Formálódik az oroszok befagyasztott vagyonának Ukrajnára való fordítása

Az Egyesült Államok kormányzata azon munkálkodik, hogy a nyugati országokban befagyasztott orosz pénzeket felhasználhassák Ukrajna háború utáni újjáépítését. A felvetés egyelőre vitatott, habár akadnak támogatók republikánus és demokrata oldalon is.

Az Egyesült Államok a 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon egy részét Ukrajna háború után helyreállítására fordítaná. A kormányzat legalábbis egy olyan jogszabálytervezetet dolgozik, amely az elkobzott pénzek felhasználását engedélyezné. Ez az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács feljegyzéséből derült ki, amelyet a szenátus külügyi bizottságának küldött még novemberben.

Habár a kérdést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lassan egy éve felvetette, az mégis az utóbbi hetekben került előtérbe. Az Ukrajnának szánt amerikai pénzügyi támogatás ugyanis a novemberben esedékes elnökválasztás kampányában központi kérdéssé vált. Az ellenzéki republikánusok több pénzt már nem akarnak adni az európai országnak, az adófizetők pénzét inkább az izraeli háborúra és a déli határ megerősítésére fordítanák. Ezzel szemben a demokrata Joe Biden kormánya további 60 milliárd dollárt adna az oroszokkal szembeni ukrán honvédelemre.

Azért, hogy a kecske és a káposzta is megmaradjon, azaz a demokraták ne veszítsék el az emberek támogatását, de adhassanak Ukrajnának pénzt, a kormányzat a náluk befagyasztott orosz pénzeket is felhasználná amerikai támogatásként.

A szándék értő fülekre találhat az ellenzék körében, amit jól jelez, hogy Mike Johnson republikánus képviselőházi elnök még novemberben arról beszélt, hogy felelősségteljes lenne Moszkva saját pénzén támogatni Ukrajnát az oroszokkal szembeni háborúban.

Alkotmányellenes lehet az orosz vagyon elkobzása

A jogszabálytervezetnek a 100 fős szenátusban eddig 14, a 435 fős képviselőházban pedig 62 támogatója van mindkét politikai oldalról. A lépés ugyanakkor a világ feltörekvő gazdaságaiban visszatetszést válthat ki, felmerül ugyanis a kérdés, hogy ez belefér-e az Egyesült Államok kormányzati felhatalmazásába. Félő az is, hogy emiatt a dollár gyengülő pályára kerülhet.

Az ilyen félelmek miatt a képviselők egyelőre megosztottak a kérdésben, ráadásul egyesek a tervezet alkotmányosságát is kétségbe vonják. A szöveg jelenlegi állapotában például megakadályozza Oroszország fellebbezését a vagyona elkobzása ellen.

A Nemzetbiztonsági Tanács javaslata szerint az eszközök lefoglalását nemcsak az Egyesült Államokban, hanem Európában is meg kell tenni. A legtöbb befagyasztott orosz vagyon az öreg kontinensen található, másrészt pedig így csökkenhető annak a kockázata is, hogy a lépés aláássa az Amerikába, mint külföldi befektetések célpontjába vetett hitet.

Az elszigetelt cselekvésnek már csak azért sem lenne értelme, mert míg Amerikában 4-5 milliárd dollár, addig Európában 200 milliárd dollár orosz vagyont fagyasztottak be.

Az összeggel így is az ukrajnai helyreállítás csak egy részét fedezhetnék, ami a Világbank becslése szerint akár 411 milliárd dollárt is felemészthet. A Bloomberg úgy tudja, hogy Biden felveti a kérést a februári G7-csúcstalálkozón.

Az európaiak azonban máshogyan közelítenek a kérdéshez, az Európai Unió rendkívüli adót vetne ki az orosz jegybank befagyasztott eszközeiből származó nyereségére. Ilyen pénzeszközökből csak a belga Euroclear 190 milliárd dollárt tart. Az intézkedés egyelőre csak terv, mert több tagállam az amerikaiakhoz hasonlóan aggódik, hogy az milyen hatással lehet a devizájukra, ez esetben az euró stabilitására, illetve a befektetői bizalomra.

(vg.hu)