A NATO-csúcstalálkozó előkészületeit viták kísérik Ukrajna hosszú távú támogatásáról, a szövetségesek még nem tudtak megegyezni a jövőbeli kötelezettségvállalások egy részéről – számolt be az rbc.ua hírportál a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-országok folytatják a tárgyalásokat az ankarai csúcstalálkozó zárónyilatkozatáról. Annak ellenére, hogy megállapodtak egy 70 milliárd eurós katonai segélycsomagról Ukrajnának 2026-ra, a szövetségesek továbbra sem tudnak megállapodni a hosszú távú kötelezettségvállalásokban. Az újság szerint a NATO-nagykövetek brüsszeli találkozóján jóváhagytak egy rendelkezést, amely 2026-ig 70 milliárd eurót irányoz elő Ukrajna katonai felszerelésére, támogatására és kiképzésére.
Ugyanakkor diplomáciai források szerint a szövetségesek még nem állapodtak meg olyan záradékban, amely biztosítaná legalább azonos szintű támogatás fenntartását 2027-ben. Olaszország ellenzi a konkrét dátummal kötött hosszú távú kötelezettségvállalást. Ennek eredményeként a vonatkozó megfogalmazás továbbra sem született megállapodás, és a NATO-nagykövetek várhatóan újabb tárgyalási fordulót tartanak a csúcstalálkozó előtt.
Sok szövetséges ország, köztük Németország is, Ukrajna hosszú távú támogatásának megszilárdítását a jövőbeli nyilatkozat egyik legfontosabb eredményének tekinti. Ugyanakkor a dokumentum nem biztosít egyértelmű mechanizmust a pénzügyi terhek szövetségesek közötti megosztására. Ráadásul a bejelentett 70 milliárd euró nem teljesen új forrás.
A kiadványban megjegyezték, hogy ebből az összegből 30 milliárd euró az Európai Unió Ukrajna hitelprogramjából származik, további 40 milliárd euró pedig a 2024-es washingtoni NATO-csúcstalálkozón elfogadott kötelezettségvállalásoknak felel meg. Ha a szövetségesek is hasonló szintű finanszírozást ígérnének 2027-re, a nyilatkozatban foglalt teljes segélyösszeg 140 milliárd euróra emelkedne.
Július 7-8-án NATO-csúcstalálkozót tartanak Ankarában, ahol az egyik kulcsfontosságú kérdés Ukrajna további katonai támogatása lesz.
Lengyelország és Ukrajna vezetése között kialakult vita aláássa az EU és Ukrajna egységét, és az agresszor állam, Oroszország kezére játszik, jelentette ki az Európai Bizottság főszóvivője, Paula Pinho, számolt be a Jevropejszka Pravda brüsszeli tudósítója.
Az EU meg van győződve arról, hogy az Ukrajna és Lengyelország közötti diplomáciai konfliktus árt az európai egységnek, és megelégedést okoz Oroszországnak.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy egy ilyen helyzetben csak egyetlen elégedett megfigyelő van, és ez az agresszor, ezért ennek nem szabad a kezére játszania” – mondta Pinho az Ukrajna és Lengyelország közötti vita következményeit kommentálva.
A JevroPravda kérdésére válaszolva a szóvivő pontosította, annak ellenére, hogy Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke nem lesz jelen a június 25-26-i gdański (Lengyelország) Ukrajna Újjáépítéséről szóló Konferencián, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen részt vesz az eseményen.
„Ez (von der Leyen jelenléte a gdański konferencián) az Ukrajna támogatásának jele. Ha tanultunk valamit az elmúlt öt évben az ukrajnai háború kapcsán, az az, hogy az egység a legerősebb eszközünk” – tette hozzá.
Paula Pinho hangsúlyozta, hogy „bármi, ami aláássa ezt az egységet, beleértve a vitákat is, jelen esetben egy tagállam és Ukrajna között, nem segít.”
„Készek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne álljon az utunkba. Biztosak vagyunk benne, hogy nem fogunk akadályozni egy jó konferenciát sem Gdańskban a hét végén, és ez fontos jelzés nemcsak az ott lévő vezetőktől, hanem a potenciális befektetők számára is” – mondta az Európai Bizottság főszóvivője.
