A közép-ázsiai Kirgizisztánban vasárnap előrehozott választásokat tartottak az új parlament összetételéről.
Mintegy 4,3 millió választópolgár volt jogosult szavazni. A választásokat előrehozták – hivatalosan azért, hogy ne ütközzenek a 2027 elejére tervezett elnökválasztásokkal.
Mintegy 90 parlamenti képviselőt választanak meg. A jelenlegi parlamentet 2021-ben választották meg egy súlyos politikai válságot követően, amely erőszakos összecsapásokhoz, és az akkori elnök, Szooronbaj Dzsejenbekov lemondásához is vezetett.
Ukrajnának esélye nyílhat arra, hogy politikai változásokat indítson el egy békemegállapodás aláírását követően – jelentette ki Ukrajna brit nagykövete. Valerij Zaluzsnij tábornok, akit Zelenszkij tavaly felmentett az ukrán fegyveres erők főparancsnoki tisztségéből, és jelenleg széles körben az ország lehetséges jövőbeli elnökeként emlegetnek, azt mondta: Ukrajnának meg kell szabadulnia a korrupciótól, és mélyreható reformokat kell végrehajtania, hogy a háború után fejlődhessen.
A The Telegraphnak adott válaszában a „Vasgenerálisként” is ismert Zaluzsnij – aki a háború első napjaiban a Kijev elleni orosz ostrom visszaverésével szerezte egyik legnagyobb katonai sikerét – úgy fogalmazott, hogy „a béke lehetőséget teremt a politikai változásra”, miközben „a teljes helyreállításért, a gazdasági növekedésért és az állampolgárok visszatéréséért” szólalt fel.
A tábornok derűlátó jövőképe két nappal azután került nyilvánosságra, hogy Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke és legszorosabb szövetségese Andrij Jermak lemondott egy korrupciós vizsgálat közepette, amely válságba sodorta a kormányt, és kiszolgáltatott helyzetbe hozta az elnököt. Jermak – aki tagadja a vádakat – közölte: mostantól a frontvonalon fog harcolni.
Zelenszkij már két minisztert is elveszített, és szankciókat vetett ki közeli munkatársaira, miután a korrupcióellenes hatóságok feltárták, hogy 76 millió fontot sikkasztottak el az állami tulajdonú Enerhoatom nukleáris energiavállalattól.
Zaluzsnij tábornok – aki 2021 és 2024 között volt Ukrajna legmagasabb rangú katonai vezetője – szombaton arra figyelmeztetett, hogy a túl gyors megállapodás az ország függetlenségének elvesztéséhez vezethet. Más biztonsági garanciák lehetőségét is felvetette, mondván: Ukrajnának csatlakoznia kellene a NATO-hoz – sőt, akár szövetségeseinek nukleáris fegyvereit is befogadhatná –, hogy megelőzze a további orosz támadásokat.
„Mi, ukránok a teljes győzelemre törekszünk, de nem zárhatjuk ki a háború hosszú távú lezárásának lehetőségét” – írta.
„A béke, még ha a következő háború lehetősége is fennáll, lehetőséget ad a politikai változásra, a mély reformokra, a teljes helyreállításra, a gazdasági növekedésre és az állampolgárok visszatérésére. Beszélhetünk arról is, hogy elkezdődjön egy biztonságos, védett állam kialakulása az innováció és a technológia révén. Az igazság alapjainak megerősítése a korrupció elleni harccal és egy tisztességes bírósági rendszer megteremtésével. De mindez lehetetlen hatékony biztonsági garanciák nélkül” – fogalmazott, majd részletezte, milyen biztonsági garanciákra gondolt.
„Ilyen garanciák lehetnek: Ukrajna NATO-csatlakozása, nukleáris fegyverek telepítése ukrán területre, vagy egy olyan nagy katonai kontingens állomásoztatása, amely képes szembenézni Oroszországgal.”
