Az osztrák katonai kémelhárítás, az AbwA és a vezérkar vezetése bejelentette az oroszországi fenyegetések, többek között a kémkedés, a szabotázs és a befolyásolási műveletek növekedését. Ennek fényében az ország a kémkedés büntetőjogi felelősségéről szóló törvénytervezetet (Strafrechtliches Spionagegesetz 2026) terjeszti elő, jelentette az Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata.
Március 9-én az Igazságügyi Minisztérium benyújtotta a törvénytervezetet jóváhagyásra a koalíciós partnereknek – a Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ), az Osztrák Néppártnak (ÖVP) és a NEOS pártnak.
Az osztrák vezérkari főnök, Stridinger tábornok elmondása szerint a külföldi, különösen az orosz nagykövetségek személyzetének jelentős része hírszerző háttérrel rendelkezik, és hatékonyan működik büntetőeljárás kockázata nélkül. A problémát súlyosbítja, hogy az osztrák hadsereg NATO-kompatibilis megközelítéseket alkalmaz a katonai tervezésben, a logisztikában, a kommunikációban, a kibervédelemben és a csapatok irányításában. Így érdekes célpont azok számára, akik szeretnék megismerni, hogyan működik belülről a Szövetség.
Reinhard Rueckenstuhl, az AbwA igazgatója pontosította a fenyegetést. Elmagyarázta, hogy az orosz hírszerző szolgálatok már túlléptek a klasszikus kémkedésen. Jelenleg eszköztárukban a katonai létesítmények feletti engedély nélküli drónrepülések, az infrastruktúra megfigyelése, a diplomáciai épületekből indított rádiós felderítés szerepelnek, valamint civilek és úgynevezett eldobható ügynökök bevonása a kritikus infrastruktúra elleni provokációkba és szabotázsakciókba.
Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata megjegyezte, hogy az osztrák katonai vezetés nyilatkozatai Bécs biztonságpolitikai megközelítéseinek változásait tükrözik.
„Ausztria az EU és a NATO szabványai felé halad – a hírszerzési információk megosztása, a kibervédelem és a katonai interoperabilitás területén. Moszkva számára ez azt jelenti, hogy a lehetőségek ablaka Európa közepén van” – tették hozzá a közleményben.
Ukrajnában megkezdődött annak a jogszabályi háttérnek az előkészítése, amely lehetővé tenné külföldi állampolgárok szolgálatba állítását magán katonai vállalatokon keresztül. A vonatkozó törvény elfogadása akár még ebben az évben megtörténhet. Erről Volodimir Zelenszkij beszélt.
Elmondása szerint a magán katonai vállalatok működéséhez szükséges jogi mechanizmusok kidolgozásán a Belügyminisztérium, a hírszerző szervek, a kormány és az Elnöki Hivatal csapata dolgozik.
A biztonsági exportunknak – a háború után és a veteránok számára – valódi üzleti lehetőséggé kell válnia. Ez helyes és igazságos, hogy államunk továbbra is globális szereplő maradhasson
– hangsúlyozta az államfő.
Zelenszkij kiemelte, hogy számos vezető ország már alkalmazza a magán katonai vállalatok rendszerét saját állampolgárai bevonására, ezért Ukrajnának is ki kell alakítania saját állami politikáját ezen a területen, valamint reagálnia kell az erre mutatkozó keresletre.
Emellett arról is beszámolt, hogy előkészítés alatt állnak a civil lőfegyverek forgalmazásáról szóló törvényjavaslat módosításai. Szavai szerint Ihor Klimenko belügyminiszter már jelentést tett az ezzel kapcsolatos munkáról.
A civil állampolgárok fegyverviseléséről szóló törvényről szóló konzultációk ezen vagy a jövő héten kezdődnek, a jogszabálytervezetet országos vitára bocsátják – jelentette ki Ihor Klimenko belügyminiszter egy távkonferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko elmondta: „A konzultációk ezen a héten vagy a jövő héten lesznek. Bevonjuk a média képviselőit, a fegyverekről író szakértőket, a képviselőket és a katonaságot. Szeretnénk, ha ez egy országos szintű vita lenne. Először is meg akarjuk érteni, hogy milyen szakaszban vagyunk.”
A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a civil fegyverekről szóló törvénynek Ukrajnában is azonosnak kell lennie, és nem helyettesítheti a rendeleteket. „Ez egy nagyon komoly kérdés, állampolgáraink biztonságának kérdése, mind a háború alatt, mind a háború után. Ezért azt hiszem, hogy együtt képesek leszünk közös nevezőre jutni” – jegyezte meg Ihor Klimenko.
