Gál István – Egy politikus falugazdász

Gál István – Egy politikus falugazdász

20:15 Szeptember 27, 2020

Politika 3641 10 хвилин

Українська

A kárpátaljai magyarság egy újabb nagy megmérettetés előtt áll, hisz létérdekünk, hogy a rohamosan közeledő helyhatósági választások eredményeként nemzetrészükért és kisebb közösségükért tenni akaró s tudó személyeket válasszunk meg a magyar többségű kistérségek polgármestereinek és községi tanácsi képviselőinek. S az is elérendő célkitűzés, hogy a kárpátaljai tömbmagyarság nagyobbik részét is magába foglaló, bár már csak 40 százalékban magyarlakta kibővített Beregszászi járás tanácsának elnöke is egy érdekeinkért kiálló, nemzetrészünk soraiból kikerülő személy legyen.

Az új, nagy Beregszászi járás képviselő-testületébe is több jelöltet állított a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), egyikük a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza, a megszűnő Nagyszőlősi járás képviselő-testületének politikai tapasztalatokkal felvértezett tagja, Gál István, akivel röviden elbeszélgettem eddigi politikai és falugazdászi tevékenységéről.

– Hogyan lett képviselő, mióta vesz részt a politikai életben?

– Egész életemben igyekeztem távol tartani magam a „politikától”, mégcsak községi tanácsi képviselőnek sem indultam soha. A családunkban a „politikus” kifejezés szitokszónak számított, egyetlen családtagom sem lépett be soha semmilyen pártba. Szüleim agrár­értelmiségiek voltak, magam is agrár­mérnöki szakot végeztem, s abban a hitben voltam, hogy a mezőgazdaság kívül esik a politikán. Úgy gondoltam, a mi dolgunk az, hogy megműveljük a földet, a politikusoké meg az, hogy politikával foglalkozzanak. A politikai tevékenységem kimerült abban, hogy négyévente elmentem szavazni.

Aztán öt évvel ezelőtt – nagy meglepetésemre – azzal keresett meg Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, hogy szeretnének képviselőnek jelölni a Nagyszőlősi Járási Tanácsba mint listavezetőt. Elmondta: egy ideje már figyelemmel kíséri a falugazdászi tevékenységemet, s tetszett neki, mennyire lelkesen mutattam be az éppen aktuális programjainkat, elképzeléseinket, védtem meg azokat az esetleg kétkedő vélemények ellenében. Szerinte ilyen habitusú képviselőkre van szükség a KMKSZ leendő frakciójában is. Én pedig igent mondtam, hisz az ember nehezen tud nemet mondani az egykori fizikatanárának, akit azóta is tisztel.

– Milyen sikereket, eredményeket tudott elérni, és mi az, amit kudarcként értékel a képviselői munkájában?

–  Szeretném leszögezni, hogy a Nagyszőlősi Járási Tanácsban nem hét KMKSZ-es képviselő volt, hanem egy héttagú, de egységes frakció. A napirendi pontokat előre megvitattuk, s ha néha-néha voltak is véleménykülönbségek, a szavazáskor a frakció már egységesen szavazott. Ezért minden eredmény, amit elértünk, közös eredmény.

Sajnos, a választások előtt kötött egyezséget a másik magyar érdekvédelmi szervezet nem tartotta be, s a KMKSZ-nek hátat fordítva, két ukrán párt koalíciójához csatlakozott. Így ellenzékbe kerültünk, ellenzékben politizálva pedig igen nehéz volt látványos eredményeket felmutatni. Ennek ellenére nagyon sok mindent sikerült elérnünk: a magyar kulturális és oktatási intézmények felújítását, útszakaszok javítását, rendelőintézetek fejlesztését a járás magyarlakta falvaiban stb. Igyekeztük kiharcolni, hogy a nehezen kialkudott keretből minél több magyarlakta településre jussanak anyagi források, hisz a járás teljes magyarságának a képviseletét felvállaltuk. Mivel a járási tanács költségvetése folyamatosan hiánnyal küszködött, ezért az igazán jelentős fejlesztések eléréséhez a megyei tanács KMKSZ-es képviselőitől kértünk segítséget, ezt legtöbbször meg is kaptuk, amit ezúton is szeretnénk megköszönni.

