Nyolc észak-európai és balti ország – az úgynevezett Északi-Balti Nyolcak (Finnország, Svédország, Norvégia, Izland, Dánia, Észtország, Lettország és Litvánia) kormányfői közös nyilatkozatban fejezték ki azt a kívánságukat, hogy Ukrajna „mielőbb” csatlakozzon az Európai Unióhoz és a NATO-hoz – derül ki a tallinni regionális csúcstalálkozón elfogadott dokumentumból.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tanácskozó vezetők méltányolták azt a haladást, amelyet Ukrajna az uniós tagság felé vezető úton elért, és szorgalmazták, hogy „késedelem nélküli” nyissák meg a tárgyalást az összes csatlakozási fejezetben még idén június-júliusban. A nyilatkozat szerint „Ukrajna uniós csatlakozását mielőbb le kell zárni”.
Az észak-európai és balti vezetők egységesen kiálltak Ukrajna NATO-tagsága mellett is. Közös nyilatkozatukban kijelentik: „Ukrajna stratégiai biztonsági partnere a NATO-nak, és közvetlenül hozzájárul az euroatlanti biztonsághoz. Támogatjuk Ukrajnát a teljes euroatlanti integráció, köztük a NATO-tagság felé vezető visszafordíthatatlan útján.”
Nagy-Britannia hivatalosan megkezdi a tárgyalásokat az Európai Unió 90 milliárd eurós ukrajnai hitelprogramjához való csatlakozásról, ezt a lépést Keir Starmer miniszterelnök hétfőn jelenti be az Európai Politikai Közösség örményországi csúcstalálkozóján – számolt be az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a hitelprogram a következő két évre szól. A megvalósításhoz vezető út nem volt könnyű, mivel Magyarország hosszú ideig blokkolta a döntést.
A pénzt meghatározott területekre osztják szét: kétharmad (60 milliárd) – a védelmi szükségletek megerősítésére és fegyverek beszerzésére megy, egyharmad (30 milliárd) – általános pénzügyi támogatásra és a gazdaság stabilizálására fordítódik.
Nagy-Britannia nemcsak segíteni akar, hanem a kormány hozzáférést is kíván biztosítani cégei számára a jövőbeli szerződésekhez.
Lengyelország és Izland kész csatlakozni az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményeivel foglalkozó Speciális Törvényszék létrehozásáról szóló megállapodáshoz, közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közösségi oldalán, írta a Jevropejszka Pravda.
Szibiha arról számolt be, hogy Izland és Lengyelország megerősítette készségét csatlakozni az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményével foglalkozó orosz különleges bíróság létrehozásáról szóló megállapodáshoz.
„Hálásak vagyunk izlandi és lengyel partnereinknek ezért a fontos lépésért. Ez egy fontos mérföldkő: 17 megerősítéssel hivatalosan is átléptük az Európa Tanács tagállamainak „jogi minimumát”, amely a megállapodás szavazásra bocsátásához szükséges”, jegyezte meg Szibiha.
Kijelentette, hogy a Speciális Törvényszék létrehozásának főbb formaságai mostanra lezárultak, és ez kevesebb, mint egy évvel a 2025. május 9-i létrehozásáról szóló megállapodás után történt.
Szibiha megjegyezte, hogy az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményével foglalkozó Különleges Törvényszék vezetőbizottságáról szóló kibővített részleges megállapodást mostantól benyújthatják megfontolásra és elfogadásra az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a május 14-15-i kisinyovi miniszteri ülésén.
Vonzóbb új jelöltek jelenhetnek meg az Európai Uniós tagságért kialakult sorban, potenciálisan hátrébb szorítva Ukrajnát, ezek gazdaságilag fejlett államok, amelyek megfelelnek az EU legtöbb kritériumának – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Politicocímű brüsszeli-amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány megjegyezte, hogy Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után és az Egyesült Államok megbízhatóságával kapcsolatos kételyek közepette még olyan gazdag országok is, mint Izland és Norvégia, elkezdték újragondolni az EU-tagságot. „Az EU-tagság mindig is stabilitást és jólétet kínált az európai országoknak. Most azt látjuk, hogy az EU-n kívüliek is egyre inkább felismerik, hogy a versengő befolyások világában az EU tárgyalóasztalánál való hely nagyobb biztonságot és védelmet is kínál” – mondta Marta Kos, az EU bővítési biztosa.