Azonban míg Európa és az Egyesült Államok egyetértenek abban, hogy szükség van egy 5. cikkely jellegű garanciára, ezzel visszatartva Oroszországot egy újabb inváziótól, Vlagyimir Putyin többször is kijelentette, nem ír alá olyan béketervet, amely tartalmazza Ukrajna NATO csatlakozását.
Bármilyen békemegállapodás nagy valószínűséggel arra kényszerítené az ukrán elnököt, hogy választást írjon ki, ami gyakorlatilag egy népszavazás lenne a békemegállapodásról. Zelenszkij ugyan szeptemberben kijelentette, hogy a háború befejezése esetén készen áll rá, hogy ne induljon újra a második ciklusáért, mert nem a választási győzelem a célja, a legújabb felmérések szerint egy voksoláson nem ő kerülne ki győztesként. A Socis közvélemény-kutató november 21-én végzett vizsgálata szerint Zelenszkij pártja alulmaradna egy olyan politikai tömörüléssel szemben, amelyet Zaluzsnij tábornok vezethetne.
A holland választási tanács kihirdette az előrehozott parlamenti választások végeredményét. A NOS közleménye szerint a legtöbb szavazatot kapott győztes a 38 éves Rob Yetten vezette liberális D66 párt.
A D66 29 668 szavazattal előzte meg legközelebbi kihívóját, a jobboldali populista Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártját (PVV). A két legnagyobb párt egyenként 26 mandátumot szerzett. Őket a Szabadságért és Demokráciáért Néppárt (VVD) követi 22 mandátummal, a GroenLinks-PvdA 20 mandátummal és a konzervatív Kereszténydemokrata Felhívás 18 mandátummal.
Wim Kuyken, a Választási Tanács elnöke arról biztosított, hogy az eredmények hitelesek, és nem találtak olyan szabálytalanságokat, amelyek kétségbe vonnák azokat. Hangsúlyozta azonban, hogy a szavazatszámlálás emberi munka, és itt-ott előfordulnak számlálási hibák. A hibák száma azonban az elmúlt években jelentősen csökkent: a 2021-es több mint 14 000-ről mára 7766-ra.
A centrista D66 párt nyerte meg az előrehozott parlamenti választásokat Hollandiában, ezzel a következő kormány megalakításának esélyesévé vált, számolt be a Reuters.
A szavazatok 98,6%-ának megszámlálása után a 38 éves Rob Yetten vezette D66 majdnem megháromszorozta parlamenti helyeinek számát. Ugyanakkor Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) jelentős támogatottságvesztést szenvedett el az előző évhez képest.
Bár a D66 és a PVV várhatóan egyenként 26-26 helyet szerez a 150 fős alsóházban, a centristák 2300 szavazattal előzik meg riválisaikat. Egyes településeken még folyamatban van a szavazatszámlálás, de az eredményt már most a populizmus feletti szimbolikus győzelemként üdvözlik.
Rob Yetten lehet Hollandia történelmének legfiatalabb miniszterelnöke.
„Megmutattuk nemcsak Hollandiának, hanem a világnak is, hogy lehetséges legyőzni a populista és szélsőjobboldali mozgalmakat. Ma a hollandok milliói lapoztak egyet, és búcsút intettek a negativitás politikájának” – mondta Yetten.
Bár a PVV ugyanannyi helyet szerezhetne, a párt nem kerülhet be a kormányba: az ország összes nagyobb pártja elutasította a Wildersszel kötendő koalíció lehetőségét. A PVV vezetője elismerte csalódottságát a helyek elvesztése miatt.
Várhatóan Yetten nehéz tárgyalásokba kezd egy olyan koalíció létrehozásáról, amelyben legalább négy párt, köztük más centrista és balközép erők is részt vesznek.
Mint ismeretes, a D66 Ukrajna egyik legnagyobb szövetségese a holland politikában. A párt támogatja Ukrajna teljes szuverenitását, az európai védelem megerősítését és az ország EU-integrációját. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a D66 támogatói mutatják a legmagasabb szintű támogatást Ukrajna EU-tagságához az összes holland párt közül.
