A brit különleges szolgálatok sürgősen vizsgálják, hogy Oroszország valóban indított-e interkontinentális ballisztikus rakétákat, miután hírek jelentek arról, hogy ilyen fegyverrel lőtték Dnyiprot – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Nagy-Britannia miniszterelnökének egy névtelenül nyilatkozó képviselője azt mondta, hogy a helyzet rohamosan változik, a különleges szolgálatok sürgős vizsgálatot indítottak. „Mint önök is tudják, ez egy gyorsan fejlődő helyzet, és nem akarom megelőzni a hírszerző ügynökségeinket, akik sürgősen felülvizsgálják ezeket a jelentéseket, de ha ez igaz, akkor egyértelmű, hogy ez egy újabb példa a komoly meggondolatlanságra. És Oroszország fokozódó magatartása csak erősíti az elhatározásunkat” – mondta a forrás.
A brit újság emlékeztetett arra, hogy John Healy védelmi miniszter is hasonló véleményt fogalmazott meg korábban. Keir Starmer brit miniszterelnök viszont megígérte, hogy Nagy-Britannia „mindenben támogatni fogja Ukrajnát, amíg szüksége van rá”.
„Nagy-Britannia Ukrajnának nyújtott támogatása mindig az önvédelemre irányul. Arányos, összehangolt és rugalmas, és válasz Oroszország saját intézkedéseire, és megfelel a nemzetközi jognak az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően. Ukrajnának egyértelmű joga van az önvédelemhez Oroszország illegális támadásaival szemben” – hangsúlyozta a brit kormányforrás.
Vezető politikusaik „luxusutazásai” miatt támadják egymást az elnökválasztási kampány utolsó hetében a román kormánypártok: a téma tisztázása érdekében két vizsgálóbizottság megalakításáról döntött szerdán a kétkamarás parlament együttes ülése.
A szociáldemokrata politikusok azt állítják a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről tíz éve államfővé választott, mandátuma végéhez közeledő Klaus Iohannisról, hogy turisztikai ügynökségként használta, és indokolatlan költségekbe verte az elnöki hivatalt, amikor olyan egzotikus dél-amerikai és afrikai országokba szervezett – pihenő napokat is magába foglaló – körutakat, amelyekkel Románia nem tart szoros kapcsolatot.
Az Agerpres hírügynökség szerint a képviselőház és szenátus által létrehozott 15 tagú parlamenti vizsgálóbizottság feladata lesz megállapítani az elnöki hivatal kiadásaira vonatkozó dokumentumok titkosításának okait és jogalapját, kideríteni az államfő külföldi és belföldi utazásaihoz használt luxus-magánrepülőgépek bérlésének költségeit, az államfő külföldi szállásköltségeit, valamint külföldi utazásainak számát és az ezek során felmerült kiadásokat. A bizottságnak ezek mellett feladata megállapítani, hogy mennyibe került a golfpályák építése az államfő rendelkezésére bocsátott két protokollvillában, és mekkora kiadásokkal járt az Aviatorilor sugárúton lévő – az elnöki mandátum utáni időszakra előkészített – villa felújítása.
A vizsgálat kiterjed a Klaus Iohannis síüdüléseivel és nagyszebeni útjaival kapcsolatos kiadásokra is.
Egy másik különbizottságot a PNL kezdeményezésére az „ingatlanmaffia” kivizsgálása érdekében hozott létre a román parlament, miután a G4Media hírportál – egy hétfőn közzétett utaslistára hivatkozva – azt állította Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnökről, hogy az ügyfeleit megkárosító Nordis ingatlanfejlesztő költségén vett részt luxusutazásokon, amit a PSD elnöke korábban nyilvánosan tagadott.
A bizottságnak a Nordis-ügyből kiindulva feladata lesz azoknak a törvénytelen módszereknek a feltárása, amelyekkel az ingatlanfejlesztők ugyanazt a lakást két vagy több vevőnek adják el. A parlamenti testület azonosítani készül azokat a mechanizmusokat, amelyekkel az ingatlanfejlesztők „elsikkasztják” vállalkozásaik vagyonát, majd csődbe juttatják a cégeiket, és a kárt a jóhiszemű vásárlókra hárítják – tudatta az Agerpres.
A bizottság fel szeretné tárni azt is, hogy miért nem lépett fel az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság a különböző típusú ingatlancsalások ellen.