[type] => post
[excerpt] => Lengyelország és Ukrajna vezetése között kialakult vita aláássa az EU és Ukrajna egységét, és az agresszor állam, Oroszország kezére játszik, jelentette ki az Európai Bizottság főszóvivője.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782306600
[modified] => 1782252297
)
[title] => EU: a Lengyelország és Ukrajna közötti vita az agresszor kezére játszik
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190101&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190101
[uk] => 190050
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190051
[image] => Array
(
[id] => 190051
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/e63eb81-2025-05-20-160419.jpg
[original_lng] => 109156
[original_w] => 1358
[original_h] => 851
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/e63eb81-2025-05-20-160419-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/e63eb81-2025-05-20-160419-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/e63eb81-2025-05-20-160419-768x481.jpg
[width] => 768
[height] => 481
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/e63eb81-2025-05-20-160419-1024x642.jpg
[width] => 1024
[height] => 642
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/e63eb81-2025-05-20-160419.jpg
[width] => 1358
[height] => 851
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/e63eb81-2025-05-20-160419.jpg
[width] => 1358
[height] => 851
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/e63eb81-2025-05-20-160419.jpg
[width] => 1358
[height] => 851
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1782241497:12
[_thumbnail_id] => 190051
[_edit_last] => 12
[views_count] => 520
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 964791110002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1063
[1] => 124
[2] => 63
[3] => 2168894
[4] => 275
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Lengyelország
[1] => Oroszország
[2] => Ukrajna
[3] => UPA-botrány
[4] => vita
)
)
[2] => Array
(
[id] => 189810
[content] =>
Bírálta Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök, amiért Olaszország nem nyújtott segítséget az iráni konfliktus idején. Az Egyesült Államok elnöke ezzel arra a Rómában kiadott nyilatkozatra reagált, amelyben az olasz kormányfő hamis állítással vádolta őt.
Donald Trump az NBC News televíziónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Giorgia Meloni korábban az ő „nagy szurkolója volt” majd hozzátette, hogy „már nem akarom őt szurkolónak, mert nem volt ott – a NATO-csoporttal egyetemben – a szorossal összefüggésben”. Az amerikai elnök a Hormuzi-szorosra utalt, aminek zárlata idején elmaradt a szövetségesek segítsége, de korábban is többször bírálta az olasz kormányt az Irán ellen végrehajtott amerikai katonai művelet idején az olasz légtér használatának megtagadása miatt is.
A pénteken kialakult vita alapja, hogy Donald Trump egy olasz televíziónak adott interjúban azt állította, hogy Giorgia Meloni a G7-csoport eheti találkozóján „könyörgött neki” egy közös fotóért.
Giorgia Meloni pénteken kiadott közleményében cáfolta az elnök állítását, és azt „teljes kitalációnak” minősítette.
A diplomáciai vita nyomán lemondta jövő hétre tervezett hivatalos Egyesült Államokbeli látogatását Antonio Tajani olasz külügyminiszter, aki Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tárgyalt volna egy olasz-amerikai üzleti, befektetési, tudományos és innovációs fórum keretében Miamiban.
A washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint a kétoldalú találkozó témája az amerikai-olasz együttműködés lett volna a gazdaságbiztonság és kritikus ásványkincsek kérdéseiről.
[type] => post
[excerpt] => Bírálta Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt Donald Trump amerikai elnök, amiért Olaszország nem nyújtott segítséget az iráni konfliktus idején. Az Egyesült Államok elnöke ezzel arra a Rómában kiadott nyilatkozatra reagált, amelyben az olasz korm...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782048660
[modified] => 1781995171
)
[title] => Trump ismét nekiment az olasz miniszterelnöknek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=189810&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 189810
[uk] => 189766
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 189767
[image] => Array
(
[id] => 189767
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[original_lng] => 21138
[original_w] => 700
[original_h] => 467
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/27-main-v1781875285.webp
[width] => 700
[height] => 467
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1781984377:12
[_thumbnail_id] => 189767
[_edit_last] => 12
[views_count] => 569
[_algolia_sync] => 147189444000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 11384
[2] => 2077767
[3] => 804
[4] => 404
[5] => 275
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => Giorgia Meloni
[2] => megalázás
[3] => Olaszország
[4] => USA
[5] => vita
)
)
[3] => Array
(
[id] => 188538
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök idő előtt megszakította az NBC „Meet the Press” című műsorának adott interjúját, miután éles vita alakult ki közte és Kristen Welker műsorvezető között a 2020-as elnökválasztás, a kaliforniai szavazatszámlálás és a Capitolium ostromával kapcsolatos ügyek apropóján. A Wisconsinban rögzített beszélgetésben Trump többször választási csalást emlegetett bizonyítékok bemutatása nélkül, majd a médiát és az NBC-t is bírálta. Az egyre feszültebb szóváltás végén az elnök levette mikrofonját, befejezettnek nyilvánította az interjút és elhagyta a helyszínt.
