Mint ismeretes, az EU-s országok külügyminisztereinek múlt héten megtartott találkozója előtt Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan üzenetet küldött Brüsszelnek, amelyben kijelentette, hogy országa nem enged majd az EU „fenyegetéseinek és nyomásának”, és nem enged meg „új imperializmust”.
A török vezető ezen lépése után az EU-s külügyminiszterek találkozójának hangulata eléggé „forró” volt: a zárt ajtók mögött megtartott tárgyalásokon Heiko Maas, a német külügyi tárca vezetője megjegyezte, hogy Törökország az elmúlt hónapok során „túl sok provokációt követett el”. Francia kollégája, Jean-Yves Le Drian a török – elnökről szólva dühösen megjegyezte, hogy a török –vezető „kinevet minket”. Joseph Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője összegezve a megbeszélést kijelentette, hogy Törökország nem változtatott a viselkedésén.
Amint azt az európai sajtó közölte, az utóbbi hónapokban Törökország, megszegve az ENSZ embargóját, fegyvereket szállított Líbiának, és folytatta veszélyes manővereit a Földközi-tenger keleti részén, bemutatva követeléseit az ott található gázmezőket illetően. Emellett egy évvel ezelőtt katonai műveletet folytatott Szíria északi részén, és nemrégiben katonailag támogatta Azerbajdzsánt az Örményországgal folytatott konfliktusában.
Egyébként október közepén az EU-s országok újabb kísérletet tettek arra, hogy megállapodásra jussanak Ankarával, megígérve a gazdasági kapcsolatok megerősítését cserébe a brüsszeli irányvonalhoz való közeledésért. Tíz nappal később azonban Erdoğan a francia termékek bojkottjára szólított fel, miután Emmanuel Macron élesen reagált egy iszlám terrorista általi francia tanár meggyilkolására.
Amint azt az európai sajtó közölte, az EU-s tagországok miniszterelnökei közelgő találkozóján a francia kormánynak konkrét javaslatot kell benyújtania a Törökország elleni új szankciókról. Ugyanakkor a Görögország által javasolt kemény gazdasági valamint katonai szankciókat egyelőre nem vitatják. Ehelyett azt tervezik, hogy kibővítik azon személyek „listáját”, akiknek tilos lesz belépni az EU-ba, és akiknek befagyasztják a vagyonát. Párizs a magas rangú török tisztviselőkkel és politikusokkal szemben is szankciókat kíván bevezetni abban az esetben, ha Erdogan elnök nem változtatja meg politikáját.
Fontos tudnivaló, hogy a szankciók jóváhagyásához az EU-n belüli konszenzusra van szükség. És itt tudnunk kell, hogy Németország, Olaszország, Spanyolország és Málta úgy véli, hogy Ankarával folytatni kell a tárgyalásokat és erősíteni a török Európa-párti erőket. Ezen országok képviselői megjegyezték, hogy a Törökország elleni gazdasági szankciók elsősorban a lakosságot sújtják.
Ugyanakkor, az európai szakértők és a média szerint Törökországban súlyos a gazdasági helyzet. Számításaik szerint a világjárvány során mintegy 3 millió török állampolgár veszítette el munkáját. Ráadásul hirtelen megemelkedett az élelmiszeripari termékek ára az országban.
NEWSMAKER