A belügyminiszter április 19-én kijelentette, hogy Ukrajnának meg kellene fontolnia a fegyveres önvédelemhez való jog biztosítását az állampolgárok számára, beleértve a rövid csövű lőfegyvereket is. Szerinte ez a kérdés különösen aktuális a teljes körű háború kezdetének tapasztalatai fényében, amikor a civilek fegyvereket kaptak a nemzeti ellenálláshoz.
Egy az ukrán parlamenthez benyújtott törvénytervezet megtiltaná a katonai sorozóbiztosságoknak, hogy erőszakkal vigyenek el férfiakat az utcákról, közterületekről.
A Strana Today pénteken arról számolt be, hogy a Nép Szolgája párt egyik képviselője, Szerhij Hrivko benyújtott az ukrán parlamentnek egy törvényjavaslatot, amely megtiltja az ukrán toborzóiroda (TCK) alkalmazottainak, hogy erőszakkal, az utcáról vigyenek el embereket a hadseregbe.
A dokumentum az ukrán parlament honlapján jelent meg, és az Ukrajna mozgósításról, kiképzésről, az állampolgárok katonai regisztrációs dokumentumai ellenőrzésének és szolgálati idézései kézbesítési eljárásának szabályozásáról szóló törvény módosítása nevet viseli.
A portál tudósítása szerint a törvénymódosítás célja, hogy a mozgósítást csak személyes kézbesítéssel vagy a behívót levélben küldve hajthassák végre, és ha valaki azt megtagadja, és az idézés ellenére nem jelenik meg a sorozáson, a TCK alkalmazottainak joguk van a megjelenés hiánya után 14 napon belül adminisztratív bűncselekmény ügyében eljárást indítani, illetve elkészíteni egy adminisztrációs protokollt. A döntés meghozatala után fel kell venniük a kapcsolatot a rendőrséggel, amely szintén adminisztratív eszközökkel léphet fel, letartóztathatja a besorozást elkerülni szándékozót, és elkísérheti a TCK-hoz.
„A katonai regisztrációs dokumentumok ellenőrzése és a idézések kézbesítése során a területi toborzási és szociális támogatási központ képviselőinek, valamint a rendőröknek nincs joguk indokolatlanul fizikai erőt vagy különleges eszközöket alkalmazni katonai szolgálatra kötelezett emberek és más állampolgárok ellen. A rendőröknek kötelességük megelőzni a bűncselekményeket, és a törvény keretein belül reagálni minden illegális cselekményre, függetlenül attól, ki követi el azokat” – áll a Strana Today által ismertetett törvényjavaslatban.
A Legfelső Tanács indítványozza, hogy a háború utáni választásokon induló jelölteket törvényileg kötelezzék arra, hogy nyilatkozzanak, együttműködtek-e 2014 után Oroszországgal, és előírják a kizárásukat a választásokból az ilyen tények eltitkolása esetén – jelentette be Tamila Taseva, a belső menekültekkel, az ideiglenesen megszállt és frontvonalbeli területekkel foglalkozó alcsoport vezetője a Legfelső Tanács munkacsoportjának ülésén.
A jelentés szerint Taseva elmondta, hogy Ukrajnában jelenleg radikális választási törvényi változtatásokat készítenek elő, hogy a jövőben megakadályozzák az agresszort segítő személyek hatalomra kerülését. Ez a háború utáni választásokon indulni kívánó személyek számára nyilatkozatot tesz kötelezővé az Oroszországgal folytatott együttműködésről. A törvényhozók javaslatára minden jelöltnek hivatalosan is be kell majd jelentenie az agresszor országgal való kapcsolatának tényeit 2014 márciusától kezdődően. Ez kötelező feltétele lesz a Központi Választási Bizottság (TCK) általi regisztrációnak.
A következő kérdésekről kell majd nyilatkozni:
Pénzügyek: választásokra szánt pénz fogadása Oroszországból vagy az általa ellenőrzött struktúráktól.
Üzleti tevékenység: gazdasági tevékenység Oroszországban vagy a megszálló önkormányzatok javára.
Együttműködés: munka a megszálló szervekben, részvétel félkatonai alakulatokban vagy az ellenséges hadsereg segítése.
Propaganda: munka az agresszor médiájában és nyilvános felhívások a megszállás legitimálására.
Politikai múlt: megválasztás Ukrajnában betiltott pártoktól.
Nem lehet egyszerűen „fátylat borítani az orosz útlevélre vagy krími üzleti tevékenységre. Ha a jelölt eltitkolja az együttműködés tényeit, az Igazságügyi Minisztérium egy külön tárcaközi bizottságon keresztül bírósághoz fordulhat. „Amennyiben a titkolózás ténye beigazolódik, a TCK azonnal törli az ilyen politikus regisztrációját” – jegyezte meg Taseva.
