a Liberális Demokrata Párt (LDP) kétharmados többséget szerzett a februári parlamenti választásokon, ezzel a jobboldalra tolódott. Még a konzervatív ellenzéki tagok is a törvény mellett szavaztak. Takaichi miniszterelnök azzal indokolta a döntést, hogy kizárólag a férfi vérvonal „a császár hatalmának egyetlen forrása”.

A dinasztia jelenlegi állapota és az új mechanizmus

Jelenleg a világ legrégebb örökletes monarchiájának mindössze 16 tagja van. A császári családnak mindössze három potenciális trónörököse van:

• Akishino 60 éves koronaherceg (Naruhito császár testvére);
• a 19 éves Hisahito herceg (Akishino koronaherceg fia);
• a 90 éves Hitachi herceg (a jelenlegi császár nagybátyja).

Hisahito herceg a dinasztia legfiatalabb férfi generációjának egyetlen képviselője. A frissített törvény szerint, ha nem születik fia, a trón jogát az örökbefogadás útján érintett oldalágakból származó férfi leszármazott kapja. Olyan családokról van szó, amelyek közvetlenül a második világháború után vesztették el császári státuszukat.

A nők státusza és a közfelháborodás

A jóváhagyott reform lehetetlenné teszi, hogy Japánnak császárnéja legyen. Ennek eredményeként a 24 éves Aiko hercegnő, a jelenlegi Naruhito császár egyetlen lánya, nem örökölheti a trónt, annak ellenére, hogy a japán társadalom jelentős része támogatta jelöltségét.

A nők jogaival kapcsolatos egyetlen újítás az a norma, hogy a császári család női tagjai megtarthatták címüket és státuszukat, miután egy egyszerű emberrel kötöttek házasságot. Ez a szabály azonban nem vonatkozott férjeikre és gyermekeikre – ők továbbra is civilek maradtak, és nem kaptak jogot arra, hogy a császári család tagjai legyenek.

A szakértők szerint az örökösök születésére vonatkozó szigorú követelmények miatt a császári család női tagjai évek óta komoly pszichológiai nyomás alatt állnak. Többek között a jelenlegi Masako császárné régóta szenved az ezzel összefüggő egészségügyi problémáktól.

A szakértők közössége bírálja a döntést

Az elemzők egy része és alkotmányjogi szakemberek kritikusan viszonyulnak a jóváhagyott változtatásokhoz. A japán alkotmány szerint a császár az állam és a nép egységének szimbóluma. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy olyan személyek bevonása, akiknek közvetlen családi kapcsolata a jelenlegi vonallal körülbelül 600 évvel ezelőtt megszakadt, megkérdőjelezheti a monarchia intézményének legitimitását, és végső soron a császári ház hanyatlásához vezethet.