Donald Trump amerikai elnök idő előtt véget vetett az NBC „Meet the Press” című műsorának adott interjújának, miután éles szóváltás alakult ki közte és a műsorvezető Kristen Welker között a 2020-as elnökválasztásról és a kaliforniai kormányzóválasztási előválasztás szavazatszámlálásáról. Az interjút pénteken, az amerikai elnök wisconsini látogatásán rögzítették, és vasárnap sugározták.
A beszélgetés végül személyeskedő kijelentésekbe torkollott, majd Donald Trump levette mikrofonját és távozott.
Az interjúban Donald Trump azt állította, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztást meghamisították, és azt mondta, hasonló folyamat zajlik Kaliforniában is. Az elnök a lassú szavazatszámlálásra hivatkozva kifogásolta, hogy az előválasztás után napokkal sem született végleges eredmény, szerinte ez a választási rendszerrel kapcsolatos problémákra utal, de állításait nem támasztotta alá konkrét bizonyítékokkal.
Kristen Welker többször is bizonyítékokat kért az elnöktől a választási csalásra vonatkozó kijelentéseihez, Donald Trump azt mondta, hogy elég „megnézni” a folyamatot ahhoz, hogy szerinte láthatóvá váljanak a problémák. A műsorvezető azt mondta, hogy Kaliforniában a szavazatösszesítés a törvényeknek megfelelően történik, a késedelmet részben a postán leadott szavazatok nagy száma okozza.
A vita később az amerikai igazságügyi minisztérium által létrehozott, 1,8 milliárd dolláros, a hatalommal való visszaélés állítólagos áldozatainak támogatására szánt alapra terelődött. A műsorvezető arról kérdezte az elnököt, hogy jogosultak lehetnek-e kártérítésre azok, akiket a 2021. január 6-i Capitolium ostromával összefüggésben rendőrök elleni támadások miatt ítéltek el. Az elnök erre azt mondta, hogy az egyes ügyeket külön kell megvizsgálni, de szerinte több érintettet is jogsérelem ért.
A beszélgetésben Donald Trump állította, hogy a Capitolium ostromával kapcsolatos eljárásokban számos embert igazságtalanul kezeltek, míg Kristen Welker arra hívta fel a figyelmet, hogy sok vádlott bűnösnek vallotta magát a rendőrök elleni támadások ügyében, amire az elnök vitatta a hivatalos értelmezést.
Trump felállt, és elhagyta a helyszínt
A feszültség akkor érte el csúcspontját, amikor Donald Trump a kaliforniai választások apropóján ismételten csalással vádolta a választási tisztviselőket, majd a médiát is bírálta. Az elnök korruptnak nevezte a sajtót, köztük az NBC-t és a „Meet the Press” műsort is.
„Korruptak, pont úgy, ahogy te is korrupt vagy, a sajtód is korrupt. És a »Meet the Press« is korrupt” – jelentette ki Donald Trump.
Kristen Welker visszautasította a vádakat, megpróbálva folytatni az interjút, de Trump egyre indulatosabban reagált. „Vagy korrupt vagy, vagy hülye” – válaszolta az elnök. „Ezzel a baromsággal pont a kezükre játszol. Tudod, hogy ezek a választások meg vannak bundázva. A csatornád is tudja, hogy meg vannak bundázva” – mondta az elnök, aki végül kijelentette, hogy nem kívánja tovább folytatni a beszélgetést.
Ti egy elfogult, korrupt televíziós csatorna vagytok. Sajnálom. Fejezzük be, mert elegem van. Köszönöm, drágám. Jó szórakozást – zárta le a beszélgetést Donald Trump, aki ezután levette a mikrofont és a földre dobta, majd felállt és elhagyta a helyszínt.
Távozása előtt azt mondta, hogy egy ország nem lehet sikeres, ha a médiája szerinte nem tisztességes. Kristen Welker eközben megjegyezte, hogy a stáb Wisconsinba utazott az interjú elkészítéséért, Donald Trump pedig azt válaszolta, hogy már elegendő időt biztosított a beszélgetésre.