A törvényhozók egyértelmű indokokat közölnek a regisztráció megtagadására:
Szándékos bűncselekmények vagy nemzetközi bűncselekmények (népirtás, háborús bűncselekmények) miatti elítélés.
Gyanúsítotti státusz nemzetközi bűncselekmények esetén.
Bizonyítást nyert orosz választási kampány anyagi támogatásának ténye.
Tamila Taseva elismerte, hogy a megválasztáshoz való jog korlátozása az egyik legérzékenyebb téma. Az alcsoport tagjai hangsúlyozták, hogy az „együttműködés” kritériumainak jogilag kifogástalanoknak kell lenniük. Fontos elkülöníteni azokat, akiket a megszállás alatt túlélésre kényszerítettek, azoktól, akik tudatosan működtek az ukrán államiság elpusztításán.
Tavaly decemberben több, feltehetőleg orosz hátterű kibertámadás érte a lengyel energetikai infrastruktúrát, emiatt félmillió ember maradhatott volna fűtés nélkül – jelentette ki csütörtöki sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő, írja az MTI.
Tusk azt követően nyilatkozott a média képviselőinek, hogy az energiabiztonságért felelős intézmények vezetőivel egyeztetett.
Aláhúzta: a decemberi kibertámadások helyi jellegűek voltak, nem veszélyeztették az egész lengyel energetikai rendszert, és nem állt fenn a teljes áramszünet veszélye. Egyebek mellett két hőerőművet érintettek, és a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia elosztását biztosító rendszert is megcélozták.
Ha a támadás sikeres lett volna, akár 500 ezer ember maradhatott volna fűtés nélkül – mondta el Tusk.
Hozzátette: Nincs egyértelmű bizonyíték, de számos jel utal arra, hogy ezeket a támadásokat az orosz titkosszolgálatokhoz közvetlenül kapcsolódó csoportok készítették elő.
A kormányfő aláhúzta: szükség van további védelmi intézkedések előkészítésére az energetika terén. Felidézte: a lengyel parlamenti alsóház jelenleg egy, a nemzeti kiberbiztonsági rendszerről szóló törvénytervezeten dolgozik. Ennek megszavazása után a kormánykoalíció arra fogja kérni a felsőházat, hogy módosítások nélkül hagyja jóvá a törvényt, és Karol Nawrocki elnököt is felszólítják, hogy a jogszabályt „haladéktalanul írja alá” – mondta el Tusk.
Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszter múlt héten közölte: a lengyel energetikai rendszert idén is érték kibertámadások, tárcája ezért az energetikai infrastruktúra kibernetikai részének korszerűsítését tervezi.
A választások és népszavazás kiírásáról szóló törvénytervezetet február végéig ismertetik, magukat a választásokat azonban, akárcsak a népszavazást, legkésőbb a tűzszünet után 90 nappal tervezik megtartani, és a tervek szerint ezeket össze is vonják – jelentette be szombaton David Arahamija parlamenti képviselő a Nép Szolgája párt parlamenti frakcióvezetője és Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Arahamja megjegyezte, hogy a törvénytervezetet február végére mutatják be. Tekintettel a megbeszélések és a kidolgozás ütemére, ha semmi sem gyorsul fel, az eltart egy ideig. „A belső határidő február vége. Vagyis van egy tervezetünk, amit regisztrálhatunk és szavazhatunk róla” – magyarázta.
Sztefancsuk, a parlament elnöke hozzátette, hogy az ukrán elnökválasztásnak és népszavazásnak tartalmaznia kell egy biztonsági elemet is. Az ilyen események előkészítéséhez minimum 60 nap szükséges, és számos probléma merül fel.
„Legalább 60 napra van szükség a választások előkészítéséhez. Miért ne hoznánk létre egy online eszközt a választások lebonyolításához? Például 6,5 millió belső menekült van, de csak egymillióan vannak regisztrálva – hol vannak a többiek? Melyik szavazókörben fognak szavazni?” – tette fel a kérdést a házelnök.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A választások és népszavazás kiírásáról szóló törvénytervezetet február végéig ismertetik, magukat a választásokat azonban, akárcsak a népszavazást, legkésőbb a tűzszünet után 90 nappal tervezik megtartani, és a tervek szerint ezeket össze is vonj...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1767517860
[modified] => 1767470147
)
[title] => A Legfelső Tanács február végéig ismerteti a választásokról és népszavazásról szóló törvénytervezetet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174028&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174028
[uk] => 174043
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174029
[image] => Array
(
[id] => 174029
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[original_lng] => 34129
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/arahamija.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767470772:3
[_thumbnail_id] => 174029
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1595
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 612380607001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 699
[1] => 765
[2] => 722
[3] => 418
[4] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => David Arahamija
[1] => népszavazás
[2] => szavazás
[3] => törvénytervezet
[4] => választások
)
)
[7] => Array
(
[id] => 171766
[content] =>
A Republikánus Párt radikális szárnyához tartozó Thomas Massie törvényjavaslatot nyújtott be az Egyesült Államok NATO-tagságának megszüntetésére. A képviselő szerint a katonai szövetség elavult, túlságosan megterheli az amerikai adófizetőket, és növeli annak kockázatát, hogy az ország külföldi háborúba sodródjon.
