Lengyelország 368 hektárt akar visszaszerezni Csehországtól. A területi vita most, a csehországi választások után ismét napirendre kerülhet.
368 hektár – ez Csehország területi adóssága Lengyelországgal szemben, amely egy több mint hat évtizedes megállapodásból ered. A lengyel hatóságok a tárgyalások újraindítását tervezik ebben az ügyben, idézi a „Fakt” weblapot a Business Insider.
Andrej Babis: a V4-eknek aktívabbnak kellene lenniük a közel-keleti és az ukrajnai konfliktus rendezésének kérdésében
Lengyelország jelenlegi területe közel 314 ezer négyzetkilométer, de ez nagyobb is lehetne, ha Csehország visszaadná a szóban forgó határ menti területeket. Ez 368 hektárnyi földterületet érint, amelyet az 1950-es években Csehszlovákiának adtak át az úgynevezett határátrendezés részeként.
1958-ban a Lengyel Népköztársaság és Csehszlovákia hatóságai megállapodást írtak alá, amelynek értelmében Lengyelország 1205 hektár földet adott át Csehországnak, cserébe 837 hektárt kapott. A különbözet – 368 hektár – az úgynevezett területi adósság tárgya lett, amely a mai napig rendezetlen.
Volt már napirenden
2015-ben úgy tűnt, hogy az ügy megoldás felé halad. A cseh kormány jóváhagyta a Lengyelországnak átadandó telkek listáját, a lengyel hatóságok pedig elkészítették a határt szabályozó megállapodás tervezetét. Ez magában foglalta a Paczków melletti Biala Woda községben található földeket, valamint a Głucholazy községben található Bodzanów faluval szomszédos földeket. A tárgyalások azonban hamarosan elakadtak. A csehek azzal érveltek, hogy a földek egy részét vissza kellene adni a cseh egyháznak, ami tovább bonyolította a tárgyalásokat.
A lengyel kormány az elmúlt hónapokban tartózkodott a területi adósság kérdésének kezelésétől, attól tartva, hogy az a cseh választási kampány elemévé válik.
A lengyel külügyminisztérium szerint a szakértői szintű konzultációk folytatását tervezik a szomszédos országban tartott parlamenti választások befejezése után. A minisztérium magyarázatot szeretne kapni a cseh féltől a 2015-ös megállapodásokból való kilépés okaival kapcsolatban.
2021-ben már elindultak az egyeztetések, de nem hoztak kézzelfogható eredményeket. Akkoriban csak „kormányközi konzultációkról” beszéltek, amelyek nem vezettek áttöréshez.
