Három kárpátaljai kistérség nem került be a Kárpátaljai egyesült területi közösségek fejlesztési tervébe

Ezek a homoki, szürtei (ungvári járás) valamint a hársfalvai (Nelipino, szolyvai járás). A homokiban már lezajlottak a választások is, megválasztották az elnököt és a képviselőket. A kistérség létrehozásáról szóló döntést még 2019. december 22-én hozták meg (a Központi Választási Bizottság határozata alapján).

2019. szeptember 26-án a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselői jóváhagyták a Kárpátalja egyesült területi közösségeinek távlati tervét, amelyben 60 kistérség létrehozását jelölték ki. Ellenben ez év elején derült ki, hogy a kormány a távlati tervet 57 kistérség megalakulásával hagyta jóvá.

Ungtarnóc polgármestere, Vadim Solja politikai érdekeket lát a háttérben. Kiemelte, hogy a kistérség a költségvetés szempontjából szilárd lábakon áll, és megcáfolta azt az információt, amely néhány sajtóorgánumban megjelent, miszerint Homok Ungvárhoz szeretne csatlakozni.  

A homoki kistérség tanácsa levelet intézett Ukrajna elnökéhez, Közösség Fejlesztési Minisztériumhoz valamint a megyei Közigazgatási hivatalhoz, hogy végre magyarázatot kapjon a kabinet döntésével kapcsolatban.

Ugyanezen okból január 10-én, pénteken a Kárpátaljai Megyei Tanács üléstermében a Kárpátaljai Közigazgatási hivatal ideiglenesen kijelölt vezetője, Olekszij Hetymanenko elnökletével ülésezett a megye közigazgatási és területi struktúrájára vonatkozó javaslatokat kidolgozó munkacsoport. Az ülésen részt vettek: Barta József, a megyei tanács első elnökhelyettese, Petro Hricik, a megyei tanács elnökhelyettese, a megyei tanács képviselői, Mikola Pihulyak, a megyei közigazgatási hivatal városfejlesztési és építészeti főosztályának vezetője, szakértők, kistérségek valamint önkormányzatok vezetői. A tanácskozáson jelen voltak a 3 elutasított kistérség képviselői: a homoki, szürtei valamint hársfalvai.

Heves vitát váltott ki az Ungvár szomszédságában megalakult kistérségek, a homoki valamint a szürtei, esetleges csatlakozása a megyei központhoz. Az említett kistérségek képviselői kijelentették, hogy hajlandóak együttműködni Ungvárral, de nem szándékoznak egyesülni a megyei központtal. Megtárgyalták a lehetőségét az izsnyétei községi tanács a munkácsi valamint a hársfalvai községi tanács Szolyvához való csatlakozását. Ellenben mindkét település az önálló kistérség megalakulása mellett állt ki.

Barta József, a megyei tanács első elnökhelyettese felszólalásában kiemelte: a megyei tanács ragaszkodik a 60 kistérség megalakulásához, a fejlesztési tervnek megfelelően. Mi, a megyei tanács képviselői, akiket a megye lakossága delegált azzal a céllal, hogy képviseljük és védjük meg érdekeiket. És mi ezt kifogástalanul fogjuk tenni.

A munkacsoport tagjai megbízták az ügyben érdekelt kistérségek képviselőit, hogy egy héten belül nyújtsák be írott formában a megyei közigazgatási hivatalba ajánlásaikat és javaslataikat, január 24-ig pedig a közösségekben megtartott konzultációk és vitafórumok jegyzőkönyveit, amelyek a lakosság javaslatait is tartalmazzák. Mindezt azért, hogy a megyei adminisztráció kialakítsa egységes álláspontját, amelyet a kabinet előtt fog képviselni.

Így vagy úgy, a kistérségek megalakulásában, a törvény szerint az utolsó szó joga a kormányt illeti meg. A megyei tanács által elfogadott távlati terv csupán ajánló jellegű. A sajtó számos esetben számolt be a megyei központ körüli „egyesülés” problémáiról. A  megyei tanács által elfogadott távlati terv alapján  Ungvárnak a jelenlegi határokon belül kellett maradnia, minden oldalból kistérségekkel körülvéve. Nem mellesleg ezen kistérségek lakosai aktív élvezői a megyei központ infrastruktúrájának. Gazdasági szempontból abszurdum … A város hatalmas fejlesztési potenciált veszített el ezzel.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a megyei tanács képviselői, amikor elfogadták a távlati tervet, előtérbe helyezték, elsősorban az említett kistérségek lakosainak érdekeit, szándékait. Amint látjuk, szándékaik nem változtak.

Karpatszkij Objektiv