Források szerint a változások egyik kulcsfontosságú tényezője Donald Trump amerikai elnök politikája volt, miután 2025-ben visszatért a Fehér Házba. „Most nem a legjobb alkalom az egyedül cselekvésre, Trump mindent megváltoztat” – mondta egy norvég tisztviselő. Elsősorban Izland lehet az első, amely újraindítja a csatlakozási tárgyalásokat, mivel az ország felgyorsította a népszavazásra való felkészülést.
A jelenlegi EU-tagok számára a gazdagabb országok csatlakozása vonzóbbnak tűnik, mint a bővítés a szegényebb kelet-európai államok, köztük Ukrajna, Moldova, Szerbia és Montenegró rovására. „Ezek a pénzügyi megfontolások azt jelentik, hogy nehéz lesz meggyőzni a jelenlegi tagokat arról, hogy ezeket a szegényebb országokat fel kellene venni. A meglévő tagok még kisebb részt kapnak majd az EU-s forrásokból” – jegyezte meg a cikk. A gazdasági tényezők mellett az európai kormányok a politikai kockázatokat is figyelembe veszik.
„Nem akarjuk, hogy megismétlődjön Magyarország vagy Szlovákia esete. Nem tudjuk, mi fog történni ezekben az új tagországokban 10-15 év múlva. És akkor olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy egy újabb Orbánunk lesz” – mondta egy diplomata. Ezzel szemben a kialakult demokratikus intézményekkel rendelkező országoknak, mint például Norvégia és Izland, sokkal nagyobb esélyük van a gyors csatlakozásra.
„Természetesen könnyebb lenne Izlandnak vagy Norvégiának csatlakozni. Majdnem 80 százalékkal közelebb vannak a célhoz, hogy az uniós jogszabályokat beépítsék jogrendszerükbe. Ha csatlakozni akarnak – és ez csak tőlük függ –, az nagyon gyorsan megtörténhet” – mondta egy EU-képviselő a kiadványnak adott kommentárban.
نائب رئيس مجلس الوزراء ووزير الدولة لشؤون الدفاع يلتقي أمين مجلس الأمن القومي والدفاع الأوكراني ورئيس أركان القوات المسلحة الأوكرانية pic.twitter.com/sILAyYp0bf
Ukrajna akár már 2027-ben aláírhatja az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést, de egyes EU-tagállamok azt javasolják, hogy Ukrajna további 10-20 évet várjon a tagságra, jelentette be Tarasz Kacska, az EU- és NATO-csatlakozásért felelős miniszterelnök-helyettes interjújában.
Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása: politikai elképzelés vagy valós forgatókönyv?
Mennyire reális Ukrajna gyorsított Európai Unióhoz való csatlakozása, miért kerül ismét napirendre ez az elképzelés Kijevben és Brüsszelben, és milyen politikai, jogi és gazdasági akadályok állnak az útjában.
„Németország azt mondja: nézzék, ez egy szuperfontos történet számunkra, és bizalomra van szükségünk. Önök végrehajtják reformjaikat, nekünk pedig feltételes 20 évre van szükségünk, hogy megbizonyosodjunk, hogy minden működik. Ez nem azért van, mert nem akarunk önöket befogadni, csak bizalomra van szükségünk” – jegyezte meg Kacska.
