Az év végéig is elhúzódhat von der Leyen bizottságának megalakulása

A jövő héten dőlhet el, mikor lesz az alakuló Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása. A meghallgatások ütemezése összefügg Ursula von der Leyen szándékával, aki november 1-jén akarja megalakítani a bizottságot, az időzítésben az amerikai elnökválasztás is közrejátszhat. Magas rangú európai tisztviselők ugyanakkor nem tartják valószínűnek, hogy még októberben elkezdődhet a biztosjelöltek meghallgatása, ráadásul sorozatos botrányok is lassítják a testület megalakítását.

A jövő héten dönthetnek az alakuló Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatásának időpontjáról – írja a Politico brüsszeli kiadása. A lap hozzáteszi, a meghallgatások időzítésének kérdése a július 18-án a bizottság elnöki tisztségére újraválasztott Ursula von der Leyen politikai szándékaira is reflektál, aki november 1-jén szeretné megalakítani a testületet.

A Politico birtokába jutott dokumentumok szerint jelenleg két lehetséges előterjesztés közül kell választania a meghallgatásokért felelős testületeknek: az első forgatókönyv szerint október 14. és október 18. között, a második szerint november 4. és 12. között kerülne sor a biztosjelöltek meghallgatására.

Mindkét javaslatot a szocialista Bernard Lange által elnökölt Bizottsági Elnökök Értekezlete fogja előterjeszteni a néppárti Roberta Metsola európai parlamenti elnök által vezetett Elnökök Értekezlete részére, amely a végső döntést fogja meghozni a szerdai napon – erősítette meg Lange a Politico-nak, aki ugyanakkor jelezte: az októberi ütemtervet pusztán demonstratíve fogja felterjeszteni, érzékeltetve annak megvalósíthatatlanságát.

„Ez (az október 14-18. meghallgatásról szóló javaslat – a szerk.) nem egy javaslat, csupán egy demonstráció arra vonatkozóan, hogy ez nem kivitelezhető” – mondta Lange aki ezt követően hozzátette: arra számít, hogy az Elnökök Értekezlete végül a november 4. és 12. között idősáv mellett foglalhat állást. Lange a bizottságot is kritizálta a késésért. A legfontosabb kritika azzal kapcsolatban éri a novemberi kezdést és az októberi meghallgatásokat, hogy túl rövid idő jutna a felelős bizottságok tagjai részére a jelöltek megismerésére, és így nem tudnák biztosítani az átgondolt döntéshozatalt. Bernard Lange-hoz hasonló állásponton van az októberi meghallgatással kapcsolatban a zöldek egyik képviselője, valamint egy neve elhallgatását kérő parlamenti biztos is.

„Nem fogunk csak úgy pecsétet nyomni a bizottságra” – fogalmazott Anna Cavazzini zöld párti EP-képviselő. A jelek szerint tehát von der Leyen falakba ütközhet politikai céljainak megvalósításával kapcsolatban.

 „Az EU-nak készen kell állnia az amerikai elnökválasztás utáni időszakra, hogy elkezdődhessen a munka a hatalomátadásért felelős csapattal, hogy képesek legyünk teljes erőbevetéssel részt venni a geopolitikai folyamatok alakításában” – nyilatkozta egy névtelenségbe burkolózó uniós tisztviselő.

Eric Mamer bizottsági szóvivő szerint ugyan tájékoztatták az uniós törvényhozást, hogy október 14-én szeretnék, ha elkezdődnének a meghallgatások, parlamenti tisztviselők ugyanakkor jelezték, hogy ennek nem ez a módja.

„A menetrendet senki más, csak az EP határozhatja meg.”

„Nem hiszem, hogy bármit is lehet nyerni azzal, ha nyomás alá akarjuk helyezni a Parlamentet. A Parlament el fogja végezni a maga vizsgálati feladatait, amelyet komolyan fog venni” – mondta egy európai parlamenti biztos. A bizottság megalakítását nagyban nehezíti a tény, hogy az elmúlt időszakban szinte csak botrányoktól volt hangos a folyamat.

Botrányról botrányra bukdácsolás

Az elmúlt időszakban több botrány is kipattant az alakuló bizottság körül. Emlékezetes, szeptember 16-án azonnali hatállyal lemondott Thierry Breton, az Európai Unió belső piaci biztosa, ahogy erről a hirado.hu is beszámolt.

Breton a döntését egy Ursula von der Leyen részére írt nyílt levélben közölte, amelyet az X.com közösségi médiafelületen is megosztott követőivel.

A politikus a lépést azzal indokolta, hogy bár a francia kormány második ciklusra is őt akarta jelölni a biztosi tisztségbe, von der Leyen igyekezett meggyőzni Párizst, változtassa meg a döntést, és ezért cserébe kész volt „egy nagyobb fontossággal bíró pozíciót” juttatni az új francia jelöltnek. A jelek szerint Breton ezzel egyrészről a bizottság elnökének azon stratégiai alapvetésére reagált, miszerint egyenlő arányban válogatna be férfiakat és nőket az új testületbe.

Emellett azt vetette von der Leyen szemére, hogy személyes okok vezették lépésében, továbbá sérelmezte, hogy az elnök nem egyeztetett vele azelőtt, hogy Emmanuel Macron francia államfővel beszélt volna. Ezzel Breton vélhetően a szlovén Marta Kos személye körüli aggályokra reagálhatott, amelyet a fentebb idézett Politico cikkekben is homályosan érintettek. A napokban derült ki ugyanis – írta meg többek között az Euronews –, hogy Szlovénia biztosi jelöltje, a néppárti Marta Kos a jugoszláv titkosszolgálat ügynöke lehetett.

Az üggyel kapcsolatban azóta az Európai Néppárt (EPP) is megszólalt, akik elfogadhatatlannak nevezték, hogy ilyen háttérrel Marta Kos akár uniós biztos legyen, akár párttag maradjon.

(hirado.hu)