Maga Rob Yetten kemény álláspontot képvisel Oroszországgal szemben, és többször is kijelentette, hogy Európának „le kell győznie Putyint”, és a háborút közvetlen fenyegetésnek nevezi az európai biztonságra nézve.
Mike Johnson házelnök szerint alkotmánysértő, hogy Donald Trump elnök egy harmadik ciklust töltsön a Fehér Házban, hiába erősödtek fel erről a találgatások. A vita azért került ismét napirendre, mert Trump és köre újra pedzegette a 2028-as indulás lehetőségét, sőt már „Trump 2028” feliratú kampánytermékek is megjelentek. Bár az elnök nem zárta ki kategorikusan a próbálkozást, a 22. alkotmánykiegészítés egyértelműen tiltja a harmadik elnöki mandátumot – derül ki a Politico tudósításából.
Mike Johnson, az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának képviselőházi elnöke szerdán sajtótájékoztatón közölte, hogy beszélt Donald Trumppal a lehetséges harmadik elnöki ciklusról, de az alkotmányos korlátokra hívta fel a figyelmet: Nos, itt van a 22. kiegészítés – fogalmazott.
Az amerikai alkotmány 22. kiegészítése ugyanis világosan kimondja, hogy senki nem választható elnökké többször, mint kétszer.
Johnson ezzel azt jelezte, hogy szerinte nincs meg az alkotmányos lehetőség egy harmadik Trump-elnökséghez.
A harmadik ciklusról szóló spekuláció akkor kapott új lendületet, amikor Steve Bannon, korábbi Trump-tanácsadó, az Economistnak azt nyilatkozta: van terv arra, hogy Trump 2029 után is hivatalban maradjon.
„A megfelelő időben bemutatjuk majd, mi a terv” – mondta Bannon, ami tovább tüzelte a sajtó és a közvélemény érdeklődését.
Trump maga sem zárta ki kategorikusan, hogy induljon újabb ciklusért 2028-ban. „Szeretném csinálni” – mondta az Air Force One-on, ázsiai körútján, amikor erről kérdezték. Hozzátette ugyanakkor, hogy „még nem igazán gondolkoztam rajta”, jelezve, hogy döntése nem végleges.
Eközben a „Trump 2028” feliratú sapkákat is elkezdték árusítani, ami tovább bátorítja támogatói részéről a kampányérzetet.
Alkotmányjogászok szerint azonban az esetleges újrázás akadályokba ütközik: a 22. kiegészítés 1951-ben lépett hatályba, pontosan arra az esetre, amikor Franklin D. Rooseveltnél hosszabb ideig maradt hatalmon az elnök. A szabályozás egyértelműen tiltja, hogy valaki háromszor legyen elnökké választva, és szakértők szerint a Supreme Court of the United States is elutasítaná az ilyen törekvést.
Felmerült az az ötlet is, hogy Trump induljon alelnöknek, majd „örökléssel” köszönjön be az elnöki posztra, de ez a trükk-teória sem állja meg a helyét: a 12. kiegészítés szerint ugyanis az is alelnöki pozícióra alkalmatlan, aki elnöki tisztségre eleve nem választható.
Trump sem bánt pozitívan ezzel az ösztönzéssel – „ez túl cuki, az embereknek nem tetszene, nem lenne helyes” – mondta.
Összességében tehát Johnson kijelentése erős jelzés arra, hogy a republikánus vezetés hivatalos szinten nem támogatja az elnöki mandátum harmadik ciklusát. Ugyanakkor Trump és környezete nyitott marad a lehetőségre, amit ugyan jogilag nehéz megvalósítani, de politikailag élénk vita tárgya lehet még az előtt, hogy 2028-ban elindulna a következő amerikai elnökválasztás.
