Ukrajna ma több nyugati katonai segélyt kap, mint a háború elején, de nem mindig idejében – Elnöki Hivatal

Ukrajna ma lényegesen több katonai segélyt kap, mint az invázió kezdetén, a fő probléma a bejelentett védelmi csomagok nem idejében történő szállítása – jelentette ki Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a BBC-nek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.

A jelentés szerint Zsovka elmondta: „Ha időben és elegendő mennyiségben szállították volna le őket, a ballisztikus rakéták valószínűleg nem találták volna el az energetikai infrastruktúránk létesítményeit. Akkor csapódnak be, amikor nincs elég rakéta, amivel lelőhetnénk őket.” Azt is hangsúlyozta, hogy a katonai segítségnyújtás ügyében sokkal jobb a helyzet, mint a háború első hónapjaiban és éveiben volt.

„Vannak biztonsági megállapodásaink, 28 megállapodás. Ezek többsége egyértelműen rögzíti Ukrajna katonai támogatását a megállapodás 10 éves időtartama alatt. Az országok pedig betartják ezeket a számokat, sőt, egyesek túl is lépik azokat” – tette hozzá az Elnöki Hivatal helyettes vezetője. Tehát Németország, amely 8 milliárd eurót vállalt a megállapodás értelmében, csak erre az évre 11,5 milliárd eurós költségvetést hagyott jóvá, és egyértelműen végrehajtja azt. A második típusú támogatás a közös gyártás társfinanszírozása. A harmadik a PURL programhoz való hozzájárulás, amelynek keretében tavaly 4,8 milliárd dollárt gyűjtöttek össze.

„Nézzék, az év még csak most kezdődött, és ebben a hónapban már 584 millió eurót kaptunk. Hat ország. Nagy-Britannia egyébként most csatlakozott először a PURL programhoz. Norvégia a tavalyi bajnokunk, és máris új segélyeket oszt szét. Hollandia is a top 3-ban volt, akárcsak Svédország, Izland és Lettország” – hangsúlyozta Zsovkva.

Ráadásul a PURL program keretében Ukrajna csak a valóban szükséges segítséget kapja; már sikerült eltávolodnunk attól a formátumtól, hogy mindent odaadunk, amid van. „Az amerikai félnek szánt listák egyértelműen feltüntetik, hogy pontosan mire van szüksége Ukrajnának, így a pénzt egyértelműen arra osztják el, amire szükség van. Nincs szükségünk nagyszámú tankra, mert a háborút másképp vívják. Ez a drónok és a levegő háborúja. Vagyis védelemre van szükségünk a levegőben” – jegyezte meg az Elnöki Hivatal helyettes vezetője. Szerinte ugyanazok a megközelítések vonatkoznak az energiasegélyre is: a szükséges konkrét felszerelést és nómenklatúrát határozzák meg, és nem mindent általánosságban.

(vb/rbc.ua)