Az EU-tagállamok támogatják az Európai Bizottság javaslatát, miszerint 2026. március 4-ig meghosszabbítják az Oroszország agressziós háborúja elől menekülő több mint négymillió ukrán számára biztosított ideiglenes védelmet – jelentette ki Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos csütörtökön Luxemburgban.
A biztos az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a javaslat támogatása nagyon fontos üzenet küld Ukrajnának és az ukránoknak.
Idén márciustól az EU megszüntette az ellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös légi és tengeri határokon, és Ylva Johansson reményét fejezte ki, hogy az év végére Ausztria megszünteti vétóját e két tagállam szárazföldi schengeni csatlakozása kapcsán.
„A júliustól kezdődő uniós magyar elnökség prioritásként kezeli, hogy a Románia és Bulgária szárazföldi határainak megszüntetéséről szóló döntés megszülessen. Szeretném, ha így történne, és meg is vagyok róla győződve, hogy így is fog történni” – jelentette ki.
Az uniós belga elnökséget képviselő Nicole de Moor menekültügyi államtitkár elmondta, hogy a tanácskozáson megvitatták a közös uniós vízumpolitika jövőjét. Hangsúlyozta, hogy a közös migrációs politika megvalósításához egy erősebb vízumpolitikára is szükség van. Felhívta a figyelmet, hogy a vízumkérdés kevesebb figyelmet kapott az illegális migráció visszaszorítására tett erőfeszítések miatt.
„Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy jelentős számú menedékjogi kérelmet olyan emberek nyújtanak be, akik szabályosan, vízummal vagy vízumdíjas utazást követően érkeztek” – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a miniszterek egyetértettek abban, hogy a vízumszabályokkal és -feltételekkel való visszaélés, és azok nem megfelelő használata ellen is határozottabb európai válaszra van szükség.
Abban is megállapodtak, hogy a vízumot stratégiai szempontból célzottabban használják az EU harmadik országokkal való kapcsolataiban. Ha az EU és egy harmadik állam közötti együttműködés a migráció területén nem kielégítő, akkor annak következményei kell, hogy legyenek a vízumkedvezmények felfüggesztése vagy megvonása formájában – tette hozzá.
Hangsúlyozta azt is, hogy a nemrégiben elfogadott új uniós migrációs és menekültügyi paktum intézkedéseit csak úgy lehet sikeresen megvalósítani, ha azt a lehető leghamarabb és a leghatékonyabb módon hajtják végre a tagállamok. A tagállamoknak december közepéig kell elkészíteniük a megvalósítással kapcsolatos nemzeti terveiket.
Andrzej Duda lengyel elnök aláírta az ukrán menekültek jogszerű Lengyelországban való tartózkodásának meghosszabbításáról szóló törvénymódosítást, olvasható a lengyel államfő honlapján.
A dokumentum 2024. június 30-tól 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítja az ukránok ideiglenes védelmének idejét. Ez idő alatt Ukrajna állampolgárai továbbra is igénybe vehetik az egészségügyi szolgáltatásokat, családi és szociális támogatásban részesülnek.
A törvény néhány újítást ír elő az ukránok számára. Az ukrán állampolgárok pénzügyi támogatást kaphatnak a Dobry Start program keretében attól függően, hogy a gyermek lengyel oktatási intézményben tanul-e. Ezenkívül a törvény 36 hónapos időszakot ír elő a tanulók számára, amely alatt további ingyenes lengyel nyelvórákon vehetnek részt, ha azt az előző tanévben már megkezdték.
A dokumentum módosítja az UKR státuszú PESEL-szám igénylésének határidejét is, Lengyelország területére való érkezéstől számított 30 napról „ a közvetlenül az érkezés után” időpontra.
Ezen kívül a PESEL szám igénylése során a személyazonosság igazolására csak érvényes úti okmány alapján lesz lehetőség. Azoknak az ukrán állampolgároknak pedig, akik más okirat alapján kaptak PESEL számot, ezentúl a kiállítástól számított 60 napon belül bármely önkormányzati szervben meg kell erősíteniük személyazonosságukat.
Csehországban támogatási program indult azoknak az ukrán menekülteknek a számára, akik ideiglenes védelemben részesültek az országban, és jelezték, hogy szeretnének visszatérni Ukrajnába – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Radio Prague International adására hivatkozva.
A jelentés szerint a Cseh Köztársaság belügyminisztériuma kísérleti projektet indít az ukrán menekültek önkéntes hazatérésének elősegítésére. Eszerint az állam fizeti a menekülteknek a menetjegyet és a betegek mentőautóval történő szállítását. A projekt júniustól novemberig tart. Az állam maximum 400 fő menetjegyét kész állni, valamint legfeljebb harminc beteg egészségügyi szállítását megszervezni.
A cseh kormány május közepén fogadta el a koncepciót. A programra az állami költségvetésből 5,5 millió koronát különítettek el. A menekültek csak egyszer élhetnek majd a fizetett önkéntes hazatérés lehetőségével.
