Németország Legfelsőbb Bírósága bejelentette, hogy visszavonta a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény kulcsfontosságú, adatvédelmi részét, amely lehetővé tette az ország biztonsági szolgálatainak titkos információcseréjét.
Az ország Szövetségi Alkotmánybírósága kijelentette, hogy ennek a határozatnak az elfogadása „túl homályosnak tűnik az terrorizmussal gyanúsított személy adatainak a kiadatását illetően a biztonsági szolgálat központi adatbázisából”. „Alapos társadalmi érdeknek, konkrét veszélynek, támadásnak kell lenni ahhoz, hogy indokolt legyen az adatok átadása egyik ügynökségtől a másiknak.”
Mint ismeretes, a Terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény elfogadása az első pillanattól kezdve komoly vitákat váltott ki, mert elmossa a határokat a rendvédelmi szervek és az felderítés között.
A bíróság által 2007-ben felülvizsgált törvény azonban az iszlám szélsőségesek ellen irányult, és 2012-ben frissítették, hogy felfedje a potenciális, szélsőjobboldali szabálysértők platformját. Ugyanaz a bíróság hasonló problémával szembesült a 2013-ban.
És akkor a bíróság úgy döntött, hogy az úgynevezett terrorizmus elleni küzdelem adatbázisa, amely „a szélsőségesek nyomon követését szolgálja, továbbra is érvényben maradhat”, de kihangsúlyozták, hogy a jogalkotóknak meg kell erősíteniük polgári jogaik védelmét.
Ezen kívül, Németország Legfelsőbb Bírósága határozatában „az átláthatóságot erősítő intézkedések bevezetését” rendelte el és kijelentette, hogy az „adatok titkosságának védelméért felelős tisztviselőknek egyértelműen meghatározott hatáskörrel kell rendelkezniük”.
A jelenlegi bírósági ítélet kimutatta, hogy a törvényalkotók nem tettek eleget ahhoz, hogy a 2015-ben elfogadott módosítások megfelelően biztosítsák az adatvédelmet.
Röviden az adatbázisról: a terrorizmus elleni küzdelem Adatbázisa több mint 16 000 emberről tartalmaz adatokat, többek között: név, születési dátum, lakcím, banki adatok, vallási hovatartozás, fegyverviselési engedély valamint a „terrorizmushoz kapcsoló szokások”. A lista azokat is tartalmazza, akiket harci cselekményekkel gyanúsítanak.
Az „antiterrorista” adatbázist a Szövetségi Bűnmegelőzési Iroda állítja össze, a német rendőrségnek valamint a biztonsági szerveknek van hozzáférésük mind szövetségi, úgy helyi szinten.
A törvény most visszavont, vitát kiváltó passzusa valójában lehetővé tette a hatóságok számára, hogy rendszeresen használják az adatbázist annak érdekében, hogy összefüggéseket találjanak a konkrét bűncselekmény és a feltételezett gyanúsított között.
A szövetségi bírák arra a végső következtetésre jutottak, hogy ez a jövőben csak a „feltételezett szabálysértéshez köthető megdönthetetlen bizonyítékok ellenében” történhet meg.
NEWSMAKER