Kacska elmondása szerint egyes országok felhívásai ellenére még a 10 éves várakozás is túl hosszú az ország számára. Ukrajna a gyorsított úthoz ragaszkodik: a tagság a jogállamiság és a reformok egyidejű különleges ellenőrzésével fog megtörténni. Ugyanakkor az új EU-tagok kezdetben korlátozások alá kerülhetnek a munkaerőpiachoz és bizonyos pénzügyi forrásokhoz való hozzáférés terén, ami az új tagállamok esetében bevett gyakorlat.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna akár már 2027-ben aláírhatja az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződést, de egyes EU-tagállamok azt javasolják, hogy Ukrajna további 10-20 évet várjon a tagságra, jelentette be Tarasz Kacska, az EU- és NATO-csatlakozásért felelős mini...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1773850380
[modified] => 1773832849
)
[title] => Kacska: néhány EU-tagállam azt javasolja, hogy Ukrajna 10-20 évet várjon az Európai Unióhoz való csatlakozással
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=181106&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 181106
[uk] => 180949
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 181055
[image] => Array
(
[id] => 181055
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137.png
[original_lng] => 1039277
[original_w] => 1156
[original_h] => 727
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137.png
[width] => 1156
[height] => 727
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137.png
[width] => 1156
[height] => 727
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-137.png
[width] => 1156
[height] => 727
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1773825659:5
[_thumbnail_id] => 181055
[_edit_last] => 5
[views_count] => 860
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 810437252000
[_oembed_efaf81471e31ff03683699c4a5c6eca8] =>
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Több uniós tagállam jelezte, hogy nem támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását, így számukra elfogadhatatlan az Európai Bizottság által javasolt úgynevezett „fordított csatlakozás” terve. Eszerint Ukrajna és más tagjelölt országok először minimális kiváltságokkal lépnének be, majd fokozatosan hajtanák végre a reformokat a teljes tagság érdekében.
Március 4-én a tagállamok nagykövetei találkoztak Ursula von der Leyen kabinetfőnökével, Björn Seiberttel, aki bemutatta a Bizottság tervét Ukrajna gyorsított csatlakozására.
A nagykövetek azonban egyértelműen jelezték, hogy számukra nem elfogadható a folyamat felgyorsítása, így hiába reménykedett Volodimir Zelenszkij, 2027-re Ukrajna nem lesz az EU tagja – közölte az Index a Politico írása alapján.
Az elmúlt hetekben több tagállam is világossá tette, hogy a csatlakozásnak továbbra is érdemalapúnak kell maradnia. Friedrich Merz német kancellár például már tavaly kijelentette, hogy 2028–2034 között Ukrajna még nem lesz tag, és gyorsított csatlakozást elutasítanak Franciaország, valamint a csatlakozási tárgyalásokat akadályozó Magyarország vezetői is.
Ursula von der Leyen február 24-én Kijevben is azt mondta, hogy a 2027-es csatlakozás nem lehetséges.
A Politico szerint a szerdai vacsorán négy nagykövet egyértelműen elutasította a fordított csatlakozást, így a terv gyakorlatilag meghiúsult.
Egy diplomata úgy fogalmazott: „Meg akarjuk erősíteni Ukrajnát az EU-ban, de nem változtathatjuk meg az eljárásainkat, és nem szüntethetjük meg az érdemalapú rendszert.”
A tagállamok vezetői a március 19–20-i csúcson is kiállnak majd az érdemalapú csatlakozás mellett.
Jó hír Ukrajna számára, hogy a tervezet szerint a csúcsra esetleg megszűnhet a magyar vétó a 90 milliárd eurós hitel kapcsán, hiszen az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa már elfogadta azt. Bár kérdéses, hogy a Politico forrásai mi alapján feltételezik ezt így: a magyar kormány ugyanis továbbra sem hajlandó megszavazni a hitelt, amíg a Barátság kőolajvezeték nem indul újra (miközben Ukrajnában március végére államcsőd fenyeget, ahogy arról korábban Orbán Viktor is beszélt már).
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy Oroszország megfontolja Donald Trump amerikai elnök javaslatát az úgynevezett Béketanácshoz való csatlakozásról, és a kezdeményezésre a megfelelő időben fog válaszolni. Az orosz elnök azt is elmondta, hogy hajlandóak lennének megfizetni a hosszú távú tagság ellenében megszabott egymilliárd dolláros díjat, amelyet a külföldön befagyasztott orosz vagyonból finanszíroznának.
A Bloomberg arról számolt be, hogy az amerikai hatóságok arra kérik azokat az országokat, amelyek állandó helyet szeretnének kapni a Gázai övezetet érintő nemzetközi „Béketanácsában”, hogy legalább 1 milliárd dollárt fizessenek be.