A cseh belügyminisztérium közlése szerint áprilisban mintegy 339 ezer ukrán állampolgár élt Csehországban, akik Oroszország teljes körű inváziója miatt hagyták el hazájukat. Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag nem változott az ideiglenes védelem alatt álló ukrán menekültek száma az országban.
Lengyelország katonai egységet készít fel az országban élő hadköteles korú ukrán férfiakból – jelentette be pénteken Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek informális prágai találkozója után, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelenté szerint a lengyel diplomácia vezetője elmondta, ahelyett, hogy lengyel kiképzőket küldenének Ukrajnába, hatékonyabb lesz egy Lengyelországban élő ukrán egység felállítása és kiképzése.
„Lengyelország fontolóra vette Ukrajna kiképzési kérelmét, de arra a következtetésre jutottunk, hogy biztonságosabb és hatékonyabb lenne egy ukrán egységet kiképezni olyan ukránoktól Lengyelországban, akik besorozás alatt állnak az ukrán hadseregbe, és ez egy hatékonyabb módszer, hogy segítsünk Ukrajnának” – mutatott rá Radoslaw Sikorski.
Lengyelország lehetségesnek tartja a mozgósítást kerülő ukrán menekültek juttatásainak korlátozását, de Varsó szerint ennek egy összeurópai intézkedésnek kell lennie – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter The Guardian című brit lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője kijelentette, hogy Ukrajnának kell eldöntenie és közölnie, hogy mit legyen a külföldön tartózkodó hadköteles férfiakkal. „Határozottan nem hiszem, hogy az embernek joga van társadalombiztosításban részesülnie azért, mert elkerüli a mozgósítást. A fronton harcolóknak is vannak emberi jogaik” – mutatott rá.
Radoslaw Sikorski szerint minden juttatást korlátozó rendszernek összeurópainak kell lennie, különben a mozgósítást elkerülők Európa-szerte elkezdenek kedvezményeket vásárolni maguknak.
A szövetségi tartományok és Németország belügyminisztériuma május 7-én, kedden tervezi megvitatni a helyzetet az ukrán hadkötelesekkel, számolt bea Tagesspiegel.
Megjegyezték, a német Hessen szövetségi tartomány belügyminisztere, Roman Posek nem zárja ki, hogy Németország segítséget nyújt Ukrajnának a hadköteles férfiak hazaszállításában.
„Ez magában foglalhatja azt is, hogy segítünk abban, hogy Ukrajna alkalmazhassa azokat a férfiakat, akik külföldre menekültek, de bevonhatják őket a háborúba” – mondta Posek.
Elmondása szerint Németország biztonságos menedék akar maradni a menekültek számára, de támogatni kell Ukrajna védelmi képességét, ezért egy dilemma alakult ki.
Az ukrán külügyminisztérium által bevezetett, a külföldön tartózkodó férfiakra vonatkozó konzuli szolgáltatások korlátozásaival kapcsolatban Posek megjegyezte: nem lát esélyt arra, hogy Németország a lejárt útleveleket valamilyen más okmánnyal helyettesíti.
„Szkeptikus vagyok, mert nem látom, hogy ehhez meglennének a felelő feltételek. Ukrajna nem illegitim állam” – magyarázta.
Ugyanakkor közölték, hogy a szövetségi tartományok és a német belügyminisztérium május 7-én, kedden az ukrán férfiak körül kialakult helyzetet tervezi megvitatni. A szövetségi tartományok azt akarják, hogy Berlin hozzon valamiféle országos döntést.
„Magyarország nem fogja kiadni Ukrajnának a hozzánk menekülteket. Mi nem vizsgáljuk, hogy az illető az ukránok szerint katonaköteles-e vagy sem. Az elemi humánum alapján nem engedjük, hogy a halálba küldjék őket” – mondta az ATV megkeresésére a nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes.
A hírportál azután kereste meg Semjén Zsoltot, hogy sajtóhírek szerint Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a hadköteles ukránok EU-tagországokból történő kiadatásáról tárgyal.
Ennek kapcsán kijelentette, Magyarországon minden Ukrajnából menekült teljes biztonságban van, és minden segítséget megkap, akár magyar, akár ukrán.
Semjén szerint a kárpátaljai magyarok tekintetében ez nemzeti kötelességünk is, az uránok esetében humanitárius és jogi evidencia, hiszen senki sem adható ki, akinek az élete veszélybe kerülne.
Márpedig az ukránok azért akarják a kiadásukat, hogy a háborúba, a frontra küldjék őket, ahol az emberek meghalnak. Tehát akik hozzánk menekültek Ukrajnából, mindenki biztonságban van, és nem adjuk ki őket – erősítette meg a miniszterelnök-helyettes.
Csehország segíti a háború elől elmenekült ukrán állampolgárokat, Prága azonban nem támogatja azokat, akik megpróbálják elkerülni a mozgósítást – jelentette ki pénteken Jan Lipavský a Cseh Köztársaság külügyminisztere, akit a Novinky idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a cseh diplomácia vezetője kifejtette: Csehország megérti a hadköteles korú ukrán férfiak távozásának problémáját. „Csehország hosszú ideje támogatja és befogadja az ukrán menekülteket a területén” – tette hozzá. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Csehország nem támogatja azokat az ukránokat, akik „megpróbálják elkerülni a törvényben meghatározott mozgósítási kötelezettséget”.