Az Axios az ülésen jelen lévő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a G7-országok minisztereinek pénteki találkozóján Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere összetűzésbe került az ukrajnai háború és az Egyesült Államok Oroszországgal kapcsolatos álláspontja miatt.
Az ukrajnai helyzetről szóló megbeszélés során Kallas bírálta az Egyesült Államokat, amiért nem fokozza a Moszkvára nehezedő nyomást. Emlékeztetett arra is, hogy Rubio egy évvel korábban ugyanazon a fórumon azt mondta, hogy ha Oroszország akadályozza az Egyesült Államok háború befejezésére irányuló erőfeszítéseit, az Egyesült Államok türelme elfogy, és további intézkedéseket hoz a Kreml ellen.
„Egy év telt el, és Oroszország meg sem moccant. Mikor fogy el a türelmük?” – kérdezte Kallas.
Források szerint Rubio egyértelműen ingerült volt, és rendkívül élesen reagált.
„Mindent megteszünk, hogy véget vessünk a háborúnak. Ha úgy gondolod, hogy jobban tudod csinálni, kérlek, tedd meg. Félreállunk” – válaszolta felemelt hangon.
Azt is hozzátette, hogy az USA mindkét féllel próbál tárgyalni, de fegyverekkel és hírszerzési információkkal csak az egyik felet, Ukrajnát segíti.
Források szerint a heves szóváltás után több, a teremben jelen lévő európai miniszter is közbeszólt, mondván, hogy továbbra is azt szeretnék, ha az Egyesült Államok folytassa diplomáciai erőfeszítéseit az ukrajnai háborúban.
A találkozó végén Rubio és Kallas rövid időre félreálltak, hogy megpróbálják lenyugtatni a helyzetet.
Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor „őszinte eszmecserének” nevezte az incidenst. Rubio viszont a G7-csúcstalálkozó után újságírókkal folytatott beszélgetésben tagadta a feszültség létezését.
„Ezek a találkozók gyakran arról szólnak, hogy kifejezzük hálánkat Amerikának a szerepünkért… és a hálánkat a közvetítői szerepért, amelyet megpróbáltunk betölteni ebben az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban” – mondta Rubio. „Nincs kiabálás, nincs hangoskodás, nincs negatív megjegyzés.”
[type] => post
[excerpt] => Az Axios az ülésen jelen lévő forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a G7-országok minisztereinek pénteki találkozóján Kaja Kallas, az Európai Bizottság külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Marco Rubio, az Egyesült Államok külügymini...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774792260
[modified] => 1774742612
)
[title] => Rubio és Kallas heves vitát folytattak az ukrajnai háborúról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=182105&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 182105
[uk] => 182052
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 182053
[image] => Array
(
[id] => 182053
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249.png
[original_lng] => 1228598
[original_w] => 1260
[original_h] => 900
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249-300x214.png
[width] => 300
[height] => 214
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249-768x549.png
[width] => 768
[height] => 549
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249-1024x731.png
[width] => 1024
[height] => 731
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249.png
[width] => 1260
[height] => 900
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249.png
[width] => 1260
[height] => 900
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/image-249.png
[width] => 1260
[height] => 900
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1774735419:12
[_thumbnail_id] => 182053
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1320
[_algolia_sync] => 794080223002
[_oembed_2e000ab830c18bb374d8c780e2c3010a] =>
نائب رئيس مجلس الوزراء ووزير الدولة لشؤون الدفاع يلتقي أمين مجلس الأمن القومي والدفاع الأوكراني ورئيس أركان القوات المسلحة الأوكرانية pic.twitter.com/sILAyYp0bf
Akövetkező hónapokban az Európai Unió vitát indít Ukrajna csatlakozásának reális ütemtervéről, amegbeszéléseknek tisztázniuk kell Kijev útját a teljes jogú tagság felé – jelentette ki vasárnap Rob Jetten holland miniszterelnök akijevi látogatása során, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a holland kormányfő hangsúlyozta, hogy országa álláspontja változatlan –Ukrajnának az európai közösség részévé kell válnia. Csodálatát fejezte ki azért is, ahogyan az ország a nehéz körülmények között is változásokat hajt végre. „Hollandia számára teljesen világos, hogy Ukrajna jövője Európában van. Ukrajnának ennek a folyamatnak az eredményeként az EU tagjává kell válnia” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Amszterdam hamarosan párbeszédet kezdeményez az EU-partnerekkel, hogy világos képet kapjon a folyamat időkeretéről.