Sikerült több olyan kérdésben is megszereznünk a képviselők többségének a támogatását, melyek inkább elvi jelentőségűek a helyi magyarság szempontjából. Például elfogadtunk egy határozatot, amelynek értelmében a járás területén működő közintézmények, vállalatok kötelesek biztosítani a magyar anyanyelvű ügyfelek számára az anyanyelven történő segítségnyújtást. Ennek eredményeként nagyon sok intézményben kihelyezésre kerültek az Itt Magyarul Is! táblák, matricák. Több intézmény pedig jelezte, hogy nagyon szívesen felvennének magyarul is tudó munkatársakat, de az alacsony fizetések miatt nem jelentkeznek. Ugyancsak sikerült elérnünk, hogy egyedüli járásként nálunk továbbra is regionális státuszt élvez a magyar nyelv. Így az a hivatalnok, aki magyar nyelven szolgálja ki a hozzá forduló magyar anyanyelvű lakosokat, nem követ el törvénysértést, holott az új nyelvtörvény alapján már nem tehetné ezt meg. Egyhangúlag lett megszavazva a beadványunk, mely szerint kezdeményezni kell a magyarországi jégeső-elhárítási rendszer kiterjesztését Kárpátaljára is. Ez ügyben aztán jelentős előrelépések is történtek: Barta József eltökéltségének köszönhetően benyújtásra került egy közös magyar–ukrán EU-s pályázat.

Ami igazán csalódást okozott az elmúlt időszakban, az az volt, hogy megismerhettem az ukrán politikai realitásokat. A KMKSZ-en kívül szinte nincs egyetlen, valódi elvek mentén működő párt sem, amely valóban egy közösség politikai érdekeit védené. Szinte valamennyi ukrán párt mögött valamelyik oligarcha vagy helyi „kiskirály” áll, aki a saját vagyonát politikai hatalomra szert téve akarja tovább növelni. Hatalmuk megtartása, a másként gondolkodók megfélemlítése érdekében pedig minden eszközt, aljas módszereket is bevetnek. Ez nagyon kiábrándító volt.

– Említette, hogy falugazdászként is tevékenykedik.

– Már 2003 óta, azaz 17 éve, hogy falugazdász-szaktanácsadóként tevékenykedek az ugocsai és beregi régióban. Előbb a Terra Dei Alapítvány zöldségtermesztési szaktanácsadóiként próbáltuk meg átadni a gazdáknak azt az elméleti tudást és szakmai tapasztalatot, amely a sikeres zöldségtermesztéshez szükséges, majd a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdászaiként bővült a feladatkörünk. A KMKSZ szakmai szervezeteként a szaktanácsadáson túl feladatunk lett a különböző mezőgazdasági fejlesztési programok kidolgozása, esetleg lebonyolítása is. Kidolgoztuk a kárpátaljai magyar agrárium fejlesztési tervét, amely szerves része lett az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programnak, majd e stratégia alapján kiírt mezőgazdasági pályázatoknak.

Nagy népszerűségnek örvend az Első lépés szociális programunk, melynek keretében gyermekeket nevelő magyar családok kapnak kamatmentes támogatást a családi gazdaságuk beindításához. A programban részt vevő családok száma mára megközelítette a háromszázat, s minden évben többszörös rá a túljelentkezés. Szívemhez mégis talán a Magyarok Kenyere jótékonysági akció kárpátaljai részakciója áll a legközelebb, amelynek megszervezésében és lebonyolításában a kezdetektől részt vehettem. E nemes ügy érdekében sikerült összefognunk a kárpátaljai magyar történelmi egyházakat, társadalmi és civil szervezeteket és nem utolsósorban megszólítani a magyar gazdákat, hogy együtt tegyünk a rászorulókért, a gyerekekért.

–  Indul most is a helyhatósági választásokon?

– Mint ismeretes, jelentősen átalakul Ukrajna adminisztratív berendezkedése, megszűnik a települések önállósága, s kistérségeket hoznak létre helyettük, míg a járások összevonásra kerülnek. A KMKSZ megtisztelő felkérésére a Beregszászi Járási Tanács képviselőjelöltjeként indulok a választásokon.

(Lajos Mihály/Kárpátalja hetilap)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei