Milyen változások mehetnek végbe az amerikai elnöki kampányban Donald Trump koronavírus-fertőzése okán?

Donald Trump és felesége koronavírus-betegségének híre szó szerint sokkolta az Egyesült Államokat, mivel a november 3-i elnökválasztásig csak egy hónap maradt hátra. A Fehér Ház vezetőjének minden támogatója megdöbbent. Az ellenfelek pedig kárörvendeznek, a helyzetet vagy törvényszerűnek, vagy a sors jelének nevezik.

Emlékeztetik Donald Trump-ot a pandémiával kapcsolatos minden könnyelmű megjegyzésére, a lenéző hozzáállására, hogy maszkot viseljen, agitációs gyűléseire, amelyeken, a korlátozások ellenére, emberek ezrei gyűltek össze. A kritikusok szerint nem véletlen, hogy a világ azon vezetői fertőződtek meg, akik eredetileg nyilvánosan alábecsülték annak veszélyeit: Donald Trump, Jair Bolsonar brazil elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök.

Mindenesetre maga a tény, hogy a koronavírus elérte a világ első számú atomhatalmának elnökét, és még hozzá a választások küszöbén is, sok kérdést vet fel. Kezdjük azzal, hogy maga Trump elnök, orvosa szerint, jól érzi magát és továbbra is döntőképes. A Fehér Ház azt közölte, hogy nem adja át a hatalmat Michael Pence alelnöknek.

Az elnök betegsége közvetlenül befolyásolja a választási kampány menetét – a következő napokra tervezett kampányrendezvényei és szponzorokkal való találkozásai nem valósulnak meg. Abban az esetben, ha Trump koronavírus betegsége tünetmentesen múlik el, az elnökjelöltek október 15-i, a floridai Miamiban tervezett második személyes vitája nagy kérdés. És talán a harmadik, amelyet október 22-re tervezett is. Nem valószínű, hogy demokrata vetélytársa, Joseph Biden kockáztatni szeretné az egészségét és színpadra áll Trumppal.

Egyébként éppen két nappal ezelőtt Clevelandben (Ohio) volt az első vita Trump és Biden között, amelyben Trump elnök kigúnyolta konkurense szokását – védőmaszk viselését. Bár a politikusok nem fogtak kezet és nem léptek kapcsolatba egymással, de valószínűleg Joe Biden most elsietett a koronavírus tesztet csinálni.  

Az események további alakulása erősen függ Trump elnök betegségének lefolyásától. Hogy mindez miként befolyásolhatja a választási ütemtervet és a választók szimpátiáját – most nincs értelme tippelni. Egyesek úgy fogják vélni, hogy Donald Trump megérdemelte, amit kapott, a szimpatizánsok pedig együttérzésüket fejezik majd ki, mert az Egyesült Államokban több mint 7 millió ember esett át a fertőzésen.

De tekintettel arra, hogy a 74 éves elnök, akárcsak 77 éves riválisa, az életkoruk révén nagy kockázatnak vannak kitéve, a választásokig nagyon kevés idő van hátra, a szakértők már elkezdték megvitatni, mit kell tenni, ha Trump nem tudja teljesíteni kötelezettségeit, vagy ha a betegség kiüti a választási kampány egyik jelöltjét.

Mi lesz, ha Trump nem fogja tudja ellátni feladatait?

Ami az Egyesült Államok első emberét illeti, a mechanizmus régóta létezik, az ország történetében többször is alkalmazták: az államfő cselekvőképtelensége esetén a hatáskörök az alelnökre hárulnak. Ha viszont vele is történik valami, akkor a képviselőház elnöke fogja irányítani az országot, és így tovább a hierarchikus ranglétrán. Összesen kilenc hasonló precedens volt az Egyesült Államok történelmében, például John F. Kennedy elnök meggyilkolása 1963-ban. De a hatalom átadásának folyamata soha nem lépte túl az egy lépést (az alelnökig).