A meghívottak pontos listája nem ismert. Az Axios szerint 58 ország vezetőiből áll. A „Béketanácsába” felkért országok között volt Oroszország és Ukrajna is. Az szervezet alapítótagjaiként meghívták Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Nikol Pasinjan örmény miniszterelnököt, Alekszandr Lukasenko belorusz elnököt és Kasszim-Zsomart Tokajev kazah elnököt.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
Portugália kész aktívan támogatni Ukrajna mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz, mind kétoldalú, mind európai uniós szinten.
Erről Luis Montenegro portugál miniszterelnök beszélt a Kijevben tartott közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij elnökkel – jelentette az Ukrinform tudósítója.
Montenegro kiemelte, hogy Ukrajna uniós csatlakozása rendkívül összetett folyamat, de az ország már ezen az úton halad.
A mi döntésünk az Európa Tanács szintjén az, hogy mindent megtegyünk Ukrajna csatlakozásának elősegítése érdekében. Ukrajnának is minden döntését és reformját az Európai Unió irányába kell irányítania. Az európai intézményeknek szintén támogatniuk kell ezt. Ezért ismétlem: tudjuk, hogy ez nagyon nehéz, de Portugália számára rendkívül fontos
A svájci kormány úgy döntött, hogy csatlakozik az Oroszország és Fehéroroszország elleni 18. EU szankciócsomagjának további intézkedéseihez – közölte a TASZSZ.
A Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy Svájc további intézkedéseket fog végrehajtani az Oroszország elleni 18. EU-s szankciócsomagból, valamint további EU-s intézkedéseket foganatosít Fehéroroszországgal szemben. A hangsúly az árukereskedelem, a pénzügyek és az energia területén hozott intézkedéseken van. Ezek október 30-án lépnek hatályba – áll a közleményben.
A svájci kormány úgy döntött, hogy szigorítja az olyan áruk exportkorlátozásait, amelyek „erősíthetik az orosz ipart”. Ezek a korlátozások további termékekre vonatkoznak, beleértve az üzemanyag-vegyszereket, valamint bizonyos fémeket és műanyagokat.
A svájci kormány a 23 orosz bankkal szembeni speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásokra vonatkozó meglévő tilalmat teljes tranzakciós tilalomra frissítette, további 22 bankot felvéve a tilalom hatálya alá tartozó szervezetek listájára. „Az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) által társfinanszírozott projektekbe való befektetés 2022. március 4-én hatályba lépett tilalma kibővült az RDIF-fel, annak részalapjaival és vállalataival folytatott összes tranzakció teljes tilalmára” – jegyezte meg a közlemény. Svájc azonban jelenleg nem vezeti be ezeket az intézkedéseket a két kínai regionális bankkal szemben, amelyekre az EU tranzakciós tilalma vonatkozik.
A Szövetségi Tanács úgy döntött, hogy betiltja az orosz olajból származó kőolajtermékek harmadik országokba történő importját, Kanada, Norvégia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kivételével – áll a közleményben. Svájc a Nord Stream gázvezetékekkel kapcsolatos tranzakciókra is tilalmat vezet be, „gyakorlatilag blokkolva ezen vezetékek befejezését, karbantartását, üzemeltetését és bármilyen jövőbeni használatát”.
Robert Fico szlovák miniszterelnök és Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalásokat folytat arról, hogy Fico SMER pártja csatlakozzon a Patrióták pártcsaládjához. Ezt Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója erősítette meg az Euronewsnak az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésén.
„A két miniszterelnök között folyamatosak az egyeztetések” – mondta Orbán Balázs.
Fico SMER pártját a múlt héten egyhangú döntéssel kizárták az Európai Szocialisták Pártjából, mert „megsértette a balközép pártcsalád értékeit”. Ficót a múltban az európai szociáldemokraták gyakran bírálták euroszkeptikus és ukránellenes narratívái miatt.
A cél egy Orbán–Fico–Babiš tengely lehet az EU-ban
A szövetség szokatlan lenne, de egyáltalán nem meglepő. Fico politikai karrierjét a szociáldemokraták körében töltötte. A Patriótákhoz való csatlakozása szakítást jelentene a SMER történelmi hagyományával, hiszen a Patrióták az egyik legkeményebb jobboldali frakciót alkotják.
Fico és Orbán politikája azonban gyakorlatilag közös abban, hogy keményebb fellépést kérnek a migrációval szemben, ellenzik a zöld fordulatot, és támadják a melegjogokat is.
