Az AP jelentése szerint Szlovákiában megújultak az országos tömeges tüntetések Robert Fico miniszterelnök politikája ellen.
Tüntetéseket tartottak 16 nagyvárosban, köztük Pozsonyban is.
A legújabb tüntetéshullámot Fico kínai útja váltotta ki, ahol Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója óta harmadszor találkozott Vlagyimir Putyinnal, a Kreml vezetőjével. A kormány által nemrégiben jóváhagyott gazdasági megszorító intézkedéseit tartalmazó csomagja pedig még inkább feldühítette a tüntetőket.
„A szlovákoknak belefáradtak ebbe”, jelentette ki Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia párt elnöke a pozsonyi Szabadság téren összegyűlt tömeg előtt.
Volodimir Zelenszkij elnök a 12414. számú törvény elleni tüntetéshullám után szerdán találkozót tartott a rendvédelmi és korrupcióellenes szervek vezetőivel, és bejelentett egy „közös tervet” – számolt be az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök jelezte, hogy a találkozón a következők jelentései hangzottak el:
Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője,
Szemen Krivonosz, a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vezetője,
Olekszandr Klimenko, a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SZAP) vezetője,
Viktor Pavluscsik, a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) vezetője,
Olekszij Szuhacsov, az Állami Nyomozó Iroda (DBR) vezetője,
Ihor Klimenko belügyminiszter,
Ruszlan Kravcsenko főügyész.
„Nagy szükségünk van egy találkozóra, egy őszinte és hasznos megbeszélésre, amely valóban segít. Mindannyiunknak közös ellensége van – az orosz megszállók –, és az ukrán állam védelme a bűnüldöző szervek és a korrupcióellenes rendszerek kellő erősségét, és ezáltal valódi igazságérzetet feltételez” – tette hozzá Zelenszkij.
Az államfő szerint a büntetőeljárásoknak nem szabad évekig elhúzódniuk jogerős ítéletek nélkül, és azoknak sem szabad kényelmesen érezniük magukat, akik Ukrajna ellen dolgoznak. „Mindannyian halljuk, mit mond a társadalom. Látjuk, hogy mit várnak el az emberek az állami intézményektől az egyes intézmények igazságosságának és hatékonyságának biztosítása érdekében. Megvitattuk a szükséges adminisztratív és törvényhozási döntéseket, amelyek megerősítik az egyes intézmények munkáját, feloldják a meglévő ellentmondásokat és kiküszöbölik a fenyegetéseket” – jegyezte meg.
Az elnök hozzátette, hogy a jövő héten újabb ülésre kerül sor az általános cselekvési tervről. Elsősorban egy közös tervet kell két héten belül elkészíteni, amelyre Ukrajna megerősítése és az ukrán társadalom érdekeinek védelme céljából van szükség – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Ismét elfajultak a tüntetések Los Angelesben, ahol az illegális migránsok kitoloncolása miatt kezdődtek tüntetések még pénteken. Kivezényelték a Nemzeti Gárdát, de a védelmi miniszter a tengerészgyalogság bevetését sem zárta ki.
A kaliforniai nagyváros, Los Angeles körzetében a szövetségi bevándorlási hatóság és az együttműködő szövetségi szervek intézkedései nyomán pénteken indult tüntetések mostanra részben erőszakossá fajultak. Donald Trump elnök kezdeményezésére a szövetségi kormány átvette a rendelkezést a kaliforniai Nemzeti Gárda egységei felett, és 2000 fegyverest vezényeltek ki a rend helyreállítása érdekében.
Los Angeles belvárosában villanógránátokat, könnygázt és paprikaspray-t is bevetettek vasárnap a Nemzeti Gárda tagjai a tüntetők ellen, akik kövekkel és egyéb tárgyakkal dobálták meg őket.
Pete Hegseth védelmi miniszter szombaton a tengerészgyalogság egységeinek kivezénylését helyezte kilátásba, amennyiben a zavargások folytatódnak. Helyi idő szerint vasárap délután több száz fős tömeg gyűlt össze Los Angeles központi részén, és lezárták a nagyvároson keresztül haladó forgalmas autópálya egy részét.
