Szlovénia újra bevezetheti a sorkatonaságot

A Szlovének ismét bevezethetik a sorkatonai szolgálatot, amennyiben nem tudják megnövelni a fegyveres erők hivatásos katonáinak létszámát – derült ki a védelmi minisztérium hosszú távú terveire vonatkozó, úgynevezett Fehér Könyvből, amelyet kedden mutatott be a parlament felsőházának, a Nemzeti Tanácsnak.

A dokumentum szerint – amely két évig készült – Szlovénia a következő 15 évben a jelenlegi 7100 fős hivatásos és tartalékos katonákból álló állományát fokozatosan növelné, 7500 hivatásos és 1500 tartalékos katonát szeretne tartani. Amennyiben ez idő alatt nem sikerül megfelelő számú hivatásos katonát alkalmaznia, Szlovénia fontolóra veszi a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését. A tervek szerint az ország 2025-re éves szinten a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát költené majd védelmi célú kiadásokra. Szlovénia 2004-ben lépett be a NATO-ba. A kormány éves szinten a GDP 1,01 egy százalékát fordította eddig a hadseregre. A NATO elvárásai szerint a védelmi célú kiadásoknak el kellene érniük a GDP két százalékát. Ennek az összegnek a húsz százalékát felszerelésekre és fegyverekre költenék, változtatva a jelenlegi gyakorlaton, amely szerint a védelmi kiadásokra szánt pénzek nagy része fizetésekre és más kötelezettségek költségeinek a kifizetésre megy el. A dokumentum arról is rendelkezik, hogy a hadseregnek képesnek kell lennie létrehozni két közepes zászlóaljat, amely majd részt vesz a NATO-missziókban. 2018-ban a 800 fős szlovén NATO-zászlóalj a harckészültségi ellenőrzés (CREVAL) során nem felelt meg az elvárásoknak, emiatt a kormány akkor felmentette a hadsereg vezérkari főnökét és helyettesét is.

Szlovénia ismét bevezetheti a sorkatonai szolgálatot, amennyiben nem tudja megnövelni a fegyveres erők hivatásos katonáinak létszámát – derült ki a védelmi minisztérium hosszú távú terveire vonatkozó, úgynevezett Fehér Könyvből, amelyet kedden mutatott be a parlament felsőházának, a Nemzeti Tanácsnak.
A dokumentum szerint – amely két évig készült – Szlovénia a következő 15 évben a jelenlegi 7100 fős hivatásos és tartalékos katonákból álló állományát fokozatosan növelné, 7500 hivatásos és 1500 tartalékos katonát szeretne tartani. Amennyiben ez idő alatt nem sikerül megfelelő számú hivatásos katonát alkalmaznia, Szlovénia fontolóra veszi a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését. A tervek szerint az ország 2025-re éves szinten a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát költené majd védelmi célú kiadásokra. Szlovénia 2004-ben lépett be a NATO-ba. A kormány éves szinten a GDP 1,01 egy százalékát fordította eddig a hadseregre. A NATO elvárásai szerint a védelmi célú kiadásoknak el kellene érniük a GDP két százalékát. Ennek az összegnek a húsz százalékát felszerelésekre és fegyverekre költenék, változtatva a jelenlegi gyakorlaton, amely szerint a védelmi kiadásokra szánt pénzek nagy része fizetésekre és más kötelezettségek költségeinek a kifizetésre megy el. A dokumentum arról is rendelkezik, hogy a hadseregnek képesnek kell lennie létrehozni két közepes zászlóaljat, amely majd részt vesz a NATO-missziókban. 2018-ban a 800 fős szlovén NATO-zászlóalj a harckészültségi ellenőrzés (CREVAL) során nem felelt meg az elvárásoknak, emiatt a kormány akkor felmentette a hadsereg vezérkari főnökét és helyettesét is.

Forrás: MTI, fotó: MTI