Hollandia miniszterelnöke külön is megemlítette az ukrán hatóságok erőfeszítéseit az állam reformja terén Oroszország teljes körű agressziója ellenére. „Teljesen lenyűgöz az a munkamennyiség, amelyet az elmúlt években a háború ellenére elvégeztek az EU-tagság elnyeréséhez szükséges összes reform végrehajtása során” – mondta Rob Jetten.
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Az Egyesült Államok és Izrael képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában legitimnek nevezte az Irán elleni légicsapásokat. Irán ugyanott a polgári áldozatok halálát háborús bűncselekménynek minősítette.
A nemzetközi közösség régóta hangoztat egy egyszerű, de szükséges elvet: Iránnak nem lehet atomfegyvere. Ez nem politikai kérdés, ez globális biztonsági kérdés. Ezért hoz az Egyesült Államok törvényes intézkedéseket − mondta a szombat éjjeli rendkívüli ülésen Mike Waltz amerikai nagykövet, és indoklásul közölte azt is, hogy Teherán nem vett tudomást a Biztonsági Tanács egy sor határozatáról, és szeptemberben újra életbe léptették Irán ellen az ENSZ-szankciókat az atomprogramjáról folytatott tárgyalások kudarca után. „Az egész világ tanúja volt annak, hogyan mészárolta le az (iráni) rezsim állampolgárok sokaságát” az év elején − tette hozzá a nagykövet.
Az iráni nagykövet jelenléte a tanácskozáson „a testület megcsúfolása”, de ott, „ahol az ENSZ-nek nincs erkölcsi tisztasága, az Egyesült Államok tartja fenn ezt” − mondta a nagykövet arra utalva, hogy Washington többször kinyilvánította azt a véleményét, hogy a világszervezet nem végzi megfelelően a békefenntartást.
Danny Danon, Izrael állandó ENSZ-képviselője bírálta a BT egyes tagjainak „álszentségét”, akik csak az izraeli és amerikai légicsapások miatt mutogattak ujjal, de amiatt nem, hogy Irán megtorló csapásokat hajtott végre Izrael és több arab ország ellen. „Nem hirtelen felindulásból cselekedtünk, sem pedig agresszió céljából, hanem szükségből, mert az iráni rezsim nem hagyott más alternatívát” − tette hozzá Danny Danon.
Amir Szaid Iravani iráni ENSZ-nagykövet a polgári személyek, közöttük egy iskolában „több mint száz gyermek” halálát „háborús bűncselekménynek” nevezte. „Sajnálatos, hogy a BT egyes tagjai kettős mércével mérnek, és nem vesznek tudomást az Egyesült Államok és Izrael által Irán elkövetett nyilvánvaló agresszióról, és Iránt ítélik el, amiért élt a jogos önvédelem jogával” − mondta a nagykövet.
Az ülésen többen a feszültség csökkentésére szólítottak fel, és elítéltek minden támadó műveletet. António Guterres ENSZ-főtitkár, aki korábban aggasztónak mondta az amerikai és izraeli légicsapásokat, illetve a teheráni választámadásokat is, a BT ülésén azonnali tűzszünetre szólított fel.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok és Izrael képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában legitimnek nevezte az Irán elleni légicsapásokat. Irán ugyanott a polgári áldozatok halálát háborús bűncselekménynek minősítette.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1772391000
[modified] => 1772379638
)
[title] => Óriási vita alakult ki az ENSZ BT ülésén az Iránt ért támadásról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=179611&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 179611
[uk] => 179689
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 281
[image] => Array
(
[id] => 281
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[original_lng] => 54419
[original_w] => 620
[original_h] => 330
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1-300x160.jpg
[width] => 300
[height] => 160
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2019/12/ensz_bt_1.jpg
[width] => 620
[height] => 330
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1772451816:8
[_thumbnail_id] => 281
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1173
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 775189091000
[_oembed_795f5a68e9b6d01adbae7638ff8672f7] =>
Mojtaba Hosseini Khamenei, an Iranian politician, and eldest son of Ayatollah Ali Khamenei, who was elected the next Supreme Leader of Iran, has been killed in U.S. strikes in Tehran 😯
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Az Európai Unió országai, köztük Németország, Hollandia és Franciaország vitatkozik az Ukrajnának ígért 90 milliárd euró felhasználásáról, vita Ukrajna azon képessége körül forog, hogy ezt a pénzt az Egyesült Államokból származó fegyverekre költhesse – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány azt írta, hogy Emmanuel Macron francia elnök preferenciális elbánást kíván biztosítani az EU-s fegyvergyártó vállalatoknak a blokk védelmi iparának megerősítése érdekében. Ugyanakkor Macron kész feláldozni Ukrajna érdekeit – nem aggódik amiatt, hogy Kijev nem lesz képes azonnal megvásárolni a szükséges fegyvereket az oroszok elrettentéséhez.