This helmeted rioter outside a Home Depot in Los Angeles was filmed throwing rocks at law enforcement vehicles.
Donald Trump elnök vasárnap az őt kísérő újságíróknak azt mondta, hogy „bármit” hajlandó a helyszínre küldeni annak érdekében, hogy fenntartsák a törvényt és rendet Kaliforniában. Az elnök azt ígérte, hogy az a kaliforniai tisztségviselő, aki akadályozza az illegális bevándorlók kitoloncolását, bűnváddal szembesül majd. Előtte közösségi médiaoldalán ítélte el a bevándorlási hatóság ellen kezdődött zavargást, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a „törvényen kívüli zavargások csak megerősítik az elhatározottságunkat”. Kristi Noem belbiztonsági miniszter vasárnap a zavargásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem fogják megengedni „2020 megismétlődését”, ezzel a George Floyd halála után Minnesotából kiindult, országossá vált zavargáshullámra utalt.
Gavin Newsom, Kalifornia állam kormányzója törvénytelennek nevezte azt, hogy a szövetségi kormány a Nemzeti Gárdát mozgósította. A demokrata politikus közölte, hogy hivatalosan kezdeményezte a védelmi miniszternél az egységek visszavonását az utcákról, valamint azt, hogy a gárda feletti rendelkezés visszakerüljön a kormányzói kézbe. Gavin Newsom a szövetségi kormánynak a rend helyreállítása érdekében hozott intézkedését az „állami szuverenitás megsértésének” nevezte, valamint azt állította, hogy „nem volt problémánk addig, amíg Trump be nem avatkozott”. Kamala Harris volt alelnök, korábbi kaliforniai szenátor és főügyész „elképedésének” adott hangot közleményében, a történtekért a Trump-adminisztrációt tette felelőssé, és „kegyetlen” politikai programként jellemezte a kormányzat fellépését.
A Los Angeles-ben történteket „túlnyomóan” békés tüntetésként írta le.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vasárnap 50 ezer dollárig terjedő nyomravezetői díjat ajánlott fel annak, aki segít azonosítani egy maszkos tüntetőt, aki a szombati megmozduláson a hatósági járműveket kődarabokkal dobálta, összetűzésbe keveredett szövetségi hatóság tagjával, valamint „szövetségi tulajdonban okozott kárt”.
A férfiról fényképet is közzétettek. A tüntetők szombaton a Los Angeles megyében fekvő Paramount városban akadályokat emeltek az utcán, gyújtogattak és járműveket rongáltak meg. Los Angeles-ben pénteken kezdődtek a zavargások, amikor a Bevándorlási és Vám-végrehajtás (ICE) szövetségi szervezet ügynökei átfogó műveletet indítottak a kaliforniai nagyvárosban illegális bevándorlók letartóztatására, akiknek egy része bűncselekmény elkövetése miatt már a rendőrség látókörében volt. A tüntetők a Trump-adminisztráció kitoloncolásra és határőrizet-szigorításra építő bevándorlás-politikája ellen vonultak az utcára. A tömegben a felvételek szerint mexikói és dél-amerikai országok zászlói voltak láthatók, de az Izrael-ellenes tüntetéseken megszokott palesztin zászló is feltűnt.
Március 5-én, szombaton Jun Szogjol híveinek ezrei tiltakoztak Szöul belvárosában az Alkotmánybíróság azon döntése ellen, amely szerint eltávolították őt elnöki posztjából, számolt be a Yonhap.
Konzervatív csoportok ezrei gyűltek össze Szöul központi Gwanghwamun kerületében egy nappal azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság megfosztotta Junt hatalmától, és úgy ítélte meg, hogy a férfi megsértette az Alkotmányt azzal, hogy decemberben hadiállapotot hirdetett.
A tüntetők Jun azonnali visszahelyezésére szólítottak fel, és az ellenzéki erőket egy „államellenes kartell” létrehozásával vádolták, amelyet meg kell szüntetni.
Az aktivisták „A felelősségre vonás csalás és érvénytelen” és „Fel kell oszlatni az Alkotmánybíróságot” szlogeneket skandálták.
