Az Egyesült Államok kivonja ötezer katonáját Németországból

A németországi csapatkivonással Donald Trump hónapok óta fenyegetőzött, a héten is megismételte, végül döntést is hozott. Állítólag a német kancellár minapi nyilatkozata volt az utolsó csepp a pohárban.

Megszületett a döntés, amellyel Donald Trump hosszú hónapok óta fenyegeti az Egyesült Államok európai NATO-szövetségeseit, amiért azok először is nem költenek eleget haderejükre, másodszor is nem hajlandóak támogatni az amerikai hadsereg Irán elleni műveleteit, de még a Hormuzi-szoros katonai biztosításába sem szállnak be.

Sajtóhírek szerint a német kancellár minapi nyilatkozata volt az utolsó csepp a pohárban, ez a csapatkivonásra vontakozó döntés közvetlen előzménye. Friedrich Merz azt mondta a hét elején, hogy Irán megalázza az Egyesült Államokat a katonai konfliktus lezárást célzó tárgyalásokon, és nem látja, hogy az amerikai kormány hogyan gondolja lezárni ezt a háborúskodást, jelezve ezzel, hogy szerinte a kialakult patthelyzet nem az Egyesült Államoknak kedvez.

A Reuters értesülései is azt támasztják alá, hogy a német kancellár adhatta meg a végső lökést az amerikai elnöknek. Német tisztviselőket ugyanis meglepett a döntés, azt mondták, hogy kifejezetten előremutató megbeszéléseket folytattak a Pentagonnal az elmúlt egy hétben.

Arról nem beszélve, hogy a német kormány nem hozott olyan korlátozó intézkedéseket az iráni katonai konfliktus kitörése óta, mint a spanyol vezetés, vagyis, amelyek hátrányosan érintették volna az amerikai légierő iráni bevetését. Rendelkezésre állnak a németországi bázisok és a német légtér is a hadműveletekben résztvevő amerikai vadászgépek számára. Korábban pedig azt is egyértelművé tette a német kabnet, hogy jócskán megemeli az ország védelmi kiadásait a következő években.

Németországban körülbelül 35 ezer amerikai katonai teljesít szolgálatot. Létszámukat az előző amerikai elnök, Joe Biden megemelte az orosz hadsereg ukrajnai inváziójának kezdete után nem sokkal, amikor Lengyelországba is telepíttetett újabb csapatokat.

Donald Trump első elnöki ciklusa végén ki akart vonni 12 ezer amerikai katonát Németországból, de Joe Biden hivatalba lépése után elvetette ezt a tervet.

A mostani csapatkivonás a tervek szerint körülbelül egy éven belül zajlik le, és harcoló alakulatokat érint, illetve egy nagy hatátótávolságú fegyvereket kezelő tüzérségi zászlóaljat. Eközben a Pentagon visszavonta annak a katonai missziónak a mandátumát, amelyet idén telepített volna Németországba.

Spanyolországi és olaszországi csapatkivonás is jöhet
Az amerikai elnök kérdésre válaszolva lehetségesnek mondta, hogy Spanyolországból és Olaszországból is hazarendeljenek csapatokat. A spanyol kormány minden más európai szövetségesnél határozottabban lép fel az iráni katonai konfliktus ügyében. Március végén lezárta a spanyol légteret és a spanyolországi amerikai támaszpontokat is az iráni hadműveletekben résztvevő amerikai repülőgépek előtt.

Az olasz kormányfő pedig határozottan elzárkózott az elől, hogy az olasz hadsereg bármilyen eszközzel támogassa az amerikai hadsereget az Irán elleni támadásokban. Ezért Donald Trump gyávának nevezete Giorgia Melonit, és közölte, hogy csalódást okozott neki.

XIV. Leó pápa is többször hangot adott nemtetszésének az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletekkel kapcsolatban, amiért az amerikai elnök rendre is utasította a katolikus egyházfőt.

További büntetésekre is számítani kell
A Pentagon egy kiszivárgott levelezése szerint az amerikai vezetés azt latolgatja, hogyan büntethetné meg az engedetlen NATO-szövetségeseket. Ezek között állítólag felmerült, hogy felfüggesztettnék Spanyolország NATO-tagságát.

Habár amerikai tisztviselők megerősítették a Reuters hírügynökségnek az értsüléseit, továbbra is kérdéses, hogy a felsorolt lehetőségek közül mi az, ami komolyan szóba jöhet. Ezen kívül mindig fennáll a lehetősége annak, hogy Donald Trump hirtelen döntést hoz ebben az ügyben.

Forrás