A politikus azt állítja, hogy a NATO mára hidegháborús relikviává vált, amelyet a Szovjetunió ellensúlyozására hoztak létre. Közleménye szerint az amerikai adófizetők dollármilliárdokat költöttek a szövetségre, miközben a NATO-tagság szerinte annak kockázatát is növeli, hogy az Egyesült Államok külföldi háborúba sodródjon. Úgy véli, az ország alkotmánya nem jogosít fel tartós nemzetközi katonai együttműködésre, és Amerika nem lehet tovább a „világ biztonsági takarója”.
A javaslatot eddig egyetlen képviselő, Anne Paulina Luna támogatta. Hasonló kezdeményezés már korábban is született: Mike Lee republikánus szenátor júniusban a szenátus elé vitt egy azonos célt szolgáló indítványt.
A kilépés azonban jelenleg nem reális forgatókönyv.
A NATO-tagság kétpárti támogatást élvez, így nincs meg sem a képviselőházban, sem a szenátusban a szükséges többség. Mindez annak ellenére, hogy Donald Trump elnökként többször bírálta a szövetséget, és nem volt hajlandó egyértelműen kiállni az 5. cikkely mellett.
Az Egyesült Államok a NATO 2024–2025 közötti, 4,6 milliárd eurós költségvetésének csaknem 16 százalékát fedezi, nagyjából 730 millió eurót. A szövetség történetében mindössze egyszer – a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után – lépett életbe az 5. cikkely, akkor is az amerikai kérésre.
Jövőre Ukrajna 50 000 hrivnyát fizet majd egy gyermek születése után, az erről szóló törvényt Volodimir Zelenszkij elnök pénteken írta alá – számolt be az rbc.ua hírportál a 13 532. számú törvényre hivatkozva.
A jelentés szerint a parlament honlapján az áll, hogy a törvényt november 10-én küldték meg aláírásra az elnöknek, majd november 14-én az államfő kézjegyével ellátva visszaküldték. A 13 532. számú törvénytervezetet a Szociálpolitikai Minisztérium dolgozta ki.
A dokumentum célja, hogy támogatást nyújtson a gyermekes családoknak, ösztönözze a születési arány növekedését, és olyan feltételeket teremtsen, amelyek mellett a szülők össze tudják kapcsolni a gyermeknevelést a szakmai munkával.
A törvény 2026. január 1-jén lép hatályba. A jogszabály többféle, a gyermekek születésével és eltartásával kapcsolatos készpénzes kifizetés növelését írja elő. Elsősorban a következő változásokat vezeti be: 50 000 hrivnya – egyszeri juttatás gyermek születésekor; 7000 hrivnya – szülés előtti támogatás biztosítás nélküli várandós nők számára; 7000 hrivnya – gyermekgondozási támogatás 1 éves korig; 8000 hrivnya – az eJaszla program 2-3 éves gyermek gondozására.
Volodimir Zelenszkij elnök benyújtotta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvénytervezeteket a Legfelső Tanácsnak – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a parlament honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a megfelelő törvénytervezeteket csak pénteken jegyezték be. A két jogszabálytervezet szövege egyelőre nem elérhető a Legfelső Tanács honlapján.
Mint hírportálunk augusztus 10-én beszámolt róla, Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt parlamenti képviselője bejelentette, hogy a Legfelső Tanács a következő plenáris ülésén ismét meghosszabbítja a hadiállapotot és az általános mozgósítás idejét. A honatya jelezte, hogy a hadiállapot és az általános mozgósítás idejének meghosszabbítására vonatkozó elnöki rendeleteket a következő napokban terjesztik be jóváhagyásra a Legfelső Tanácsnak. „A hosszabbítás időtartama még nem ismeretes, de várhatóan sajnos elég hosszú lesz. A hadiállapot idejéhez kötött mozgósítási rendelet meghosszabbítására is számítani kell” – közölte.
Mint február 24-én megírtuk, Volodimir Zelenszkij elnök aláírta az általános mozgósításról szóló rendeletet, amelynek értelmében azt a hatályba lépésétől számított 90 napos határidőn belül kell végrehajtani Ukrajna egész területén.
Arról is tájékoztattunk, hogy a Legfelső Tanács május 22-i ülésén 90 nappal meghosszabbította az általános mozgósítási időszakot, egészen 2022. augusztus 23-ig.
