Észak-Korea határfalat épít – derül ki műholdfelvételekből

Új műholdfelvételek mutatják be, hogy Észak-Korea több helyen falnak tűnő szakaszokat épít a dél-koreai határ közelében.

A BBC Verify által elemzett képek azt is mutatják, hogy a demilitarizált zónán (DMZ) belüli területeket megtisztították, ami szakértők szerint a Dél-Koreával régóta fennálló fegyverszünet megsértését jelentheti.
A DMZ egy 4 km (2,5 mérföld) széles ütközőzóna Észak- és Dél-Korea között, amelyek technikailag még mindig háborúban állnak, és soha nem írtak alá békeszerződést. A DMZ két részre oszlik, mindkét oldalt a megfelelő nemzetek irányítják.
Ez a közelmúltbeli tevékenység a szakértők szerint „szokatlan”, és a két ország közötti feszültség fokozódásának idején jön létre.
„Ebben a pillanatban csak feltételezhetjük, hogy Észak-Korea meg akarja erősíteni katonai jelenlétét és erődítményeit a határ mentén” – mondja Shreyas Reddy, a szöuli székhelyű NK News szakoldal tudósítója.

A BBC Verify nagy felbontású műholdfelvételeket készített a határ 7 km-es szakaszáról annak a projektnek a részeként, amely az Észak-Korea által a térségben végrehajtott változásokat vizsgálta.

Úgy tűnik, hogy ezek a képek legalább három olyan szakaszt mutatnak, ahol sorompókat emeltek a DMZ közelében, összesen körülbelül 1 km-en a határ keleti végétől.

Lehetséges, hogy a határ más szakaszain további sorompóépítések történtek.

Az építkezés megkezdésének pontos dátuma nem tisztázott, mivel a környéken nem készültek korábbi nagyfelbontású képek. Ezek a szerkezetek azonban nem látszottak a 2023 novemberében készült képen.

„Személyes értékelésem szerint ez az első alkalom, hogy sorompót építettek abban az értelemben, hogy elválasztják egymástól a helyeket” – mondta Dr. Uk Yang, a szöuli Asan Institute for Policy Studies katonai és védelmi szakértője a BBC-nek.

„Az 1990-es években Észak-Korea felhúzta a páncéltörő falakat, hogy megakadályozza a harckocsik előrenyomulását arra az esetre, ha háború törne ki. De a közelmúltban Észak-Korea 2-3 m magas falakat emelt, és ezek nem hasonlítanak a páncéltörő falakra” – mondja Dr. Yang.
„A falak formája azt sugallja, hogy nem csupán akadályok [a tankok számára], hanem egy terület elválasztására is szolgálnak” – teszi hozzá Dr. Yang, aki áttekintette a műholdfelvételeket.
Bizonyítékok vannak arra is, hogy a DMZ észak-koreai oldalán földfelszabadítás történt.

A határ keleti végéről készült legújabb műholdfelvételek azt mutatják, hogy egy újonnan kialakított bekötőútról van szó.
A fenti térképen a DMZ pontos északi határának megrajzolásakor a BBC határtérképezéssel kapcsolatos kutatását vettük át. Ennek az az oka, hogy a rendelkezésre álló határtérképek kis eltéréseket mutatnak. Azonban az általunk talált összes verzió a DMZ-n belüli területmentesítést mutatja.
A dél-koreai vezérkari főnökök egyesített hivatalának (JCS) egyik tisztviselője a közelmúltban adott interjújában elmondta, hogy a hadsereg folyamatos tevékenységet azonosított a „taktikai utak megerősítésével, az aknák lerakásával és a pusztaság felszámolásával”.
„A talajtisztítást katonai és nem katonai szempontokra is szánják” – mondja Kil Joo Ban professzor, a Koreai Egyetem nemzetközi biztonság professzora.
„Lehetővé teszi megfigyelői állások könnyű felállítását” – mondja „Észak-Korea számára, hogy figyelemmel kísérje a katonai tevékenységeket Dél-Koreában”, és észrevegye „a disszidálókat, akik megpróbálják átlépni a határt Dél-Koreába”.

„Szokatlan struktúrákat építeni a DMZ-ben, és a fegyverszünet megsértését jelentheti előzetes egyeztetés nélkül” – mondta Victor Cha professzor, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Ázsiáért és Koreáért felelős alelnöke.
A koreai háború 1953-ban fegyverszünettel ért véget, amelyben mindkét fél ígéretet tett arra, hogy „nem hajt végre semmilyen ellenséges cselekményt a demilitarizált övezeten belül, azon belül vagy ellene”.
Míg az újraegyesítés évek óta valószínűtlennek tűnt, ez volt az észak-koreai vezetők kinyilvánított célja egészen 2024 elejéig, amikor Kim Dzsong Un bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem követi ezt a törekvést.
Egyes szakértők „példátlannak” nevezték a megjegyzéseket, és jelentős politikai változást tapasztaltak, amikor Kim úr az év elején „fő ellenségnek” titulálta Dél-Koreát.
Azóta Északon megkezdték a két ország egységét jelképező szimbólumok eltávolítását is – például műemlékek lerombolását és az újraegyesítésre utaló hivatkozások törlését a kormányzati weboldalakról.
„Észak-Koreának valójában nincs szüksége több akadályra, hogy megakadályozza a délről érkező csapást, de a határzárak felállításával Észak azt jelzi, hogy nem törekszik az újraegyesítésre” – mondja Dr. Ramon Pacheco Pardo, az európai és nemzetközi tanulmányokért felelős vezetője. Kings College London.
Egyes szakértők szerint ez összhangban van Kim úr tágabb lépéseivel is.
„Észak-Korea nem is tesz úgy, mintha tárgyalni akarna az Egyesült Államokkal vagy Dél-Koreával, és visszautasította Japán közelmúltbeli tárgyalási kísérleteit” – mondja Dr. Edward Howell, az oxfordi Koreai-félsziget kutatója.
„Észak-Korea melegedő kapcsolatai miatt nem kell meglepődnünk, ha a Korea-közi provokációk ebben az évben megnövekednek.”

Forrás