Az elnökválasztás megnyerésére a legtöbb közvéleménykutató által fő esélyesnek tartott Marcel Ciolacu azzal hárította el a Nordis-botránnyal kapcsolatos támadást, hogy az ellenfelei által kifogásolt – a Forma 1-es autóverseny 2022-es monte-carlói futamára, illetve az UEFA Bajnokok Ligájának párizsi döntőjére irányuló, a G4Media szerint a Nordis által fizetett – utazás nem közpénzekből történt, ellentétben Iohannis külföldi „vakációival”, illetve Nicolae Ciuca PNL-elnök és államfőjelölt életrajzi könyvének országos reklámkampányával, amire szerinte a PNL több millió euró közpénzt költött.
Bár a két parlamenti vizsgálóbizottsággal a román kormánypártok egymás jelöltjeit próbálják lejáratni, a szószéken elhangzott kölcsönös vádaskodás után mindkét testület létrehozását nagy többséggel – mindössze két ellenszavazattal – megszavazta a bukaresti parlament, ugyanis mindkét kormánypárt azt hangoztatja, hogy nincs takargatnivalója.
Nagyon aggasztóak a hétvégén tartott georgiai parlamenti választásokat követő fejlemények, a kampány és a választások során jelentetett jogsértések ügyében átfogó vizsgálatra van szükség – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden.
Közleményében Josep Borrell azt írta: nemzetközi megfigyelők jogsértésekről számoltak be úgy a kampány során, mint a választás napján, jelentéseik pedig nem nyilvánították sem szabadnak, sem tisztességesnek a választásokat.
A választási bizottságnak és az illetékes hatóságoknak ki kell vizsgálniuk a szabálytalanságokat, a szavazókra nehezedő nyomásgyakorlások és megfélemlítések jelentett eseteit, amelyek befolyásolják a választási folyamatba vetett bizalmat – jelentette ki Borrell, majd hozzátette: e szabálytalanságok kivizsgálását gyorsan, átláthatóan és függetlenül kell végezni.
„Georgia uniós tagjelölt ország, s mint ilyennek, bizonyítania kell az európai értékek iránti elkötelezettségét, kezdve a választási folyamat teljes átláthatóságával” – fogalmazott. A választások feddhetetlensége és a jogállamiság fenntartása a demokrácia sarokkövei, valamint az uniós csatlakozási folyamat szerves részét és alapjait képezik – hívta fel a figyelmet.
Tájékoztatása szerint felkérte az Európai Unió Tanácsának a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika alakításáért felelős konzultatív testületét, az úgynevezett Politikai és Biztonsági Bizottságot, hogy még a keddi nap folyamán tartson vitát a georgiai helyzetről. Közölte továbbá, a georgiai helyzet megvitatását a Külügyek Tanácsa novemberi ülésének napirendjére is feltette.
Georgia népe hónapok óta fejezi ki a demokratikus értékek iránti elkötelezettségét, továbbá országa uniós útján való előrehaladását sürgeti.
A georgiaiak megérdemlik, hogy átlássák a választási folyamatot és biztosak lehessenek a következő kormány legitimitásában.
Fontos, hogy a tiltakozások és a kormány ezekre adott válaszai békések maradjanak. Az országban tapasztalható demokratikus hanyatlást vissza kell fordítani, és kedvező környezetet kell biztosítani a média, a civil társadalom és az ellenzék számára, amelyek a pluralista, demokratikus társadalmat alkotják – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Az észak-németországi Flensburg város ügyészsége nyomoz egy olyan incidenst, amelyben azonosítatlan drónok repültek egy leállított atomerőmű felett.
A kiadvány szerint Flensburgban drónokat rögzítettek, amelyek nagy sebességgel repültek a leállított atomerőmű, a cseppfolyósított földgázterminál és a vegyi üzemek felett.
Többek között egy óránkénti több mint 100 kilométeres sebességgel repülő drónt észleltek augusztus 20-án késő este az atomerőmű feletti égbolton. Egy belső rendőrségi jelentés azt állította, hogy „a repülési tilalmi zónát többször is megsértették”.
A legutóbbi drónokkal kapcsolatos incidens augusztus 22-én történt, ezt követően a rendőrség riasztásba helyezte néhány alkalmazottját.
A különleges szolgálatok korábbi verziója szerint Flensburg felett drónokat indíthatnak orosz ügynökök az Északi-tengeren közlekedő hajókról szabotázs céljából. Feltételezhető, hogy 500-600 kilométeres hatótávolságú és 100 km/h feletti sebességű Orlan–10 drónokról beszélünk.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Hollandia Ukrajna iránti változatlan elkötelezettségét hangoztatta pénteken Dick Schoof miniszterelnök, és leszögezte: kormánya az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban megvárja a német hatóságok vizsgálatának eredményeit.
