Káosz a Biennálén az orosz pavilon miatt: Giuli bizalmatlansági indítványt nyújt be az MiC képviselője ellen

Példátlan kulturális és diplomáciai vihar rázza meg Olaszországot: Alessandro Giuli kulturális miniszter lemondásra szólította fel saját delegáltját, miután a Velencei Biennálé vezetése – a kormány akarata ellenére – zöld utat adott az oroszok visszatérésének. Brüsszel közben kétmillió eurós támogatás megvonásával fenyeget, a jobboldali kormánykoalíció pedig látványosan kettészakadt a kérdésben.

Úgy tűnik, a „béke Biennáléja” minden idők egyik legfeszültebb nemzetközi botrányába torkollik. Pietrangelo Buttafuoco, a Velencei Biennálé elnöke korábban bejelentette: a művészet szabadsága jegyében 2026-ban minden ország előtt megnyitják a kapukat, beleértve a 2022 óta üresen álló orosz pavilont is. A döntés azonban olyan politikai láncreakciót indított el, amely már az intézmény költségvetését és vezetését veszélyezteti.

„Bizalmi válság” a minisztériumban

A legfrissebb fejlemény, hogy Alessandro Giuli kulturális miniszter nyíltan nekitámadt Tamara Gregorettinek, a Biennálé igazgatótanácsi tagjának, akit korábban éppen ő delegált a testületbe. A konfliktus akkor vált hivatalossá, amikor a Kulturális Minisztérium kiadta a közleményét: ebben a tárca feketén-fehéren rögzíti, hogy a miniszter bizalomhiány miatt lemondásra kérte a Biennálé igazgatótanácsában a MiC képviselőjét, Tamara Gregorettit.

Gregoretti, akit 2024. március 13-án neveztek ki a Velencei Alapítvány igazgatótanácsába, nem tartotta szükségesnek bejelenteni az Oroszországi Föderáció lehetséges jelenlétét a következő Biennálén, és később sem ellenezte a részvételt, annak ellenére, hogy tisztában volt a kérdés nemzetközi érzékenységével. Emiatt a bizalmi viszony helyrehozhatatlanul megszakadt – áll a minisztérium közleményében, amely egyúttal Gregoretti lemondását követeli. Ő azonban nem hátrál meg.

Nyugodt vagyok, nem mondok le. A Biennálé alapszabályának és autonómiájának megfelelően jártam el – olvasható a véleménye az ANSA hasábjain, emlékeztetve a minisztert, hogy az igazgatótanács tagjai nem az őket kinevező politikusok bábjai.

A vita már rég túllépett az olasz belpolitikán. Az Európai Bizottság világossá tette: ha Moszkva megjelenik Velencében, a Biennálé búcsút mondhat az uniós forrásoknak. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője kijelentette, hogy vannak etikai standardok, amelyeket be kell tartani. „Az európai kultúrának a demokratikus értékeket, a nyitott párbeszédet és a véleménynyilvánítás szabadságát kellene védelmeznie. Ezeket az értékeket a mai Oroszországban nem tartják tiszteletben. Ha szerződésszegést tapasztalunk, a Bizottság felmondja vagy felfüggeszti a támogatást.”

Trükközés az orosz művészekkel?

A La Repubblica értesülései szerint Buttafuoco egyfajta „adminisztratív csellel” próbálja kijátszani az uniós szankciókat. A terv szerint az orosz művészek nem lennének jelen a teljes kiállítás alatt, csupán a megnyitó előtti három napban (2026. május 6-8. között). Ekkor rögzítenék a The Tree is rooted in the Sky (A fa az égben gyökerezik) című hanginstallációjuk anyagait, amely aztán loopolva menne a pavilonban. Ezzel elkerülhető lenne az élő rendezvényekhez szükséges hatósági engedélyek (SCIA) beszerzése, amibe a kormány valószínűleg azonnal belekötne.

A botrány az olasz kormánykoalíción belüli repedéseket is felszínre hozta.

Míg Giuli miniszter és a Fratelli d’Italia (Olaszország Testvérei) keményvonalas elutasítást képvisel, Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes más véleményen van. „Ahogy a Paralimpián, itt is mindenkit be kell vonni, senkit sem szabad kizárni” – jelentette ki Salvini, megerősítve, hogy ő személyesen is ott lesz Velencében. Hasonlóan vélekedik az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom is.

Az művészetet nem lehet cenzúrázni. Támogatjuk Buttafuoco törekvését, hogy a Biennálé a dialógus helyszíne legyen mindenki számára.

Federico Mollicone, a képviselőház kulturális bizottságának elnöke szerint Buttafuoco hibát követett el, mert nem vette figyelembe a realitásokat. „Ez már nem kulturális kérdés, hanem geopolitika. Huszonkét uniós tagállam tiltakozása olyan imázsveszteség, amely túlmutat az intézményi autonómián. Kihívom Oroszországot: adjanak teret a disszidens művészeknek, akik Putyin és a háború ellen beszélnek! Egy ukrán pavilon mellett egy moszkvai ebben a helyzetben nem a béke üzenete” – fogalmazott Mollicone.

A Palazzo Chigi, az olasz miniszterelnökség most nehéz helyzetbe került: egyensúlyoznia kell a Biennálé – törvényileg garantált – autonómiája és az ország nemzetközi szövetségesi kötelezettségei között. A kormányfői hivatalból érkező jelzések szerint Meloniék „rendkívül ingerültek”, amiért egy kulturális kinevezett ilyen súlyos diplomáciai kényszerpályára vitte a kormányt.

A Biennálé májusban nyit, de az már most látszik, hogy a 2026-os év nem a művészeti alkotásokról, hanem a diplomáciai és ideológiai lövészárkokról marad emlékezetes.

Megkerestük a Velencei Biennálé magyar pavilonjának szervezéséért felelős Ludwig Múzeumot is, de a PR és sajtóosztálytól azt a választ kaptuk, hogy ebben az ügyben „a nyilatkozat nem aktuális jelen pillanatban”.

(index.hu)