„A mi részünkről az ajtó nyitva áll. Erről Robert Ficónak és pártjának kell majd döntenie. Ő egy baloldali világból érkezik, de a szuverenista megközelítés erős a pártjában. Meglátjuk, hogyan döntenek”.
A Patrióták Európáért 86 képviselői hellyel rendelkezik az Európai Parlamentben, ezzel a harmadik legnagyobb képviselőcsoportot adják. Ha a SMER végül csatlakozik, akkor 5 EP-képviselőt nyerhetnek, így elérhetik a 91 helyet.
Az Európai Parlamenten túl a változás jelentősebb lehet az Európai Tanácsban. A cseh választások győztese, Andrej Babiš, aki jelenleg tárgyalásokat folytat a prágai kormányalakításról, szintén a Patrióták tagja.
A Patriótáknak így együttesen három hivatalban lévő miniszterelnöke lehet az Európai Tanácsban, ahol a 27 tagállam vezetői a Bizottsággal együtt vitatják meg az Európa számára legsürgetőbb stratégiai feladatokat és mindegyikük vétójoggal rendelkezik.
Orbán Balázs azt mondta, bízik abban, hogy ez a forgatókönyv valósul meg az Európai Tanácsban.
Robert Fico még nem döntött a Patrióták ajánlatáról
Az Euronews megkereste Robert Fico kormányfő hivatalát, a SMER párt szlovákiai központját és a párt brüsszeli európai parlamenti képviselőit, hogy kommentálják a hírt, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Fico hétfőn Abu-Dhabiban tett látogatása során azt mondta, hogy a SMER ajánlatokat kapott az Európai Parlamentből, és „alaposan át fogja gondolni ezt”.
Támadta az őt egyhangúlag kizáró Európai Szocialista Pártot, mondván, hogy az átlagválasztó kárára feladták a hiteles baloldali értékeket.
Az Európai Szocialisták Pártját „át kellene nevezni az európai homoszexuálisok és háborús uszítók pártjára” – mondta a szlovákiai helyi média szerint.
A SMER pártot közvetlenül ismerő források szerint Fico a Hazafiakon kívül más lehetőségeket is fontolóra vehet, például egy új politikai csoportosulás létrehozását a baloldalról érkező nacionalista pártokkal, mint például a németországi Sahra Wagenknecht Szövetség.
A Patrióták európai parlamenti képviselői azt mondják, hogy szívesen látnák Fico SMER-jét
Az Euronews beszélt a Patrióták több európai parlamenti képviselőjével, akik azt mondták, szívesen látnák őket a frakciójukban.
Az egyik EP-képviselő, aki nem kívánta magát megnevezni amiatt, hogy a tárgyalások még folyamatban vannak, elmondta: a magyarok miniszterelnöki szinten vezetik a tárgyalásokat.
Más delegációk, például a portugál Chega és a spanyol Vox is jelezték nyitottságukat, annak ellenére, hogy a SMER korábban a szocialistákhoz tartozott.
„Mindig szívesen látjuk a megtérteket” – mondta az Euronewsnak egy másik név nélkül nyilatkozó képviselő. Hozzátette, nem lenne meglepve, ha a SMER csatlakozna a csoporthoz, mivel a szlovák párt álláspontja nagyon közelít politikailag a Patriótákéhoz az olyan kérdésekben, mint a migráció, az LMBTQ-jogok és a Zöld Politika.
Európai szinten ellentmondásos politikusnak számít Fico
Fico többször is összeütközésbe került az EU-val, akadályozta az Oroszország elleni szankciókat, bírálta az LMBTQ-jogokat, a zöld fordulatot, miközben közeli kapcsolatot ápolt Oroszországgal és Kínával.
Az év elején az Európai Bizottság bírálta Ficót, amiért részt vett Vlagyimir Putyin moszkvai Győzelem Napi felvonulásán májusban, ahol köszönetet mondott a Vörös Hadseregnek, amiért a második világháború alatt felszabadította Szlovákiát a náci uralom alól. Az EU főképviselője, Kaja Kallas határozottan ellenezte, hogy a tagállamok képviselői elmenjenek Moszkvába az eseményre.
