Az EU-s gigahitel csak átmeneti megoldás – Litvánia ismét napirendre venné a befagyasztott orosz vagyon ügyét

A jelenlegi válságok közepette Európa szerepéről és a nemzetközi rend jövőjéről vitáztak a szakértők és politikusok az idei Globsec fórumon. Az egyik panelbeszélgetésen részt vevő Kestutis Budrys szerint Európának ismét napirendre kellene vennie a befagyasztott orosz vagyon ügyét. Litvánia külügyminisztere úgy véli, az EU-s hitelmegállapodás csak átmeneti megoldás Ukrajna finanszírozására – számolt be róla a Politico.

Szombaton, a prágai Globsec konferencián Kestutis Budrys arról beszélt, hogy a tavaly elfogadott, Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel hasznos lépés volt, de nem jelent végleges megoldást Kijev hosszú távú finanszírozási igényeire.

Ez még nem a vég – fogalmazott Budrys. Szerinte az Európában zárolt orosz állami vagyon továbbra is „Ukrajna valódi támogatásának forrása”, valamint „az az igazi eszköz, amellyel Oroszországot tárgyalásra lehet kényszeríteni”.

Az EU végül egy 90 milliárd eurós, kamatmentes hitel mellett döntött Ukrajna számára 2026-ra és 2027-re, amelyet közös uniós hitelfelvételből finanszíroznak, nem pedig közvetlenül a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával. Az eredeti terv jogi aggályokba ütközött, emellett Magyarország és több más tagállam is ellenállást tanúsított vele szemben. Az EU vezetői ugyanakkor fenntartották a lehetőségét annak, hogy a befagyasztott vagyont jóvátételként használják fel, amennyiben Oroszország nem fizet kártérítést.

Kestutis Budrys szerint a hitelmegállapodás gyakorlatilag csak elhalasztotta a vitát, ezért annak ismét vissza kellene kerülnie a napirendre. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha a befagyasztott orosz vagyon ügye újra terítékre kerülne, egyértelműen igennel válaszolt.

Alig várom, hogy megvitassuk – fogalmazott, hozzátéve: „Az ügy nincs lezárva.” A litván külügyminiszter azzal érvelt, hogy Ukrajnának a jelenlegi támogatási csomag lejárta után is jelentős pénzügyi segítségre lesz szüksége.

Ki gondolja, hogy a következő két évben már nem lesz szükség pénzre? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy Kijev már idén is finanszírozási gondokkal küzd.

Ismét napirenden a befagyasztott orosz vagyon felhasználása

Az orosz–ukrán háború 2022 februárjában történt kitörése óta az EU és a G7-ek példátlan gazdasági és pénzügyi szankciókat vezettek be Oroszország ellen. Az intézkedések részeként kétszázmilliárd euró értékű orosz központi banki vagyont fagyasztottak be.

Az Európai Központi Banknál zárolt pénzeket a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzügyi letétkezelő központ kezeli.

December 5-én Ursula von der Leyen radikális tervet terjesztett elő, amely szerint az orosz befagyasztott eszközök felhasználásáról az EU egyszerű többséggel dönt, megkerülve a tagállami vétójogot. Mint arról beszámoltunk, az uniós vezetők végül nem jutottak dűlőre a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásáról, így Ukrajna támogatását végül kilencvenmilliárd eurós közös hitelfelvétellel oldják meg a következő két évben, amelyben Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vállal pénzügyi szerepet.

(magyarnemzet.hu)