Az Ukrajna által Washingtonnak benyújtott frissített amerikai béketerv elutasítja a Donbász orosz rezsimnek való átadására irányuló követelést és Ukrajna NATO-csatlakozását – számolt be az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság megjegyezte, hogy az Ukrajna által készített dokumentum frissített változata 20 pontból áll. A Kijev számára elfogadhatatlan és nyíltan az orosz rezsim érdekeit képviselő pontok nagy részét eltávolították belőle, ami potenciálisan elfogadhatatlanná tette a tervet a Kreml számára.
Ukrajna jogi garanciákat követel a jövőbeni orosz agresszióval szembeni védelemre. Konkrétan azt javasolják, hogy az Egyesült Államok Kongresszusában hagyják jóvá ezeket a garanciákat, hogy azok kötelező érvényűek legyenek minden amerikai elnök számára. Ukrajna eleget tanult a budapesti memorandumból, és nem fog az Egyesült Államok szavára hallgatni.
Kijev nem fog eleget tenni Donald Trump amerikai elnök követeléseinek sem, aki nemrégiben kijelentette, hogy Ukrajnának fel kell adnia számos területét. Az európai vezetők és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy vélik, hogy az elutasítás egyszerűen az orosz rezsim agresszióját jutalmazná.
„A javaslat eltávolította Trump eredeti tervének azon részeit, amelyek átlépték az Ukrajna által megengedett határokat… Ukrajnának meg kell őriznie az ellenőrzést Kelet-Ukrajna azon területei felett, amelyeket Trump terve szerint át kellene engednie” – írta a kiadvány.
Egy másik fontos változás, hogy Ukrajna elutasítja az Egyesült Államok NATO-tagságról való lemondására vonatkozó követelését. Ez potenciálisan elfogadhatatlanná teszi Ukrajna tervét Oroszország számára, amely nemcsak a lehető legtöbb ukrán területet akarja elfoglalni, hanem meg is akarja akadályozni Kijev csatlakozását a szövetséghez.
A további tárgyalások, beleértve a béketerv ukrán változatáról szóló tárgyalásokat is, várhatóan december 15-én, hétfőn folytatódnak.
Ukrajna szembesülhet azzal a kényszerhelyzettel, hogy „fájdalmas engedményeket” kell tennie az Oroszország elleni háború befejezése érdekében, akár még népszavazást is ki kell írnia – jelentette ki kedden Johann Wadephul német külügyminiszter a Die Stern című német lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter közölte, hogy a háború befejezéséhez vezető út nagyon nehéz lesz, és egy összukrán népszavazással végződhet. „Ez kétségtelenül rendkívül nehéz folyamat lesz Ukrajna számára, amely akár népszavazással is zárulhat” – mondta. Azt is kiemelte, hogy valamikor Ukrajna állampolgárainak el kell dönteniük, hogy elfogadják-e a háború befejezésének feltételeit. Megjegyezte, hogy itt Oroszország jelentős területi engedmények iránti követeléséről van szó.
