A kárpátaljai magyar kisebbség jogi helyzetéről tárgyalt Magyar Levente Olha Sztefanyisinával

Újfajta dinamizmust, szellemiséget érez a magyar–ukrán kapcsolatokban a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, szerinte ez alapot ad arra, hogy a következő hetekben, hónapokban ukrán részről elfogadható megoldást kínáljanak a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében. Magyar Levente erről kedden beszélt, miután Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olha Sztefanyisinával tárgyalt Budapesten.

„Reményt látok arra, hogy belátható időn belül eljutunk egy megállapodáshoz, ami a magyar pozíciót is alapvetően újraformálhatja Ukrajna euroatlanti integrációja vonatkozásában.”

Felidézte, hogy a magyar–ukrán viszonyt a 2010-es évek közepe óta kezdte terhelni a kárpátaljai magyar kisebbség jogi helyzete körüli kérdéskör, az egyes ukrán jogszabályok által teremtett bizonytalanság.

Hozzátette: egyelőre nem sikerült olyan megoldást találni, amely teljes körűen rendezné, milyen feltételekkel tudja használni anyanyelvét a kárpátaljai magyar kisebbség az oktatásban, a közösségi élet különböző területein vagy az ügyintézés során.

„Ma megállapodtunk abban, hogy a munkát fokozottabb fordulatszámra kapcsolva folytatja a két szakértő delegáció május közepén” – jegyezte meg az államtitkár.

Az ukrán igazságügyi tárcát is vezető Olha Sztefanyisina azt emelte ki, hogy Ukrajna minden egyes kötelezettséget komolyan vesz, amely az országot az euroatlanti integráció irányába viszi.

„Ide tartozik a kisebbségek jogainak védelme, a jószomszédi viszony ápolása is. Számunkra nagyon fontos, amit a kétoldalú viszonyban Magyarország nyújt számunkra, ideértve a háború elől oda menekültek ideiglenes védelmét” – tette hozzá.

Úgy fogalmazott, számos oktatási, kisebbségi kérdés vár megoldásra, de eljutottak odáig, hogy tervet állítottak fel a magyar fél által felvázolt mind a 11 pont rendezése érdekében.

„Mi tisztességesen és őszintén teljesítjük kötelezettségeinket, és látjuk, hogy Budapest is támogatja a valódi párbeszédet. Az európai integrációs folyamat nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy megváltoztassuk politikánkat az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, miközben lépéseket tettünk az ukrán államnyelv megszilárdítása érdekében. Létrehoztuk a szükséges intézményrendszert a nemzetiségi párbeszéd megvalósításához, kiépítjük a szabályozását annak, hogy a kisebbségi nyelveken legyen hozzáférés a közép- és felsőszintű oktatáshoz is” – közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes.

Olha Sztefanyisina az MTI kérdésére közölte: május 12-én Ungváron folytatódnak az ukrán–magyar konzultációk, de az ukrán fél még a nap folyamán átadja javaslatait a magyar fél 11 pontban felvázolt csomagja kapcsán.

Magyar Levente szintén kérdésre válaszolva azt mondta: a magyar kormánynak erkölcsi és jogi kötelessége fellépni a 2015 után Ukrajnában született, a kárpátaljai magyar kisebbséget sújtó jogszűkítő intézkedések ellen.

„Kisebb eredményeket elértünk az elmúlt években, de nem jelenthetjük ki, hogy ma a magyarok Ukrajnában teljes biztonsággal és felszabadultsággal tudják az anyanyelvüket használni mindazokon a fórumokon, ahol korábban tudták. A mostani tárgyalások azt mutatták, hogy el tudunk jutni egy olyan állapothoz, amelyben Ukrajna ezeket a jogokat teljes körűen biztosítja. Ukrajnának nem lehet érdeke, hogy egy csaknem százezres magyar kisebbség ne érezze otthon magát a területén” – mondta az államtitkár.

A kormány plakátkampányára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban jelezte, hogy azt szóvá tette az ukrán politikus.

„A kormány mandátumát, intézkedéseit meg fogja határozni, támogatja-e a magyar lakosság a most zajló konzultáción Ukrajna európai uniós csatlakozását. A magyar külpolitikai megközelítés sokrétű Ukrajna irányában, nem egyszerűsíthető le megközelítésünk Ukrajna irányában egy igenre vagy egy nemre. A kárpátaljai magyar kisebbség státuszában bekövetkező esetleges kedvező változások nem változtatnak azon, hogy az EU és Magyarország olyan gazdasági terhet venne a nyakába egy 2030-ig vázolt csatlakozási folyamattal, ami most nem vállalható, mert alapvetően írná át az unió belső viszonyait” – jelentette ki Magyar Levente.

Mint a magyar fél részéről elhangzott, Magyarország számos módon nyújt segítséget „a több mint három éve élet-halál harcot vívó Ukrajnának”, és számos területen történt érdemi előrelépés az utóbbi években. Példaként említette, hogy két héttel ezelőtt új határátkelőhely nyílt, Budapestet és Kijevet közvetlen vonatjáratok kötik össze, és hamarosan új kárpátaljai viszonylatok lépnek be a közlekedési rendszerbe.

„Magyarország kiáll Ukrajna szenvedő népe mellett, a politikai kapcsolatok aktuális minőségétől függetlenül” – fogalmazott az államtitkár.

Kifejtette: Magyarországon két iskolában is ukrán nyelven oktatják az ukrán gyermekeket, Kijev megyében pedig néhány hónap múlva felavatnak egy háborús pusztításból újjáépített iskolát. Emellett sebesült ukrán katonákat ápolnak Magyarországon, kiterjedt ösztöndíjprogramot működtetünk Ukrajna számára, több mint 13 ezer, a háború által sújtott ukrán gyermek számára biztosítottak magyarországi táborozási élményt, „és az is beszédes, hogy ma Magyarország Ukrajna legnagyobb villamosáram-ellátója” – sorolta Magyar Levente.

(origo.hu)