Hatalmas kémbotrány alakult ki Ausztriában

Hatalmas kémbotrány alakult ki Ausztriában

22:09 Április 10, 2024

Politika 773 6 хвилин

Українська

Az osztrák kancellár összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot az orosz kémtevékenységek miatt. Ausztria ugyanis az elmúlt évtizedek legnagyobb kémbotrányával néz szembe, miután egy volt hírszerző tiszt letartóztatása során kiterjedt orosz beszivárgásra találtak bizonyítékot.

Egisto Ottot március 29-én tartóztatták le Ausztriában egy 86 oldalas letartóztatási parancs iránymutatására, amit megszerzett az Associated Press. A hírügynökség a dokumentumban számos bűncselekmény gyanúját találta, köztük az orosz FSZB beszivárgását az osztrák hírszerzésbe. Az ügyből hatalmas kémbotrány kerekedik.

Hogyan és kinek kémkedett Egisto Ott?

A rendőrség szerint a volt magas rangú osztrák hírszerző és titkosügynök-vezető mobiltelefon-adatokat adott át az orosz hírszerzésnek, segített kitervelni egy betörést egy híres újságíró lakásába, és „javítási javaslatokat” tett egy orosz megrendelésre történt németországi gyilkosság után.

A gyanúsítás alapkoncepciója az, hogy Ott 2017 és 2021 között bizalmas információkat adott át Jan Marsaleknek, egy szökésben lévő osztrák kollégájának. Marsalek a Wirecard volt vezérigazgatója, akit csalás gyanújával köröznek a német pénzügyi vállalat 2020-as összeomlása óta. Az elfogatóparancs szerint a britek közvetlenül kapcsolatba hozták Marsaleket az orosz hírszerző ügynökséggel, az FSZB-vel. A német és osztrák média szerint Marsalek feltehetően legalább 2014 óta kapcsolatban áll az orosz hírszerzéssel, és jelenleg Oroszországban tartózkodhat.

Ott a BVT-nél Martin Weiss, az osztrák hírszerzés korábbi vezetője alatt szolgált és a hatóság szerint „szoros barátságot” ápoltak egymással. A letartóztatási parancs alapján Weiss volt az, aki hírszerző ügynökségtől való 2018-as távozása után a Wirecardnak dolgozott és továbbította Ottnak az orosz ügynökök és Marsalek utasításait.

Az osztrák elfogatóparancs szerint Ott többször kutatott nemzetközi rendőrségi adatbázisokban, valamint megkereste az olasz és a brit kollégáit azért, hogy érzékeny információkat gyűjtsön Oroszországnak disszidensekről, üzletemberekről és egy volt FSZB-ügynökről. A hatóság szerint a férfi a schengeni övezet információs rendszeréből is lekért adatokat, hogy megtudja, orosz ügynökök és a Wirecard korábbi alkalmazottait körözik-e, továbbá vonatkoznak-e rájuk utazási korlátozások. Ott megszerezte három magas rangú osztrák belügyminisztériumi tisztviselő mobiltelefonját is, amelyek adatait átadta az oroszoknak, továbbá egy osztrák kormányzati kommunikációra szánt számítógépet is segített eljuttatni az FSZB moszkvai központjába.

Egisto Ott korábban Olaszországban és Törökországban végzett hírszerzést, majd az osztrák beépített ügynökök vezetőjeként is szolgálatot teljesített. A férfit 2017-ben eltanácsolták a BVT-től, mivel már akkor felröppent a hír, hogy információkat adhatott át az oroszoknak. Ott később az osztrák rendőrakadémián kapott állást. A rendőrség 2021-ben aztán őrizetbe vette az orosz szál kivizsgálása ügyében, ám mivel a bizonyítékok nem voltak elég megalapozottak, egy hónap múlva elengedte. Alig öt héttel azután, hogy Ottot kiengedték az előzetes letartóztatásból, az ügyészek szerint megszerezte Christo Grozev bolgár oknyomozó újságíró bécsi címét és azt megadta Marsaleknek. A dokumentum szerint Marsalek később kiraboltatta a Szergej Szkripal és Alekszej Navalnij eseteit is feldolgozó médiamunkás lakását. Az újságíró később elmenekült Ausztriából, mivel a hatóságok nem tudták garantálni a biztonságát.

Az egyik legnagyobb osztrák kémbotrány bontakozik ki

Thomas Riegler, az Osztrák Hírszerzési, Propaganda- és Biztonsági Tanulmányok Központjának kémszakértője szerint az ügy „az osztrák közelmúlt történetének egyik legnagyobb kémtörténete” lehet.

Az ügy azért különleges, mert egyrészt nemzetközi dimenziója van, másrészt nemcsak kémkedésről, hanem az osztrák politikai rendszerbe való beszivárgásról és az ország belső biztonságának meggyengítéséről is szól.

A pártok egymásra mutogatnak. Karl Nehammer osztrák kancellár keddre összehívta a Nemzetbiztonsági Tanács ülését, hogy fokozhassák az ország ellenálló képességét az orosz beszivárgásra. Az igazságügyi miniszter pedig a kémkedési törvények szigorítását tervezi.

A kémkedést kifejezetten tiltja Ausztria, ha az ellene irányul, ám azt már elnézi, ha annak más országok vagy nemzetközi szervezetek a célpontjai.

Ausztria már a hidegháború idején is egyike volt azon kevés európai államnak, amely katonai semlegességet fogadott, és amit jelenleg is tart. Magyarország szomszédja például nem tagja a NATO-nak és nem is kérte oda a felvételét. Földrajzi helyzetéből és politikai állásfoglalásából kifolyóan az ország és főképp Bécs a külföldi kémtevékenységek gócpontja.

(vg.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei