Kezdjük azzal a ténnyel, hogy manapság sok szakértő úgy gondolja, hogy Irán Joe Biden, az USA elnöke adminisztrációjának megkeresését, miszerint újítsák fel a nukleáris megállapodást, a gyengeség jelének tekinti.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter azon kijelentésének, miszerint Teherán „heteken belül” elegendő mennyiségű dúsított anyaggal fog rendelkezni az atombomba gyártásához, egyetlen célja volt: előkészíteni az alapját az Iszlám Állammal kötendő új nukleáris megállapodásnak.
Ez az újdonság azt jelenti, hogy Washington szándékában, ahogy ő fogalmazott, egy „hosszabb távú és erősebb” megállapodás aláírása, de valójában ez titkos elismerése Biden adminisztrációja által a 2015-ben, Barack Obama közreműködésével kötött megállapodás kudarcának.
Joe Biden adminisztrációjának üzenete két tábornak volt címezve: az első – Amerika európai szövetségesei, mint Franciaország és az Egyesült Királyság, és mások, akik aláírták a Közös átfogó cselekvési tervet, amelyből Donald Trump elnök 2018-ban kilépett; a második – Izrael kormánya (az Egyesült Államok számára a régió stratégiai országa) és annak miniszterelnöke, Benjamin Netanyahu, aki már diplomáciai ellenállásra készül ezzel kapcsolatban Joe Biden-nel szemben.
Ha egy pillantást vetünk a Joseph Biden által vezető pozíciókban kinevezett személyekre, láthatjuk, hogy többségük vezető tisztséget töltött be Obama adminisztrációjában, ami egyértelmű utalás arra, hogy az Egyesült Államok merre tart Irán Iszlám köztársaságával folytatandó tárgyalások szempontjából.
Kétségtelen, hogy Teherán teljes mértékben megérti Joe Biden azon szándékát, hogy újra aláírja a nukleáris megállapodást, és ezt bizonyos gyengeség jeleként fogja fel, ennek megfelelően megkísérli további preferenciák kikövetelését az Egyesült Államoktól. Hiszen Iránnak még időelőnye is van.
Ennek pedig az az oka, hogy 2020-ban több komoly csapást mértek rájuk, beleértve Kászem Szolejmáni tábornok meggyilkolását egy amerikai légicsapás során 2020 januárjában Irakban és a nukleáris projekt vezetőjének novemberi meggyilkolása, az iráni ajatollahok bizalmatlanok a Nyugattal szemben.
Ezen kívül Irán vezetőinek egy nagyon fontos belső tényezővel is meg kell küzdeniük – a közvéleménnyel, amelyet mindezek mellett aggasztja a súlyos gazdasági válság, a koronavírus világjárvány, amely különösen nagy csapást mért az országra. Irán Honvédelmi Minisztériuma pedig úgy viselkedik, mint általában. Hétfőn újabb, műholddal ellátott rakétát indított az űrbe, állítólag „polgári kutatás céljából”. Ez már régóta megszokott és közismert állítás, amelyet Irán az atomprogramjában használ.
Ilyen körülmények között Washingtonnak körültekintőbben kellene eljárnia, hogy ne ismételje meg a 2015-ös, első megállapodás megkötése során elkövetett hibákat…
NEWSMAKER