Javier Milei pártja nyerte a vasárnapi félidős választásokat – írja a Guardian. Bár még nincs végeredmény, de a szavazatok több mint 95 százalékának megszámlálása után azt közölték, hogy a La Libertad Avanza 40,84 százalékot kapott, míg a peronista ellenzék, a Fuerza Patria, csak 31,67 százalékon áll.
Vasárnap a parlamenti alsóház helyeinek felére, valamint a felsőház harmadára választottak az argentinok új képviselőket. A cikk szerint, bár Milei pártja nyert, a kongresszusi többséget így sem szerezte meg.
Az elemzőket meglepte az eredmény, a La Libertad Avanza is 30-35 százalékos eredményt várt, különösen Milei súlyos veresége után a szeptemberi Buenos Aires-i tartományi választásokon, amikor 14 százalékponttal kapott ki a peronistáktól.
A hivatalos eredmények szerint pártja, a La Libertad Avanza, a Buenos Aires tartományban most 41,5 százalékos szavazati arányt ért el, ezzel szűken megelőzve a peronista koalíciót, amely 40,8 százalékot kapott. A tartomány régóta a peronisták fellegvárának számított.
A populista Milei 2023-ban vette át Argentína vezetését, azzal az ígérettel, hogy komoly megszorítások árán, de letöri az inflációt, stabilizálja a peso árfolyamát, és rendezi a gazdaság helyzetét. A megszorítások meg is történtek, de ez azzal is járt, hogy komolyan visszaesett az elnök népszerűsége, és korrupciós ügyek is előkerültek.
Az minden bizonnyal sokat nyomott a latban, hogy Donald Trump amerikai elnök 40 milliárd dolláros mentőcsomagot jelentett be az országnak, de azt az argentin elnök pártjának győzelmétől tett függővé. Trump azt mondta: ha a választáson nem győz Milei pártja, „nem fogjuk vesztegetni az időnket”. Majd azzal folytatta: „Ha nyer, vele maradunk. Ha nem nyer, kiszállunk.”
Az argentin elnök vasárnap este azt mondta, „most arra összpontosítunk, hogy végrehajtsuk azokat a reformokat, amelyekre Argentínának szüksége van a növekedés megszilárdításához és az ország felemelkedéséhez – hogy Argentína ismét naggyá váljon”.
Kamala Harris volt amerikai alelnök kilátásba helyezte, hogy megint indul valamelyik elnökválasztáson.
Kamala Harris a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorának adott, szombaton részben ismertetett interjúban úgy fogalmazott: biztos abban, hogy még az unokahúgai életében lesz női elnöke az Egyesült Államoknak.
Arra a kérdésre, hogy ez a személy ő lesz-e, Kamala Harris úgy válaszolt, hogy „lehetséges”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy még nem hozott végleges döntést az indulásról. Megismételte azonban a könyvében is szereplő kifejezést, miszerint „még nem végzett” a politikai pályafutásával.
„Egész életemet, pályafutásomat a szolgálatnak szenteltem, és sok módon lehet szolgálni, de még nem döntöttem el, hogy mit fogok tenni a jövőben” – fogalmazott a politikus, aki Joe Biden előző demokrata párti amerikai elnök alelnöke volt, és Biden visszalépése után elnökjelöltként indult a tavalyi választáson, amely a republikánus jelenlegi elnök, Donald Trump győzelmével végződött.
A BBC-interjúban – arra a felvetésre, hogy a fogadóirodák nem sok esélyt jósolnak neki, ha ismét indulna az elnöki tisztségért – Kamala Harris úgy fogalmazott: sokféle felmérés létezik, és ezek mindenfélét mutatnak, de ő soha nem figyelt oda ezekre a közvélemény-kutatásokra. Harris később „zsarnoknak” nevezte Trumpot, és kijelentette: igaznak bizonyultak azok a figyelmeztetések, amelyeket ő az elnökválasztási kampányban a jelenlegi elnökkel kapcsolatban tett.
