Elbukta a kancellári szavazást Friedrich Merz

Mindössze hat szavazaton múlt, hogy Friedrich Merz, a német konzervatív pártszövetség vezetője nem lett Németország 10. kancellárja. A titkos szavazás első fordulója sokaknak meglepetést okozott azzal, hogy a Merz vezette koalíció nem tudta megszerezni a szükséges többséget a Bundestagban.

Németországban példátlan politikai meglepetés történt: Friedrich Merz nem tudta megszerezni a szükséges parlamenti többséget a kancellári szavazáson, noha a hárompárti kormánykoalíciónak elvileg megvolt a kellő számú mandátuma. A titkos voksolás eredménye alapján a leendő kormánykoalíció 18 képviselője nem támogatta Merzet. A következő szavazást két héten belül tarthatják meg, és már most találgatások indultak arról, kik és miért fúrhatták meg az esélyesnek tartott CDU-elnököt.

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, kedd délelőtt csak 310 szavazatot kapott a Bundestagban tartott titkos szavazáson, ez hat szavazattal kevesebb a szükséges abszolút többségnél (316), amely a kancellári tisztség elnyeréséhez szükséges – írja az AP News. A voksolás eredménye sokakat meglepett, mivel Merzet a szavazás előtt esélyesnek tartották.

 A CDU/CSU, valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) és kisebb partnereik által létrehozott új koalíció összesen 328 mandátummal rendelkezik a Bundestag 630 fős alsóházában, ez elméletben elég lett volna Merz győzelméhez. Azonban a titkos szavazás eredménye szerint a frakciók egy része nem állt egységesen mögötte.

A kialakult helyzet következménye, hogy a parlamenti pártoknak 14 nap áll rendelkezésükre, hogy egy új jelöltet találjanak, aki képes megszerezni a többséget.

Ha ez sem sikerül, akkor az államfő dönthet és kinevezi a legtöbb szavazatot kapott jelöltet kancellárrá, vagy új választásokat ír ki.

Ha Merz végül mégis kancellár lesz, számos komoly kihívással kell szembenéznie. Ezek között szerepel az ukrajnai háborúval kapcsolatos külpolitikai irányvonal, az Egyesült Államok megváltozott kereskedelempolitikája, a német gazdaság stagnálása, valamint az Alternatíva Németországért (AfD) párt előretörése.

Az AfD-t a német belbiztonsági szolgálat a múlt héten „szélsőjobboldali szervezetként” minősítette, ami lehetőséget ad a párt fokozott megfigyelésére. A döntés nemzetközi visszhangot váltott ki, az amerikai külügyminiszter és alelnök is bírálta a lépést, míg a német külügy reagálva kiállt a döntés mellett.

Friedrich Merz eddig nem kommentálta a titkosszolgálati döntést, de kancellárként mindenképpen állást kellene foglalnia a német politikai rendszer „tűzfalának” jövőjéről, amelyet a második világháború óta tartanak fenn a szélsőséges pártokkal szemben.

A CDU által vezetett koalíció gazdaságélénkítést, védelmi kiadások növelését, szigorúbb migrációs politikát és digitalizációs reformokat ígér. A kormányzati csapatban Merz külügyminiszternek Johann Wadephul CDU-s képviselőt jelölte, ha nyernek ez az első alkalom, hogy a CDU kezébe kerülne a tárca a hatvanas évek óta.

(hirado.hu)