Elutasítják a frakciók az ukrán alkotmánybíróság feloszlatását

Heves vita zajlott kedden az ukrán parlamentben Volodimir Zelenszkij elnöknek az alkotmánybíróság feloszlatását célzó indítványáról, amelyet egyetlen frakció sem támogatott, de a különböző orientációjú pártok más-más okból.

Ukrajnában súlyos alkotmányos válságot okozott, hogy a napokban a taláros testület parlamenti képviselők egy csoportjának kezdeményezésére törvényellenesé nyilvánította a büntetőjogi felelősségre vonást a vagyonnyilatkozatokban talált „pontatlanságokért”. Egyben megszüntette a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) jogát arra, hogy ellenőrizhesse a kinevezett, illetve választott tisztségviselők vagyonnyilatkozatait, és azonosíthassa az összeférhetetlenségeket. Az ügy hátteréhez hozzátartozik, hogy a döntést meghozó alkotmánybírák közül legalább négy ellen van folyamatban jelenleg vizsgálat a vagyonnyilatkozatukban talált valamilyen „anomália” miatt.

Ukrajna nyugati partnerei aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az alkotmánybíróság döntése újabb visszalépés a korrupcióelleni küzdelemben, emiatt is döntött Zelenszkij a törvényjavaslat benyújtása mellett. Mások ugyanakkor jelezték, hogy az alkotmánybíróság az alkotmány szerint ily módon nem váltható le.

A keddi ülésen Jaroszlav Jurcsisin, az ellenzéki Hang párt frakciója nevében kijelentette, hogy az alkotmánybíróságban van egy csoport, akik az Ukrajna ellen agressziót folytató Oroszország érdekei szerint cselekednek. Hozzátette, hogy ugyanezt mondta az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság (RNBO) titkára is a minap. Ezeknek az embereknek az alkotmányos rend megsemmisítése és erőszakos szembenállás szítása a célja, ami vérontáshoz vezethet, erről pedig Zelenszkij beszélt a napokban. Jurcsisin azt javasolta viszont, hogy a törvények keretein belül maradva cselekedjen a törvényhozás. Bővítsék ki a 12 tagú alkotmánybíróságot 17 fősre, és ezentúl csak konszenzussal hozhasson döntést a testület – mondta.

Artur Heraszimov, a Petro Porosenko volt elnök vezette Európai Szolidaritás frakciójából úgy fogalmazott, hogy a gazdaság válsága és a koronavírus-járvány elleni védekezés kudarca mellett Ukrajna most ráadásul már egy hete az utóbbi évek legsúlyosabb politikai válságában fuldoklik, amely az államcsíny jeleit hordozza, és arra utaló jeleket, hogy Zelenszkij visszaél hatalmával, nyomást gyakorol a képviselőkre törvényjavaslata elfogadása érdekében. Olyan alkotmánybíróságot akar az államfő magának, amely utána kész hivatalának minden „szeszélyét” jóváhagyni – tette hozzá.

Mikola Szkorik, a Moszkva-barát Ellenzéki Platform – Életért frakciójának képviselője viszont alkotmányellenesnek nevezte az alkotmánybíróság feloszlatását, és utalást tett a 2014-es kijevi Majdan-tüntetésekre, amelyeket úgyszintén annak nevezett. Ihor Palicja, az úgyszintén Moszkva-barát Jövőért képviselőcsoport tagja pedig arra emlékeztetett, hogy másfél éve, amikor a rendkívüli parlamenti választások kiírását az alkotmánybíróság nem találta jogellenesnek, akkor Zelenszkij ez ellen nem tiltakozott.

Fedor Venyiszlavszkij, a Zelenszkij mögötti Nép Szolgája frakciójából azt hangoztatta, hogy Oroszország a parlamentben lévő „ügynökein” keresztül érte el, hogy az alkotmánybíróság olyan döntést hozzon, amely akadályozza Ukrajna euroatlanti integrációját, és erre a fenyegetésre megfelelő választ kell adni. Úgy vélte ugyanakkor, hogy az lenne az ideális, ha a „szégyenteljes” döntést megszavazó 11 alkotmánybíró önként lemondana posztjáról.  A nap folyamán 150, különböző frakciókhoz tartozó képviselő erre egy nyilatkozatban fel is szólította az alkotmánybírákat.

A tisztéről távozni nem akaró Olekszandr Tupickij alkotmánybírósági elnök kedden közben arra figyelmeztetett egy interjúban, hogy Ukrajna területi integritása kerül veszélybe testülete feloszlatásával. Szavai szerint bármikor egy megyei tanács dönthet a régiónak az országtól való elszakadásáról és ekkor csak az alkotmánybíróság védheti meg határozatával Ukrajna területi épségét, különben vérontás lesz.

MTI