Német gazdasági szervezetek reformintézkedéseket várnak a kormánytól

Német gazdasági képviseleti szervezetek bírálják a kormánykoalíció gazdaságpolitikáját, és reformintézkedéseket sürgetnek az ország növekedési pályára helyezése, Németország mint termelési telephely versenyképességének megőrzése érdekében.

Siegfried Russwurm, a Német Iparszövetség (BDI) elnöke szerint Olaf Scholz német kancellár nyilvánvalóan alábecsüli a helyzet súlyosságát. A Süddeutsche Zeitung című lapnak a „közlekedési lámpa” (piros-sárga-zöld) koalíció kormányzati ciklusából eddig eltelt időre vonatkozóan úgy fogalmazott, hogy az „két elvesztegetett év volt, még azzal együtt is, hogy a helytelen irányt jórészt az előző ciklusban jelölték ki”.

Russwurm – aki már tavaly júniusban szorgalmazta, hogy a német kormány tegyen többet a vállalatok külföldre vándorlásának megakadályozásáért – a Süddeutsche Zeitungnak elmondta: a BDI rendszeresen tárgyal Robert Habeck gazdasági miniszterrel és Christian Lindner pénzügyminiszterrel.

„A kancellártól gyakran halljuk, hogy a kereskedők mindig panaszkodnak” – mondta. „Ez azt mutatja, hogy a kancellári hivatal egyértelműen alábecsüli a helyzet súlyosságát” – jelentette ki.

Peter Adrian, a német kereskedelmi és ipari kamarák szövetsége, a DIHK elnöke a dpa hírügynökségnek szerdán azt mondta: „a vállalatok körében óriási a bizalomvesztés a politikával szemben”.

Eközben vezető gazdaságkutató intézetek csökkentették idei GDP-növekedési előrejelzéseiket, mivel megítélésük szerint nem csak belföldről, de külföldről is „ellenszél fúj” a német gazdaságra. A vállalkozásokat a gazdaságkutatók szerint leginkább a gazdaságpolitikával kapcsolatos folyamatos bizonytalanság nyomasztja.

Marie-Christine Ostermann, a német családi vállalkozások szövetségének (Die Familienunternehmer) elnöke szerdán rámutatott, hogy nap mint nap születnek Németország és Európa mint üzleti helyszín elleni döntések.

„A nemzetközileg aktív családi vállalkozásoknak csak 25 százaléka hajlandó még mindig Németországban befektetni, a romló telephelyi feltételek miatt” – mondta.

A négy vezető gazdasági képviseleti szervezet a legutóbbi, március eleji müncheni találkozó előtt tíz konkrét reformjavaslatot tartalmazó dokumentumot juttatott el Olaf Scholz kancellárnak. „A kancellári hivatal válasza: nagy semmi” – állapította meg Russwurm. „Vagy vegyük a bürokráciacsökkentési törvényt, amire 442 konkrét javaslatot nyújtottak be. A kormány ebből tizeneggyel foglalkozott” – tette hozzá.

A gazdasági érdekképviseletek nemzetközileg versenyképes villamosenergia-árakat, gyorsabb tervezési és engedélyezési eljárásokat, kevesebb bürokráciát és adóreformot követelnek.

Scholz a müncheni találkozón világossá tette számukra, hogy nem lát pénzügyi mozgásteret átfogó adócsökkentésre. Viszont óva intette őket attól, hogy Németországot mint üzleti helyszínt rossz színben tüntessék fel.

„Nem segít a helyzeten, ha a sok lobbista rontja a hangulatot az országban, mert akkor az emberek megtakarítják a pénzüket, és nem fektetnek be” – mondta. A kancellár rámutatott a külföldi vállalatok milliárdos beruházásaira Németországban. Pozitív példaként hozta fel a megújuló energiák gyors elterjedését és a külföldi szakképzett munkaerő könnyebb bevándorlását.

A DIHK elnöke szerint viszont egyértelmű szakadék tátong a kancellár által gyakran emlegetett „német tempó” és a vállalatok által megélt mindennapi valóság között. „Ebben a helyzetben sürgősen szükség lenne a gazdasági keretfeltételek egyértelmű javítására, hogy a német gazdaság a lehető leggyorsabban visszatérhessen a növekedési pályára. Ez pedig a valóság felismerésével kezdődik. A kancellárnak és kabinetjének meg kell mutatnia a vállalatoknak, hogy megértették, milyen helyzetben van a gazdaság, és végre be kell indítaniuk a gyorsító turbót” – fogalmazott Peter Adrian.

Christoph Ahlhaus, a BVMW kkv-szövetség ügyvezető igazgatója azt mondta: „minden jogos kritika mellett szerintünk a koalíció felismerte, hogy sokkal többet kell tenni Németország növekedési pályára helyezése érdekében. Ezért felhívást intézünk a kormányhoz és az ellenzékhez, de a vállalkozásokhoz és a társadalomhoz is: fogjunk össze, és tereljük vissza az országot a rendes kerékvágásba.”

Hozzátette, hogy a kancellárnak döntő szerepe lehetne a folyamat előmozdításában.

A gazdasági és a pénzügyminiszter másképp ítéli meg a vállalatok helyzetét és a német versenyképességet, mint Olaf Scholz kancellár. Mindketten elismerik, hogy a gazdaság motorja akadozik, és ígéretet is tettek a probléma orvoslására – de nagyon eltérő elképzeléseik vannak a javítás módjáról.

Habeck „reformélénkítő” csomagot léptetne életbe, egyebek között a zöld technológiáknak nyújtott adókedvezményekkel. Lindner viszont „gazdasági fordulatról” beszél, amit a bürokrácia csökkentésével és széleskörű adócsökkentésekkel kíván elérni. A társasági adót például a lehető leghamarabb 30 százalék körüli értékről 25 százalékra csökkentené a Rheinische Post napilapnak adott interjúja szerint.

(hirado.hu)