Az ENSZ legfelsőbb bírósága közölte, hogy hatáskörrel rendelkezik az Ukrajna által Oroszország ellen indított per tárgyalására – írja a BBC.
Kijev néhány nappal azután, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körűen megszállta Ukrajnát, a hágai székhelyű Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult.
Bár az ügy középpontjában az 1948-as népirtási egyezmény áll, Kijev nem azzal vádolja Moszkvát, hogy népirtást követett el Ukrajnában, hanem azzal, hogy hamisan használja fel a népirtásról szóló egyezményt az Ukrajnában jelenleg is zajló, brutális megszállása igazolására.
Oroszország ugyanis azt állítja, hogy azért avatkozott be Ukrajnában, hogy megakadályozza a keleti Donbasz régióban az oroszok ellen elkövetett népirtást.
Ukrajna viszont amellett érvel, hogy nem állt fenn a népirtás veszélye az ország keleti részén, ahol 2014 óta harcol az oroszok által támogatott erőkkel. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyezmény értelmében az invázióra még az sem adna okot, ha valóban népirtás zajlana.
Moszkva azzal védekezett, hogy Ukrajna kerülőútként használja az ügyet, hogy ítéletet kapjon Oroszország katonai akciójának általános jogszerűségéről, és kérte az ügy elutasítását.
Az ügyben eddig 32 állam nyújtott be beadványt a hágai bíróságon, ami rekordnak számít. Huszonnégy európai ország mellett Ausztrália és Kanada hivatalos nyilatkozattal támogatta Kijevet.
Pénteken a bírák kimondták, hogy az ICJ-nek van hatásköre dönteni az Ukrajna által indított ügyben arról, hogy Kijev nem követett el népirtást.
A BBC cikke ugyanakkor hangsúlyozza, az ügyben a hágai bíróság arról ebben az ügyben nem fog dönteni, hogy Oroszország kelet-ukrajnai inváziója népritásnak minősül-e.
Az ENSZ 1948-as népirtási egyezménye a népirtást „valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport mint olyan teljes vagy részleges elpusztítására irányuló szándékkal elkövetett bűncselekményként” határozta meg.
A Nemzetközi Bíróság ítéletei jogilag kötelező erejűek, de a bíróság maga nem hajthatja végre őket.