Donald Trump amerikai elnök ismét megígérte, hogy 100 százalékos importvámokat vezet be a BRICS-tagállamokkal szemben, ha azok új valutát vagy az amerikai dollár alternatíváját próbálják meg létrehozni – számolt be a Magyar Hírlap.
Elkötelezettséget fogunk követelni ezektől a látszólag ellenséges országoktól, hogy nem fognak sem új BRICS-valutát létrehozni, sem bármilyen más pénznemet támogatni a hatalmas amerikai dollár helyettesítésére, különben 100 százalékos vámokkal kell szembenézniük, és számíthatnak arra, hogy búcsút mondhatnak a csodálatos amerikai gazdaságba történő értékesítésnek
– írta Trump a Truth Social platformján.
„Annak az elképzelésnek, hogy a BRICS-országok megpróbálnak eltávolodni a dollártól, miközben mi tétlenül nézzük, VÉGE – folytatta. – Kereshetnek maguknak egy másik balek nemzetet. Nincs esély arra, hogy a BRICS-országok felváltják az amerikai dollárt a nemzetközi kereskedelemben vagy bárhol máshol, és bármelyik ország, amelyik megpróbálja, készüljön a vámokra, és búcsúzzon el Amerikától!”.
A BRICS csoportot 2006-ban Brazília, Oroszország, India és Kína hozta létre, Dél-Afrika 2011-ben csatlakozott hozzá. A szövetséghez 2024. január 1-jén csatlakozott Egyiptom, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Etiópia. Szaúd-Arábia is meghívást kapott a BRICS csoporthoz való csatlakozásra, de hatóságai szerint Rijád még mérlegeli a javaslatot. A BRICS elnöke 2024-ben Oroszország volt. Elnöksége alatt a legfontosabb esemény az október 22–24-i kazanyi csúcstalálkozó volt, ahol döntés született a BRICS-partnerországok kategóriájának létrehozásáról. Az első partnerországok Fehéroroszország, Bolívia, Kazahsztán, Kuba, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda és Üzbegisztán lettek. Kezdetben Indonéziát is BRICS-partnerként nevezték meg, de január 6-án Brazília bejelentette, hogy az ázsiai ország teljes jogú tagsági státuszt kapott.
Kanada és Mexikó érintett, Kína egyelőre kivételt képez. Donald Trump azonban továbbra is nyitva hagyott néhány kulcsfontosságú kérdést – számolt be a Világgazdaság.
Donald Trump megteszi, amivel fenyegetett, és február 1-jétől 25 százalékos vámot vet ki a kanadai és a mexikói importra. Az amerikai elnök ezt megerősítette az intézkedés életbelépése előtt, de arról még nem döntött, hogy a büntetőintézkedések vonatkozzanak-e az olajra is, és kérdéses még a kínai árukra ígért 10 százalékos vám sorsa is.
Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint az olajvámot illetően Trump gyors döntést ígért csütörtökön annak függvényében, tisztességes-e a két szomszédos ország által megszabott ár. A büntetőtarifa bevezetése azonban alááshatja az amerikai elnök kampányban végig hangoztatott ígéretét, amely szerint az alacsonyabb energiaárakkal lassítja le az inflációt.
A vámok jelentette költségtöbbletet azonban a végén a fogyasztók fizetnék meg magasabb üzemanyagárak formájában,
amelyeket egy év alatt a felére akart csökkenteni. Az üzemanyag ára pedig az AP felmérése szerint fontos kérdés az amerikai választók 80 százaléka számára.
Donald Trump vámjai a két legfontosabb partnert büntetik
Az Egyesült Államok októberben naponta majdnem
4,6 millió hordó olajat importált Kanadából,
563 ezer hordót Mexikóból,
miközben a hazai termelés átlagosan napi 13,5 millió hordó volt,
és jelentősen az idén sem fog nőni. Az amerikai finomítók által feldolgozott olaj 40 százaléka importból, elsősorban Kanadából származik.
Trump bejelentése nyomán azonnal hordónként 73 dollár fölé kúszott az Egyesült Államokban irányadó olajfajta, a West Texas Intermediate (WTI) ára.
Kína egyelőre megússza
Trump azt is bejelentette, hogy Kína is megkapja a vámjait. Bár ezúttal konkrét mértéket nem említett, korábban 10 százalékos büntetőtarifáról beszélt. Nem közölte azt sem, hogy mikortól lesznek ezek érvényesek.
Ami Kínát illeti, szintén gondolkodom valamin, mert fentanilt szállítanak az országunkba, amivel több százezer halált okoznak. Szóval Kína is vámokat fog majd fizetni, ez már folyamatban van
Nagy-Britannia beleegyezett, hogy visszavonja a Brexit-megállapodás vitatott záradékait, különös tekintettel az északír határellenőrzést érintő kérdésekre.
A brit kormány közölte, hogy hajlandó visszavonni a belső piaci törvényjavaslat vitatott záradékait, amelyek felülbírálták volna a kötelező erejű uniós kiválási megállapodás észak-írországi kereskedelemmel kapcsolatos részeit, megsértve ezzel a nemzetközi jogot.
Mindazonáltal nem lehet fellélegezni, a Brexit utáni kereskedelmi egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások ugyanis még mindig folynak, további előrelépésről egyelőre nem lehet beszélni.