Az ABC amerikai televíziós társaság egyik humorista műsorvezetője, Jimmy Kimmel felfüggesztésére utalva a volt alelnök azt mondta: Donald Trump olyan mértékben nem tudja elviselni az akár vicc formájában megnyilvánuló bírálatokat, hogy kész lett volna felszámolni egy egész médiaszervezetet is.
Bírálta az amerikai üzleti élet vezetőit is, akik szavai szerint „túl könnyen engednek” Trump kívánságainak, nyilvánvalóan azért, hogy elnyerjék jóindulatát egy esetleges vállalati egyesülési tranzakció jóváhagyásához vagy valamilyen vizsgálat elkerüléséhez.
A Fehér Ház szóvivője, Abigail Jackson a BBC megkeresésére úgy reagált Kamala Harris kijelentéseire, hogy amikor a volt alelnök súlyos vereséget szenvedett a tavalyi választáson, talán fel kellett volna fognia, hogy „az amerikai nép nem törődik abszurd hazugságaival”.
A Fine Gael jelöltje Heather Humphreys elismerte választási vereségét és gratuált Connolly-nek a győzelemhez.
A baloldali független Catherine Connolly elsöprő győzelmet aratott az írországi elnökválasztáson. Jobbközép ellenfele, Heather Humphreys szombat délután elismerte vereségét és gratulált Connolly-nek.
„Catherine mindannyiunk elnöke lesz, és ő lesz az én elnököm, és én tényleg minden jót kívánok neki” – mondta Humphreys.
A szombati szavazatszámlálás első eredményei még azt mutatták, hogy Connolly jelentős előnyt és ő lehet a leköszönő Michael D Higgins utódja.
A kampány során Connolly mögött, aki 2016 óta független képviselő, felsorakozott a baloldali pártok többsége, köztük a Sinn Féin, a Munkáspárt és a Szociáldemokraták is.
A 68 éves Catherine Connolly gyakran kritizálja az Európai Uniót és az Egyesült Államok politikáját is, nem ért egyet azzal sem, hogy az EU-nak növelnie kellene a védelmi kiadásait. Többször hangoztatta ellenérzéseit Izrael gázai offenzívájával kapcsolatban is. A politikus az utóbbi időben különösen a fiatal választók körében vált népszerűvé, miután a kormány rossz döntéseit okolta a lakhatási válság kialakulása miatt, ami Írországban különösen a huszonéves fiatalokat érinti.
A leköszönő Michael Daniel Higgins 2011-től volt Írország elnöke. Egy 2019-es felmérés szerint, amit a Yougov adatelemző végzett, Michael D. Higgins volt Írországban a harmadik leginkább tisztelt ember David Attenborough és Barack Obama mögött.
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna Nagy-Britanniába akkreditált nagykövete bírálta a médiát, amiért olyan információkat terjeszt, miszerint csapatot állít fel a választásokra történő felkészülésre és katonákat von be annak munkájába – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Zaluzsnij Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán média ma közzétette az Intelligence Online című francia kiadvány cikkét, amely szerint Zaluzsnij több magas rangú katonát keresett meg azzal a javaslattal, hogy támogassák őt abban az esetben, ha indulna az ukrán elnökválasztáson, és hogy csatlakozzanak potenciális pártja listájához.
Zaluzsnij bírálta az ukrán médiát, amely „álhíreket terjeszt egy háborúzó országban”. „Nem fogadok el semmilyen elképzelést a választások megtartására a háború alatt. Bárki, aki ajánlatot kap egy, az én nevemben jelentkező személytől, hogy bármilyen szervezeten keresztül csatlakozzon bármilyen folyamathoz, köteles ezt jelenteni a bűnüldöző szerveknek. Nem hozok létre központokat vagy pártokat, és elvileg semmilyen politikai erőhöz nem kötődöm” – hangsúlyozta.
Az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka és jelenlegi brit nagykövet hozzátette, hogy amíg „lehetősége van az állam szolgálatára”, addig ezt fogja tenni. Mint megjegyezte, az álláspontja változatlan: amíg a háború folytatódik, Ukrajnában lehetetlen választásokat tartani az állami szervekbe.