Az egyik tüntető elmondta, hogy a közvéleménynek bojkottálnia kell az előrehozott választásokat, amelyeket a következő 60 napra terveznek, mielőtt az elnöki pozíció megüresedne.
A rendőrség becslései szerint a szombati tüntetésen mintegy 18 ezren vettek részt.
Pénteken 18:00-kor a rendőrség Szöulban a legmagasabbról, teljes rendőri mozgósítást igénylőről a második legmagasabbra, az 50 százalékos bevetést igénylő szintre csökkentette a biztonsági helyzetet.
Egyes tiltakozások várhatóan folytatódnak, a rendőrség a hétvége folyamán fokozott készültségben fog dolgozni, mondta a rendőrség szóvivője.
Ismét százezrek gyűltek össze Isztambulban, hogy tiltakozzanak Ekrem Imamoglu polgármesternek a hivatalából való felfüggesztése és letartóztatása miatt, valamint hogy követeljék a városvezető szabadon bocsátását.
A demonstráción felolvasták Imamoglu levelét, amelyet a börtönből küldött. „Egyáltalán nincs bennem félelem, mert nemzetünk egységes az elnyomóval szemben. Nem fogunk fejet hajtani az önkényuralom előtt” – üzente Imamoglu, a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Köztársasági Néppártnak (CHP) az elnökjelöltje, akit a múlt héten vettek őrizetbe és függesztettek fel hivatalából korrupció és terrorizmus támogatása vádjával.
Özgür Özel, a CHP elnöke a tüntetésen bejelentette, hogy a párt petíciót indít Imamoglu szabadon engedését és előrehozott választásokat követelve. A párt vezetése közölte: mindaddig folytatják a tömeges demonstrációkat, amíg nem teljesítik a követeléseiket.
Az aláírások gyűjtését vasárnap kezdik el.
Özel szavai szerint Imamoglut azért vették őrizetbe, mert „szembeszállt a diktátorral”.
A CHP elnöke 2,2 millióra becsülte a szombati demonstráción részt vevő szimpatizánsok számát.
Chaos in the Serbian Parliament: Eggs fly, smoke bomb thrown, torch lit, MPs clash The first session of the regular spring session began in the Serbian Parliament, but a clash between MPs soon broke out. pic.twitter.com/TUcyJ06tJO
— Sprinter Observer (@SprinterObserve) March 4, 2025
The next negotiations between representatives of Russia and the USA have started in Istanbul
This time the negotiations will touch upon the problems of the work of embassies. The Russian delegation arrived at the residence of the US Consul General early in the morning.… pic.twitter.com/9URXOaQVT6
Tömegtüntetések zajlanak Grönlandon, amelyet Donald Trump amerikai elnök kijelentései váltottak ki, miszerint az USA a sziget feletti felügyeletet tervezi, számolt be a Dagens Nyheter című újság. Grönland fővárosában, Nuukban mintegy ezren gyűltek össze tüntetésre.
„Ez a sziget történetének legnagyobb demonstrációja. A tüntetők a második legnagyobb város, Sisimiut utcáira is kivonultak. Grönland lakossága 57 ezer, maga Nuuk pedig 19 ezer fős, ezért az utcákon lévők nagy száma jelentőséggel bír”, írta a kiadvány.
A tiltakozások „Grönland a grönlandi népé” szlogen alatt zajlanak.
Az utcára vonuló tiltakozók transzparenseket tartottak angol nyelvű szlogenekkel: „Yankee go home” és „We are not selling” (Nem vagyunk eladók).
Ugyanakkor MAGA sapkát viselő Trump-szurkolókat is észleltek Nuukban.
Trump korábban azt állította, hogy Grönland lakossága az Egyesült Államok részévé akar válni. A szigetlakók meg akarják mutatni neki, hogy téved.
Szerbia sorsáról nem az utcán fognak dönteni, arról csak választások útján dönthetnek az állampolgárok – jelentette ki Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szombaton a dél-szerbiai Aleksandrovacon, adta hírül az MTI.