Macron véleményét a legtöbb uniós ország, élükön Németországgal és Hollandiával, ellenzi, mert úgy vélik, hogy Ukrajnának maximális cselekvési szabadsággal kell rendelkeznie saját védelmének uniós forrásokból történő finanszírozásában.
Ukrajnának sürgősen szüksége van harmadik országok által gyártott felszerelésekre, különösen amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerekre és elfogó vadászgépekre, lőszerre és alkatrészekre az F-16-osokhoz, valamint nagy hatótávolságú csapásmérő képességekre
– áll a holland kormány levelében, amelyet a többi uniós ország kormányának küldött.
Ugyanakkor egyelőre csak Görögország és Ciprus áll Franciaország oldalán – támogatják Párizs azon törekvését, hogy Ukrajna fegyvervásárlásait a 90 milliárd eurós kereten belül csak az EU-n belül működő vállalatokra korlátozzák.
A Politico azt is megjegyezte, hogy a korábbi lehetőségekkel ellentétben a 90 milliárd euró több mint kétharmada most katonai kiadásokra, nem pedig költségvetési támogatásra megy el – közölte két, a megbeszéléseket ismerő forrás. A változtatásokat beárnyékolja a francia és a német tábor közötti heves ellenállás. „Németország nem támogatja azokat a javaslatokat, amelyek korlátoznák bizonyos áruk harmadik országokból történő vásárlását, és attól tart, hogy ez önvédelemből túlzott korlátozásokat róna Ukrajnára” – jegyezte meg a német kormány.
Hollandia azt javasolja, hogy a 90 milliárd euró egy részét külföldi fegyverek vásárlására fordítsák. Jelenleg ez körülbelül 15 milliárd. Ezt olyan fegyverekre lehetne költeni, amelyeket nem Európában gyártanak. „Az EU védelmi ipara jelenleg nem képes egyenértékű rendszereket gyártani, vagy azt a meghatározott határidőn belül megtenni” – áll a holland kormány levelében.
Franciaország a maga részéről kijelenti, hogy az Európai Uniónak a lehető legnagyobb hasznot kellene kihoznia Ukrajna finanszírozásából, még akkor is, ha Kijev nem tud bizonyos fegyvereket vásárolni. Franciaország álláspontja felháborította a többi EU-tagállamot: Párizs kritikusai szerint Ukrajna védelmi képességei megerősítésének kellene a prioritásnak lennie, nem pedig bármi másnak. Az EU-val folytatott vita potenciálisan befolyásolhatja a fegyverszállítások ütemét és azt a képességet, hogy pontosan azt vásárolják meg, amire Ukrajnának most szüksége van.
„Ez nagyon frusztráló. Elveszítjük a fókuszt a célunkról, és a célunk nem az üzleti kapcsolataink fenntartása” – mondta egy másik diplomata a kiadványnak. Franciaország esetleges vétóját azonban könnyen le lehet győzni a javaslat minősített többséggel történő jóváhagyásával. Van azonban egy másik probléma is: Németország, bár elutasítja Macron ötletét, ehelyett azt javasolja, hogy szelektíven biztosítsanak preferenciákat – csak azoknak az országoknak a vállalatait, amelyek a legtöbb pénzügyi támogatást nyújtották Ukrajnának. Ugyanis Ukrajna egyik legnagyobb donora Berlin.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió országai, köztük Németország, Hollandia és Franciaország vitatkozik az Ukrajnának ígért 90 milliárd euró felhasználásáról, vita Ukrajna azon képessége körül forog, hogy ezt a pénzt az Egyesült Államokból származó fegyverekre költhe...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1768335360
[modified] => 1768331557
)
[title] => Viták vannak az EU-ban az Ukrajnának ígért 90 milliárd euró körül, veszélyben vannak a fegyverszállítmányok – Politico
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=175084&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175084
[uk] => 175088
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 98029
[image] => Array
(
[id] => 98029
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[original_lng] => 215021
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/e29496c-eu2.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1768330431:2
[_thumbnail_id] => 98029
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1104
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 679004992000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 2276
[2] => 63
[3] => 275
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => hitel
[2] => Ukrajna
[3] => vita
)
)
[8] => Array
(
[id] => 173233
[content] =>
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kijelentette, hogy a felek jelenleg négy dokumentumot vitatnak meg az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon, Washington a maga részéről megpróbálja megérteni, hogy Oroszország mit hajlandó leginkább tenni a háború befejezése érdekében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Whitaker Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a riporter felidézte, hogy J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke szerint nem tudta teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy létrejön-e a béke. Jelenleg sok múlik Oroszországon. Azt hiszem, jó esély van rá, hogy eljutunk oda (a békéhez – a szerk.). „Szerintem jó esély van rá, hogy nem. Ami persze hiányzik, az valamilyen jelzés arra, hogy Oroszország egyetértene a miami tárgyalóasztalnál megvitatott dolgok bármelyikével” – mondta Vance.