„Nagyon fontos, hogy véget vessünk Oroszország Ukrajna elleni támadásainak, ez Európa és Hollandia érdeke is; az Ukrajna iránti támogatás ebben az összefüggésben értendő” – fejtette ki a kormányfő a hágai kabinetülést követő sajtótájékoztatóján a témáról feltett kérdésre válaszolva.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szintén nem kívánta kommentálni azon állításokat, amelyek szerint Ukrajnának is köze lehet a gázvezetékek felrobbantásához.
„Úgy gondolom, ki kell állnunk Ukrajna támogatása mellett” – szögezte le ő is, és ugyanígy foglalt állást Caspar Veldkamp külügyminiszter.
A két gázvezetéket – amelyeken keresztül orosz földgáz érkezett volna Németországba – 2022. szeptember 26-án rongálta meg több robbanás a Balti-tenger mélyén, a dániai Bornholm-sziget közelében. A német ügyészség a héten egy ukrán állampolgár ellen adott ki elfogatóparancsot az ügyben. Az ukrán elnöki hivatal viszont csütörtökön képtelenségnek nevezte, hogy Kijevnek köze lenne a szabotázsakcióhoz.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala fellebbezéssel fordult az orosz hatóságokhoz, hogy engedélyezzék a hozzáférést az oroszországi Belhorod, Brjanszk és Kurszk régiók határ menti területeihez, állElizabeth Trossell, a hivatal képviselője közleményében, számolt be a Barrons kiadvány.
Az indítványt 14-én, szerdán nyújtották be. Trossel elmondása szerint ezt megelőzően a szervezet képviselői többször fordultak az orosz vezetéshez azzal a kéréssel, hogy engedélyezzék a hozzáférést az Oroszországi Föderáció területére és a megszállt ukrán területekre, de nem kaptak pozitív választ.
Hennagyij Gatilov, az ENSZ genfi orosz képviselője elmondta, hogy Oroszország levelet kapott az ENSZ-küldöttségtől, hogy szeretné meglátogatni a három régiót. Állítása szerint a kérelmet továbbították az orosz külügyminisztériumhoz további megfontolás céljából.
Az Európai Bizottság a múlt hét óta vizsgálja az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyét – közölte az uniós végrehajtó testület az X közösségi oldalon szerdán.
Az uniós bizottság üzenetében azt írta: felvették a kapcsolatot az érintett hatóságokkal, várják a részletes válaszokat. Ezek az információk – mint kiemelték – szükségesek ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni. „Figyelemmel követjük a helyzetet, kapcsolatban vagyunk a magyar és a szlovák hatóságokkal” – fogalmaztak.
Az EU már korábban létrehozta a tagállamok számára azt a keretrendszert, amely lehetővé tette, hogy függetlenedjenek az orosz energiahordozóktól, és elkerülhetők legyenek a hasonló helyzetek – tették hozzá.
Korábban, az Európai Bizottság illetékes szóvivője azt közölte: nem áll fent probléma sem Magyarország, sem Szlovákia esetében amiatt, hogy Ukrajna kőolajszállítási korlátozást vezetett be az orosz Lukoil cégre.
Olof Gill közölte, a kőolajszállítás ukrán korlátozásáról szóló, a magyar és a szlovák kormány részéről küldött levelet Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős biztos hétfőn megkapta. Az abban foglaltakat az Európai Bizottság elemzi, további információt gyűjt, amikor minden tény és vonatkozó információ rendelkezésre áll, a testület „döntést fog hozni”.
Megjegyezte: az uniós bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozásának nincs közvetlen hatása az EU olajellátására.
„Nem áll fenn közvetlen probléma a két érintett ország esetében”, mivel mindkét országnak 90 napos tartaléka van, az EU szabályozásoknak megfelelően – nyilatkozta a szóvivő.
Vizsgálat indult csütörtökön Tony Lee, a kormányzó brit Konzervatív Párt kampányigazgatója és felesége, Laura Saunders konzervatív képviselőjelölt ellen azzal a gyanúval, hogy a jövő havi parlamenti választások kiírása előtt fogadtak a választás időpontjára.
Rishi Sunak miniszterelnök május végén jelentette be, hogy július 4-én tartják a nagy-britanniai parlamenti választásokat. A döntés meglepetést keltett még a Konzervatív Párton belül is, mivel minden felmérés azt mutatja, hogy a konzervatívok jelenleg 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági hátrányban járnak a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt mögött.
A brit szerencsejáték-felügyelet (Gambling Commission) először Laura Saunders ügyében indított vizsgálatot, miután felmerült a gyanú, hogy a konzervatív képviselőjelölt – aki a nyugat-angliai Bristol egyik választókerületében indul – Sunak bejelentése előtt nem sokkal fogadást tett az egyik fogadóhálózatnál a július 4-i választási időpontra.