A szerb elnök ezzel reagált arra, hogy Újvidéken több tízezres kormányellenes tüntetés folyik, amelyet a két és fél hónapja tiltakozó egyetemisták szerveztek. Aleksandar Vucic reményének adott hangot, hogy a diákok nem ülnek fel az ellenzéki politikusok trükkjeinek, és nem követelik majd szakértői kormány felállítását. Leszögezte: sem átmeneti, sem szakértői kormány felállítását nem támogatja, a miniszterelnök lemondását követően vagy sikerül új kormányt alakítani a törvények szerint, vagy előrehozott választásokat fognak tartani.
A szerb államfő megismételte korábbi állítását, amely szerint külföldről akarják megdönteni a hatalmát, és külföldről pénzelik a kormányellenes tiltakozásokat is, ezeket a támadásokat pedig egyes felelőtlen szerbiai politikusok is támogatják, akik választás és a választópolgárok bizalma nélkül mindenáron hatalomra szeretnének jutni.
Szerbiában november eleje óta tartanak kormányellenes tiltakozásokat, azóta, hogy november elsején leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője 15 ember halálát okozva. A tragédiai felelőseit azóta sem vonták felelősségre.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Robert Fico szlovák miniszterelnök nem tervezi lemondását. Pénteken az ország 20 városában mintegy 100 ezren tüntettek Fico politikája ellen, ebből 60 ezren Pozsonyban.
A tiltakozó megmozdulások egy részét ellenzéki pártok, nagyobb hányadát civil szervezetek, köztük az Állítsuk Meg a Korrupciót alapítvány és a Békét Ukrajnának kezdeményezés hirdették meg. A tüntetések szervezői szerint a megmozdulásokat az tette indokolttá, hogy az elmúlt időszakban nőtt a demokratikus értékek fenyegetettsége Szlovákiában, és kérdésessé vált az ország irányultsága és helye az Európai Unióban és a NATO-ban.
Fico az állami rádióban nyilatkozott
A kormányt csak választásokon lehet leváltani – mondta Fico egy szombati interjúban az állami rádióban, arra a kérdésre, hogy az ellene irányuló népi mozgalom lemondásra kényszerítheti-e.
A miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya nem tervezi, hogy veszélybe sodorja Szlovákia európai uniós vagy NATO-tagságát, és úgy véli, hogy a tiltakozásokat kormánya megdöntésére irányuló szándékkal szervezték meg. Ugyanakkor Fico nem zárta ki az előrehozott választások lehetőségét, ha a koalíció elvesztené parlamenti többségét, de szerinte ez nem a legjobb megoldás.
Az ukrán külügyminisztérium elítélte a tbiliszi békés tüntetés elleni erőszak alkalmazását, és csalódottságának adott hangot a georgiai kormány azon döntése miatt, hogy felfüggeszti az EU-csatlakozási tárgyalásokat.
Az ukrán külügyminisztérium közleménye leszögezi, hogy a georgiai hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk állampolgárai békés tiltakozó akciókhoz való jogát, és tartózkodniuk kell az erőszaktól. Az ukrán fél hangsúlyozta, hogy az ország belpolitikai helyzetének súlyosbodása az október 26-i parlamenti választásokon történt számos jogsértés következménye.
Ukrajna aggodalmának adott hangot Tbiliszi azon döntése miatt is, hogy felfüggeszti az uniós csatlakozási tárgyalásokat. A Külügyminisztérium megjegyezte, hogy ez a döntés és a tüntetők elleni erőszak a georgiai demokratikus folyamatok Moszkva javára való megnyirbálására utal.
Izrael-szerte tömegtüntetéseket váltott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök döntése, hogy elbocsátja az országban népszerű Yoav Galant védelmi minisztert.
A BBC az írja, az utcára vonuló tüntetők közül többen Netanjahu lemondását, illetve azt követelték, hogy az új védelmi miniszter helyezze előtérbe a túszok kiszabadítását.
Még hónapokkal a háború 2023. októberi kezdete előtt Netanjahu politikai nézeteltérések miatt egyszer már kirúgta Gallantot, majd a nagy közfelháborodást követően visszavette. Most azt mondta, hogy „egy háború közepén teljes bizalomra van szükség a miniszterelnök és a védelmi miniszter között”.
A helyi média szerint néhány tüntető tüzeket gyújtott az Ayalon autópályán, és mindkét irányban akadályozták a forgalmat.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