Whitaker ezt kommentálva azt mondta, hogy a felek most olyan közel vannak a békéhez, mint még soha. A labda azonban most igazán Oroszország térfelén pattog. Szerinte jelenleg négy dokumentum van az asztalon, amelyeket valós időben vitatnak meg. Ez egy 20 pontos béketerv, valamint egyfajta többoldalú biztonsági garanciák, az Egyesült Államok biztonsági garanciái, és egy terv a gazdasági növekedésre és a jólétre a béke megteremtése után” – tette hozzá.
A diplomata kiemelte, hogy Washington most már jól érti, mit akar Ukrajna. Ugyanakkor az Egyesült Államok megpróbálja megérteni, hogy Oroszország mire hajlandó a leginkább. Úgy értem, továbbra is hatalmas csapásokat mérnek Ukrajnára éjszakánként. Úgy értem, bizonyos mértékig ez magáért beszél” – mondta, hangsúlyozva, hogy Oroszország az egyetlen fél, amely nem nyilatkozott úgy, hogy aggódna az áldozatok száma miatt.
A nagykövet azt is mondta, hogy Donald Trump amerikai elnök az egyetlen, aki fő béketeremtőként „mindkét felet tárgyalóasztalhoz tudja ültetni, és megnézni, tud-e megállapodást kötni”. Amiben Trump elnök igazán jó, még a káosz közepette is… továbbra is hajlandó végigvinni a békemegállapodást, és megnézni, hogy ez lehetséges-e. És azt hiszem, ezen a ponton, ahogy belépünk a karácsonyi szezonba, és mindannyian a családunkkal ünnepelünk, csak imádkoznunk kell a békéért” – összegezte Matthew Whitaker.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete kijelentette, hogy a felek jelenleg négy dokumentumot vitatnak meg az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon, Washington a maga részéről megpróbálja megérteni, hogy Oroszország mit hajlandó leginkább t...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1766596200
[modified] => 1766583468
)
[title] => Az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerint négy záródokumentumot vitattak meg az ukrajnai béketárgyalásokon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=173233&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 173233
[uk] => 173239
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 173234
[image] => Array
(
[id] => 173234
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[original_lng] => 20147
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/vitaker.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1766576324:8
[_thumbnail_id] => 173234
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1118
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 638050923000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1274969
[1] => 115
[2] => 404
[3] => 275
[4] => 44492
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Matthew Whitaker
[1] => NATO
[2] => USA
[3] => vita
[4] => záródokumentum
)
)
[9] => Array
(
[id] => 170155
[content] =>
Oroszország kijelentette, hogy nem áll készen arra, hogy nyilvánosan vitassa meg az ukrajnai háború lezárására irányuló amerikai béketerv különböző változatait – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Rjabkov azt mondta: „Nem állunk készen arra, hogy nyilvánosan vitassuk meg a történések egyes részleteit, beleértve a béketerv különböző változatait. Végső soron időre és figyelemre van szükség ahhoz, hogy a párbeszéd folytatódhasson.”
Az orosz külügyminiszter-helyettes azt állította, hogy Moszkva készen áll a további konzultációkra, de panaszkodott az amerikaiak körében tapasztalható „politikai akarathiányra” az alaszkai csúcstalálkozón született megállapodások betartását illetően.