A Konzervatív Párt londoni központja csütörtökön azonban bejelentette azt is, hogy Tony Lee, a párt kampányszervezési igazgatója, Laura Saunders férje előző nap „szabadságra ment”. A pártközpont nem részletezte ennek okát, de a BBC közszolgálati médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a szerencsejáték-felügyelet Lee ügyében is vizsgálatot kezdett bennfentes információk birtokában kötött fogadás gyanújával.
Az alábbi ábrát a Financial Times tette közzé, melyen látható, hogy a bejelentés előtti napon jócskán megugrott a fogadások volumene: A Gambling Commission szóvivője a BBC-nek csütörtökön megerősítette: a felügyelet vizsgálja, hogy „történtek-e törvénysértések a parlamenti választások időpontjával kapcsolatban”.
A brit szerencsejáték-törvény alapján bűncselekménynek minősül, ha valaki bennfentes információ birtokában, jogosulatlan haszonszerzés céljával vesz részt fogadójátékban.
A múlt héten Rishi Sunak egyik közvetlen munkatársa, Craig Williams képviselőjelölt keveredett hasonló botrányba, miután kiderült, hogy a kormányfő bejelentése előtt egy nappal 100 fontot tett fel a választások időpontjára kiírt fogadásra.
Williams – aki a walesi Montgomeryshire and Glyndwr választókerületben indul a konzervatívok képviselői mandátumáért – az ügy kipattanása után nyilvánosan elnézést kért és elismerte, hogy „óriási hibát követett el”. A brit szerencsejáték-felügyelet Williams ügyében is vizsgálatot indított.
A kanadai pártok hétfői megegyezése alapján külön bizottság vizsgálja meg: egyes képviselők együttműködtek-e külföldi kormányokkal annak érdekében, hogy beleavatkozzanak a kanadai politikába.
A kanadai törvényhozási rendszer biztonságáért felelős parlamenti testület a múlt héten a helyi titkosszolgálat információin alapuló jelentést adott ki, amely szerint több képviselő és szenátor együttműködést folytat külföldi kormányokkal, köztük Indiával és Kínával a kanadai politika befolyásolásának érdekében.
A jelentés konkrét esetet is említ arról, hogy több képviselő megpróbált India megbízásából egyes törvényhozókat befolyásolni, miközben titkos információkat is kiszivárogtatott az indiai hatóságoknak.
A szóban forgó jelentés bizalmas, az érintettek nevét nem tették közzé, de a kanadai pártok kérvényezték a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra.
A kormányzó Liberális Párt, valamint Dominic LeBlanc közbiztonsági és kormányközi ügyekért felelős miniszter viszont kijelentette, hogy a kormánynak ez nem áll szándékában, ugyanis a nevek nyilvánosságra hozatala törvénysértésnek számítana az országban.
Azt viszont LeBlanc megerősítette, hogy a kormány támogatja az ellenzéki pártok javaslatát a parlamenti tagokra vonatkozó bizottsági vizsgálatáról.
A vizsgálatot kezdeményező képviselők hazaárulóknak nevezték azokat, akik információkat szolgáltatnak ki külföldi kormányoknak.
Justin Trudeau miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a külföldi beavatkozás „súlyosan aggasztó probléma”, amelyet „nagyon komolyan kell venni”. „Biztosítanunk kell a kanadaiakat arról, hogy megvédjük demokráciánkat” – jelentette ki.
Marie-Josée Hogue bíró, a bizottság elnöke jelezte azt is, hogy a képviselőkre is kiterjedő mostani eljárást összekapcsolják a rendőrség nyomozásával, amelynek keretében már vizsgálják a külföldi befolyással kapcsolatos eseteket.
Az Európai Uniónak nincs bizonyítéka arra, hogy Kína fegyvereket szállítana Oroszországba – mondta Josep Borrell.
„De nincs egyértelmű határ a fegyverek és fegyvernek nem minősülő dolgok között, mert vannak dolgok, amelyeknek kettős célja lehet” – mondta Borrell a Szingapúrban tartott beszédében.
Az orosz haditechnika nyugati országokban – USA-ban, Európában vagy Nagy-Britanniában – gyártott alkatrészeket használ. „Nem csak Kínában van a probléma” – tette hozzá.
Az amerikai hatóságok korábban többször is azzal vádolták Kínát, hogy katonai segítséget nyújt Oroszországnak. Anthony Blinken külügyminiszter május 15-én óva intette a kínai vállalatokat az orosz hadiipari komplexum támogatásától, és újabb szankciókat ígért Pekingnek.
