Szijjártó: a szélsőséges elemeket ki kell iktatni a magyar-ukrán kapcsolatokból

A szélsőséges elemeket, megnyilvánulásokat ki kell iktatni a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatokból – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Kijevben, azon az online sajtótájékoztatón, amelyet Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után tartott vendéglátójával.

Szijjártó Péter elmondta: arra kérte hivatali partnerét, hogy kezdjenek közös munkába a kétoldalú kapcsolatokban az elmúlt években feszültséget keltő oktatási törvény ügyében, és a két ország között létrehozott közös oktatási munkacsoport kezdjen konzultációkat. Hangsúlyozta, hogy ha ezeken az egyeztetéseken megoldást találnak, akkor „nagyon komoly teher kerülhet le” a kétoldalú kapcsolatokról. Kuleba ígéretet tett arra, hogy a munkacsoport hamarosan össze fog ülni.

A magyar miniszter hozzáfűzte: ukrán partnere biztosította afelől, hogy a készülő kisebbségi törvényről is érdemi párbeszédre kerül sor, amelybe bevonják a magyar nemzetiség képviselőit. Kifejtette, hogy a magyar kormány a kárpátaljai magyar nemzeti közösségre úgy tekint, mint összekötő kapocsra a két ország között, és e tekintetben mint erőforrásra.

„Amikor mi támogatjuk a magyar nemzeti közösséget, akkor a hitünk szerint erősítjük a magyar-ukrán együttműködést is. Ezért arra kérjük Ukrajna minden polgárát, hogy így tekintsen a Magyarországról érkező támogatásokra” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Felsorolta egyebek között, hogy már elkészült a záhonyi Tisza-híd felújítási terve, a magyar fél kész új határátkelőt nyitni Nagyhódos és Palád között, 50 millió euró hitellel készül támogatni kárpátaljai útépítési terveket, és eddig összesen 16 milliárd forint hitellel támogatott 34 ezer kárpátaljai pályázatot, továbbá készen áll az M3-as és az M34-es autópályák elvezetésére az ukrán határig, és kész részt venni ukrajnai infrastruktúra megépítésében is.

A humanitárius támogatások közül kiemelte, hogy eddig 2300 olyan ukrán kisgyermek kapott lehetőséget magyarországi táborozásra, akiknek a szülei a kelet-ukrajnai harcokban érintettek voltak. Elmondta, hogy amennyiben a koronavírus okozta járványhelyzet ezt megengedi, a gyermekek táboroztatása idén is folytatódik.

Az MTI kérdésre hozzátette, hogy eddig a Donyec-medencei harcokban megsérült 42 ukrán katona számára biztosítottak Magyarországon egészségügyi ellátást, rehabilitációt. Készen áll Magyarország ennek a programnak a folytatására is, ha ezt a járványhelyzet majd lehetővé teszi. Emlékeztetett még arra, hogy kedden ötven lélegeztetőgépet adományozott Magyarország ukrajnai kórházaknak. Kiemelte, hogy ebből 46 nem kárpátaljai kórházakba kerül.

Dmitro Kuleba kiemelte: nincs semmilyen alap azt feltételezni, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség hajlana a szeparatizmus felé, de azt sem, hogy az ukrán állam bármilyen kárt akarna okozni az Ukrajnában élő magyaroknak.

„Határozottan elítélek minden, az ukrajnai magyar kisebbséggel szembeni negatív megítélést, és elfogadhatatlannak tartok minden ukránellenes retorikát, amely időnként egyes politikai körökből hallható” – szögezte le.

Az ukrán külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország változatlanul támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását, továbbá Ukrajnát az Európai Unióban. Megerősítette, hogy továbbra is napirenden van Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozója. Hozzáfűzte: dolgoznak azon, hogy ez a találkozó a lehető legeredményesebb legyen és új lapot nyisson a kétoldalú kapcsolatokban.

MTI