Több médiának is szivárogtattak Netanjahu-közeli emberek, ezzel folyamatosan megtorpedózva a túsztárgyalásokat. Izrael állítólag azért küzd, hogy minden túszt hazajuttasson, ám közben folyamatosan arról érkezik megerősítés, hogy a miniszterelnöki iroda gátolja ezeket a tárgyalásokat.
Az izraeli túszok családjai ma megdöbbentő információ birtokába jutottak: pár héttel korábban Benjamin Netanjahu irodájából titkosított dokumentumok láttak napvilágot, ami után nyomozást rendeltek el, és végül kiderült, hogy a miniszterelnökhöz közel állók folyamatosan akadályozzák a túszügyletet és a tavaly október 7-én elhurcolt civilek megmentését.
Az információ akkor látott napvilágot, amikor a Rishon Lezion-i bíróság engedélyezte az Eliezer Feldstein szóvivő elleni nyomozás részleteinek nyilvánosságra hozatalát, aki Benjamin Netanjahu miniszterelnök számára dolgozik. A nyilvánosságra hozott részletek egy „szigorúan titkos” és érzékeny dokumentum kiszivárogtatására vonatkoznak, amelynek leleplezése árthatott a túszok kiszabadításának, valamint az izraeli hadsereg (IDF) és a Shin Bet Gázai övezetben és egyéb területeken végzett műveleteinek.
A gyanúsítottakhoz köthető súlyos cselekmények kritikus következményekkel járnak az erkölcsi követelmény szempontjából, miszerint biztosítani kell minden túsz visszatérését – írt a Túszok Családjainak Fóruma egy nyilatkozatban, továbbá újfent sürgették a kormányt, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a túszok hazahozataláért.
A frissen nyilvánosságra hozott információk arra is rávilágítottak, hogy Feldstein és egy másik gyanúsított ellen vádat emelnek, amiért állítólag szigorúan titkos dokumentumokat szivárogtattak ki, hogy Izraelt meggyőzzék arról, a túsztüntetések a Hamász pozícióit erősítik. A nyomozás részletei szerint Feldstein először izraeli médiának szivárogtatta ki az információt, de az IDF cenzúrája megakadályozta a közzétételét a súlyos biztonsági károk elkerülése érdekében.
Miután a történet nem került nyilvánosságra, Feldstein állítólag külföldi médiának szivárogtatta ki a dokumentumokat.
Bár a külföldi médiumot név szerint nem említik, szinte biztosan a német Bild bulvárlapra utalnak, amely egy a leírásnak megfelelő cikket tett közzé pontosan azon a napon – írja a The Jerusalem Post. A bírósági dokumentumot, benne az új információkkal, több izraeli hírügynökség fellebbezése nyomán hozták nyilvánosságra a titoktartási rendelet feloldása érdekében.
Izrael megölte a Hezbollah fő szóvivőjét
Izraeli légicsapás végzett vasárnap a Hezbollah libanoni milícia médiakapcsolatokért felelős vezetőjével Bejrútban. Mohamed Afif a Hezbollah néhai főtitkárának, a szintén izraeli légicsapásban megölt Haszan Naszrallahnak volt a médiatanácsadója. Afif, aki Naszrallah szeptemberi halála nyomán került előtérbe, több sajtótájékoztatót is tartott újságíróknak Bejrút déli peremkerületeinek romjai között.
Egyik legutóbbi ilyen eseményen, november 11-én azt állította, hogy az izraeli erők nem képesek Libanon területét megszállni, a Hezbollah pedig elegendő fegyverrel és ellátmánnyal rendelkezik egy hosszú háborúhoz.
A túszalku feltételei megértek – közölte Joáv Galant izraeli védelmi miniszter Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel egy éjszakai telefonbeszélgetés során, az izraeli védelmi minisztérium szerdai bejelentése szerint.