Előfordult-e, hogy egy jelölt kiesett a választási kampány célegyeneséből?

Az elnökválasztással kapcsolatos helyzet sokkal bonyolultabb. Ha ez megtörténik, az Egyesült Államok politikája feltérképezetlen területre lép, mivel eddig még egyetlen jelölt sem lépett vissza vagy halt meg a választások előtt, ahogyan egyetlen választott elnök sem halt meg hivatalba lépése előtt. Az amerikai rendszerben az alkotmányt és a törvényeket gyakran meglehetősen általános kifejezésekkel írják, és konkrét végrehajtásuk nagyrészt a precedens elvén alapszik. Az ilyen előzmények hiánya pedig bizonytalanságot és éles politikai konfliktusokat okozhat.

Lehetséges-e elnökjelölt-csere a kampány során?

Köztudott, az elnökjelölteket a politikai pártok nemzeti bizottságai jelölik ki. Egyébként mindkét pártban megvannak azok a mechanizmusok, amelyek lehetővé teszik a jelölt változtatását halála, betegsége vagy egyéb körülmények esetében.

De egy ilyen késői szakaszban bürokratikus nehézségek merülnek fel. Az amerikaiak nem közvetlenül az elnökre és az alelnökre, hanem az államuk szavazóira szavaznak. Ez utóbbiakat azonban kevesen ismerik, ezért a félreértések elkerülése érdekében, a konkrét jelöltek neve mellé teszik jeleiket. Tehát, amikor cserére kerül sor,az új jelöltek nevét be kell írni a szavazólapra. Ennek határideje általában augusztus-szeptember, az adott államtól függően.

Extrém esetekben bírósági döntés alapján lehetnek kivételek, de tény, hogy a levélszavazás már megkezdődött, és több millió szavazólapot már leadtak. Nyilvánvaló, hogy a jelölt nevének megváltoztatása, miután már több millió polgár szavazott, széles teret nyit meg a benyújtott szavazólapok elutasítása előtt, ami megkérdőjelezi a választások legitimitását. Ezért, a szakértők szerint ma szinte lehetetlen egy jelöltet lecsrélni a teljes választási folyamat átszervezése nélkül.

El lehet halasztani a jelenlegi amerikai elnökválasztást?

Az amerikai kongresszus halaszthatja el vagy hirdetheti ki újból a választásokat, amelynek felsőházát ma a republikánusok, az alsóházat pedig a demokraták felügyelik. Tekintettel a heves harcokra a hatalomért Washingtonban, nagyon nehéz elképzelni akár egy kis kompromisszumot is az új választásokkal kapcsolatban.

Emellett fontos tudnivaló, hogy az amerikai elnökválasztást két szakaszban tartják: novemberben országos szavazást tartanak, amelynek eredményei alapján meghatározzák az államok választóit, majd decemberben ezek a választók szavaznak az elnökjelöltekre. A második szakaszt általában formalitásnak tekintik, és soha nem mondott ellent az első eredményeinek, de az említett helyzetben elméletileg meghatározó lehet.

Amerikai szakértők azt jósolják, hogy a november 3-i szavazást valószínűleg időben megtartják, még akkor is, ha a szavazólapon egy cselekvőképtelen vagy akár elhunyt jelölt neve szerepel, majd az egyes államok törvényhozó testülete eldönti, hogy szavazói képesek lesznek-e újabb jelöltre szavazni. Végül is egyes államok törvényei arra kötelezik a választókat, hogy csak a nép által támogatott jelöltre szavazzanak, nem tartalmaznak vészhelyzetre vonatkozó előírásokat. És itt nehéz elképzelni a lehetséges manipuláció és káosz mértékét.

Összefoglalva a fent említetteket feltételezhetjük, hogy az Egyesült Államokra, ha netán egyik jelölt kiesik a versenyből, még súlyosabb belső politikai harc vár, amely az amerikai társadalmat két, egyre inkább szembenálló táborra osztja meg.

NEWSMAKER