„Az ellenség, miután nem aratott győzelmet a fronton, mint 100 évvel ezelőtt, már modern képességeket, például névtelen forrásokat, botokat és médiát használ társadalmunk megosztására és a választásokra való felkészítésünkre, de csak annak az országnak az állami dumájában, amelyik öldököl minket. És mellesleg, utoljára névtelen források fogják bejelenteni őket. Akkor lesz igaz” – tette hozzá Valerij Zaluzsnij.
A szavazatok mintegy 99,84 százalékának megszámlálása után az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is szövetségben lévő Andrej Babis pártja, az ellenzéki jobbközép Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom áll az élen a képviselőházi választáson Csehországban.
Andrej Babis a kampányban a gazdasági növekedés fellendítéséért, a társasági adók csökkentéséért, a megszorító intézkedések visszavonásáért és az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek csökkentéséért kampányolt. A 71 éves politikus sok ponton egyetért Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
A képviselőházi választásokon 26 párt, mozgalom és koalíció indult. A kommunisták által vezetett Stacilo! (Elég volt!) baloldali szövetségnek nem sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az ANO Csehország 13 régiójában végzett az első helyen, csak Prágában lett az első a Spolu koalíció. A választási részvétel 68, 92 százalékos volt, ami a harmadik legmagasabb az 1989-es rendszerváltás után. Ennek alapján a 200 tagú képviselőházban az ANO 80, a Spolu 52, a STAN 22, a Kalózpárt 18, az SPD 15, az Autósok pedig 13 mandátummal fognak rendelkezni.
Jelenleg a szavazatok 99,84 százalékos feldolgozottságánál így állnak a pártok:
Andrej Babis jobboldali pártja, az ANO 2011 – 34,62 százalék
konzervatív és liberális pártokból álló pártszövetség, a SPOLU – 23,30 százalék
Andrej Babis győzelme utáni első sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy célja egypárti kormány létrehozása, amelynek támogatásáról a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalommal, valamint az Autósok nevű párttal kíván tárgyalni. A választás győztese kizárta, hogy tárgyalna a jelenlegi kormánypártokkal, amelyek szerinte tönkretették Csehországot és nem teljesítették választási ígéreteiket.
„Mi mindig teljesítettük ígéreteinket, most is így lesz. Célunk, hogy Csehország a legjobb hely legyen az élethez Európában” – szögezte le a politikus.
Andrej Babis megerősítette, hogy újra kormányfő szeretne lenni, s bízik abban, hogy a kormányalakítás nagyobb problémák nélkül fog lezajlani. Azt mondta, hogy a kormány félévente nyilvánosan beszámolna tevékenységéről.
Kérdésre válaszolva azt is kijelentette, hogy „kormányuk első ülésén elutasítják a migrációs paktumot”.
Az ellenzéki pártelnök „történelmi sikernek” minősítette az ANO választási eredményét, s kijelentette, hogy politikai karrierjének „ez az abszolút csúcsa”. A sajtótájékoztatón Andrej Babis hangsúlyozta, hogy a választási siker „csapatmunka eredménye”, és köszönetet mondott a választóknak a támogatásért.
Petr Fiala kormányfő sajtótájékoztatóján elismerte a kormányoldal vereségét, és gratulált Andrej Babisnak a választási győzelemhez. A kormányfő úgy vélte, hogy a mostani választásokon „a szélsőséges és populista erők győztek”.
Pan Okamura první den ve funkci ukázal, co jediné umí: pošlapat hodnoty, jako je solidarita a odvaha podporovat zemi napadenou Ruskem. Na protest proti tomuto kroku jsme ještě dnes vyvěsili ukrajinskou vlajku na viditelném místě z balkonu našeho poslaneckého klubu. Slava Ukraini… pic.twitter.com/0OuEucREW5