Jan Lipavský azt is hangsúlyozta, hogy Csehországban nincs jogalap az ukrán férfiak kitoloncolására. Lehetőségként a Cseh Köztársaság felajánlja Ukrajnának a behívók kézbesítését. Ha a külföldön tartózkodó állampolgár ezt nem teljesíti, akkor Ukrajna büntetőjogi felelősségre vonhatja ezért, és követelheti a kiadatását külföldről bűncselekmény elkövetése miatt.
Olyan arányban kapnak uniós segítséget a tagállamok, amilyen arányban menekültek érkeznek hozzájuk Ukrajnából.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a jogszabály-módosítást, ami lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok idén összesen 3,5 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forinttal) nagyobb összeget kapjanak az Ukrajna elleni orosz háború miatt menekülők befogadásának megkönnyítésére – közölte az uniós tanács kedden az MTI szerint.
Az intézkedés azoknak a tagállamoknak a támogatására irányul, amik fogadják és elszállásolják a háború elől a területükre érkező menekülteket. Lehetővé teszi, hogy a tagállamok gyorsabban hozzáférjenek az infrastruktúrára, lakhatásra, felszerelésekre, valamint foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási, egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatásokra fordítható uniós forrásokhoz. A kiegészítő támogatás az Ukrajnából érkezett és befogadott menekültek számától függően áll majd a tagállamok rendelkezésre.
A tanácsi közlemény szerint a határozat módosításokat vezet be a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) forrásaiból nyújtott előfinanszírozás növeléséhez.
Az uniós forrásokból 2022-ben folyósítani tervezett előfinanszírozást 11 százalékról 15 százalékra növelik minden tagállam esetében. Azon tagállamok esetében pedig, amikben az Ukrajnából érkező menekültek száma a háború kezdete utáni első hónap végén meghaladta a lakosság egy százalékát, 11 százalékról 45 százalékra emelkedik az előfinanszírozási arány.
Emellett a jogszabály személyenkénti egységköltséget vezet be, ami egyszerűbbé teszi a források mozgósítását. Ez lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy alapvető támogatást tudjanak nyújtani az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek alapvető szükségleteire. A módosítások célja, hogy csökkentsék a tagállami költségvetésekre nehezedő nyomást, így a tagállamok jobban tudják kezelni az Ukrajnából érkező menekültek beáramlását.
Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint az előfinanszírozás Magyarország esetében nagyságrendileg 300 millió euró, mintegy százmilliárd forint.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a jogszabály-módosítást, ami lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok idén összesen 3,5 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forinttal) nagyobb összeget kapjanak az Ukrajna elleni orosz háború miatt menekül... [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1713026580 [modified] => 1713006634 ) [title] => 100 milliárd forintot kap Magyarország az EU-tól az ukrán menekülthullám kezelésére [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109638&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 109638 [uk] => 109732 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 109639 [image] => Array ( [id] => 109639 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1646236475-bgh0mpcrr-lg.jpg [original_lng] => 259302 [original_w] => 1245 [original_h] => 700 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1646236475-bgh0mpcrr-lg-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1646236475-bgh0mpcrr-lg-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1646236475-bgh0mpcrr-lg-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1646236475-bgh0mpcrr-lg-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1646236475-bgh0mpcrr-lg.jpg [width] => 1245 [height] => 700 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1646236475-bgh0mpcrr-lg.jpg [width] => 1245 [height] => 700 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1646236475-bgh0mpcrr-lg.jpg [width] => 1245 [height] => 700 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1713080610:3 [_thumbnail_id] => 109639 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1090 [translation_required_done] => 1 [_oembed_b6eae8592645ead406d2f9eed17df0bb] => [_oembed_time_b6eae8592645ead406d2f9eed17df0bb] => 1713015784 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 53548 [4] => 33 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Magyarország segít [4] => Ukrajna [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 39230 [1] => 89073 [2] => 50929 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU-támogatás [1] => Magyarország segít [2] => ukrán menekültek ) ) [9] => Array ( [id] => 108084 [content] =>
A lengyel kormány „forradalmi” változtatásokat készít elő az Ukrajnából érkező menekültek megsegítéséről szóló, a háború kezdete óta hatályos törvényben – írja az RBC News.
Úgy tudják, a Belügyminisztérium március 29-én nyújtja be a törvény módosításának tervezetét. A legfontosabb változás annak a rendszernek a megszüntetése lesz, amely az ukránok étkeztetésének és elhelyezésének finanszírozását napi 40 zloty összegben biztosítja a legfeljebb tíz fő befogadására alkalmas magánközpontokban.
Fontos változás lesz továbbá, hogy a jövő évtől bevezetik a három évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt az Ukrajnából érkező menekültek számára.