Az izraeli hadsereg (IDF) Gázai övezetben végrehajtott hadműveletei Galant szerint megteremtették a „szükséges feltételeket” a túszügylethez, amelyben tűzszüneti és fogolycsere-megállapodással összekötve hazatérhetne Izraelbe a tavaly október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt, azóta ott fogva tartott élő és holt százhúsz izraeli túsz. Galant beszámolt Austinnak az IDF gázai hadműveleteiről, és részletesen ismertette a Hamász katonai vezetője, Mohammed Deif elleni szombati légicsapást. Megvitatták a gázai humanitárius helyzetet is, s
Gallant elmondta Austinnak, hogy a gázai határ mentén tábori kórház építését tervezik beteg palesztin gyerekek gyógyítására.
Gallant hangsúlyozta Izrael azon eltökéltségét, hogy biztosítsa a Hezbollah naponta ismétlődő támadásai miatt az ország északi határvidékéről kitelepített emberek biztonságos visszatérését otthonaikba, „akár megállapodással, akár más módon”. Gallant és Austin a minisztérium közleménye szerint megvitatta az iráni agresszióval szembeni védelmi együttműködést is.
Eli Albag, a Nahal Oz bázisról elrabolt egyik, monitoron határmegfigyelő feladatot végző katonalány édesapja is pozitív üzeneteket kapott izraeli kormánykörökből a Hamásszal kötendő alku esélyéről. Elbag elmondta, hogy múlt heti találkozóján Ron Dermerrel, a stratégiai ügyek miniszterével, Dermer első alkalommal optimista volt.
„A feltételek megérettek egy megállapodásra, amely megvalósulhat” – mondta a Benjamin Netanjahu miniszterelnök legközelebbi munkatársának tartott miniszter.
Orit Sztrok telepesügyi és „nemzeti missziós” miniszter ugyanakkor kedden bejelentette, hogy a szélsőségesen jobboldali Vallásos Cionisták nevű pártjával kilép a kormánykoalícióból, ha az IDF-et kivonják a Gázai övezetből.
„Ha eltávolítják az IDF-et a Necarim és a Philadelphi folyosóról, akkor nem leszünk a kormányban. Szétverjük a kormányt. Ez a miniszterelnök asztalán van, és ő jól tudja” – mondta.
Az Izrael által korábban a Hamászhoz eljuttatott, és Joe Biden amerikai elnök által közzétett alkutervében, melyet a Hamász elfogadott, s melyről jelenleg közvetítők útján tárgyalások folynak, ez a feltétel nem szerepelt.
Benjámin Netanjahu kormányfő vasárnap este bejelentette azokat az „alapelveket”, amelyek az izraeli delegáció mozgásterét határozzák meg a túsztárgyalások során.
A miniszterelnöki hivatal közleményében kiadottak szerint az alkunak lehetővé kell tennie, hogy Izrael tovább harcolhasson összes célja eléréséig, meg kell akadályoznia, hogy Egyiptomból fegyvert csempészhessenek a Hamászhoz, és nem térhetnek vissza palesztin fegyveresek ezrei a Gázai övezet északi részébe.
Netanjahu a fegyveresek mozgását megakadályozó követelésének elsősorban az az oka, hogy nem világos, lehetséges-e olyan felügyeleti mechanizmust létrehozni, amelybe a Hamász beleegyezik.
Az alapelvek „Izrael biztonsági aggályait fejezik ki, melyek a közvetítőkkel való érintkezés során egy idő után felmerültek” – mondta a tárgyalásokról beszámoló tisztségviselő a Háárec című újságnak.
„A Hamász már beleegyezett az Izrael által előterjesztett legutóbbi álláspontba, de a pénteki találkozón Izrael új pontokat tűzött ki, amelyek elfogadását követeli” – tette hozzá.
Az izraeli kormányfő vasárnap este találkozott a Moszad vezetőjével, a tárgyalódelegáció tagjaival, Joáv Galant védelmi miniszterrel és a védelmi szervezetek más magas rangú tisztségviselőivel. Az „alapelveket” még a velük folytatott megbeszélés előtt adta közre.
A tervek szerint hétfőn Kairóba indulnak az izraeli tárgyalók, ahol várhatóan szerdán David Barnea Moszad-főnök találkozik az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetőjével, a katari kormányfővel és az egyiptomi hírszerzés vezetőjével. Lehetséges, hogy a héten újabb delegáció indul Dohába is.