„A diplomácia feladata olyan kompromisszumok kidolgozása, amelyek a konfliktusban részt vevő feleket támogathatják. Végső soron ez természetesen mindig fájdalmas engedményekkel jár majd” – hangsúlyozta Wadephul.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a tűzszünet esélye „soha nem volt nagyobb”, mint most, a nemzetközi diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően. Szerinte ugyanakkor a döntő tényezőnek annak a garanciának kell lennie, hogy Ukrajna ne maradjon védtelen egy esetleges orosz agresszió kiújulásával szemben. Ebben az összefüggésben az Egyesült Államok kulcsszerepet játszik – jegyezte meg Johann Wadephul.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna szembesülhet azzal a kényszerhelyzettel, hogy „fájdalmas engedményeket” kell tennie az Oroszország elleni háború befejezése érdekében, akár még népszavazást is ki kell írnia – jelentette ki kedden Johann Wadephul. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1764705600 [modified] => 1764688699 ) [title] => A német külügyminiszter lehetségesnek tartja, hogy Ukrajnának fájdalmas engedményeket kell tennie a béke érdekében [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170843&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 170843 [uk] => 170825 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 170844 [image] => Array ( [id] => 170844 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/johann-wadephul.jpg [original_lng] => 21249 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/johann-wadephul-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/johann-wadephul-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/johann-wadephul.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/johann-wadephul.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/johann-wadephul.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/johann-wadephul.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/johann-wadephul.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1764681500:12 [_thumbnail_id] => 170844 [_edit_last] => 12 [views_count] => 979 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 551867440002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 17 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Sürgős [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 966416 [1] => 700323 ) [tags_name] => Array ( [0] => Johann Wadephul [1] => területi engedmények ) ) [2] => Array ( [id] => 169636 [content] =>
Ukrajna nyitott arra, hogy érdemben foglalkozzon az Egyesült Államok békejavaslatával, ugyanakkor továbbra is szilárdan ragaszkodik azokhoz az elvi határvonalakhoz, amelyek az ország területi egységét és szuverenitását védik – hangsúlyozta Hrisztina Hajovisin, Ukrajna ENSZ-nagykövetségének helyettes állandó képviselője pénteken, az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint a diplomata hangsúlyozta, hogy Kijev az év eleje óta támogatja a háború befejezésére irányuló javaslatokat, és továbbra is nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal, Európával és más partnereivel a világ többi részén. Hozzátette, hogy a béke elérésére irányuló törekvés Ukrajna álláspontja volt a háború első napjaitól kezdve, azonban minden egyes orosz rakéta annak bizonyítéka, hogy Oroszország az eszkalációt választja, nem pedig a párbeszédet – számolt be az Index az MTI nyomán.
„Először is, bár Ukrajna kész konstruktív tárgyalásokat folytatni a háború befejezése érdekében akár vezetői szinten is, a mi átléphetetlen határvonalaink világosak és megingathatatlanok. Sosem fogjuk sem hivatalosan, sem bármilyen más módon elismerni az Oroszországi Föderáció által ideiglenesen megszállt ukrán területeket orosz területként” – hangsúlyozta.
Hajovisin leszögezte, hogy az ukrán föld nem eladó, ezért Ukrajna nem fog beleegyezni semmilyen olyan korlátozásba, amely a védelemhez való jogát, illetve az ukrán fegyveres erők létszámát vagy képességeit érintené.
Nem fogunk eltűrni semmilyen támadást szuverenitásunk ellen sem, beleértve szuverén jogunkat arra, hogy megválasszuk azokat a szövetségeket, amelyekhez csatlakozni kívánunk. Bármely valódi békefolyamatban érvényesülnie kell egy alapvető elvnek: semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül, semmit Európáról Európa nélkül. És hadd legyek ugyanilyen egyértelmű: nem fogjuk jutalmazni azt a népirtási törekvést, amely az orosz agresszió alapját képezi, azáltal, hogy aláássuk identitásunkat, beleértve nyelvünk használatát
– emelte ki a diplomata.
A helyettes ENSZ-képviselő azt is megjegyezte, hogy erősíteni kell a béke érdekében az Ukrajnának nyújtott segítséget pénzügyi és katonai értelemben egyaránt. „Ukrajna védelmi képességeinek növelése nem eszkaláció, hanem ez az egyetlen módja annak, hogy Oroszországot rákényszerítsük a konstruktív részvételre a nemzetközi béketeremtési erőfeszítésekben” – szögezte le.
Ukrajna készen áll a tárgyalásokra Oroszországgal, de nem fogja elhagyni területeit emiatt, nagyobb nyomást kell gyakorolni a Kremlre, hogy tárgyalásra kényszerítsék – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a svédországi sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy Ukrajna támogatja a tűzszünetet, amelyről már beszélt is. De először is, nem azzal a feltétellel, hogy kivonul a területeiről – nem lesz ajándék az agresszornak –, másodszor pedig elsősorban biztonsági garanciákra van szükség, amelyet Donald Trump amerikai elnökkel is megvitattak – tette hozzá.
„Támogatjuk a tűzszünet kérdését, készen állunk a diplomáciai úton való együttműködésre, de nem azzal a feltétellel, hogy valahonnan elő kell húznunk, és át kell adnunk a területünket az agresszornak. Ez nem kilométerekről szól, ez a népünkről és az identitásunkról, ez a területi integritásunkról szól” – magyarázta az elnök.
Az államfő azt is kijelentette, hogy Ukrajna nem lát diplomáciai készséget Oroszország részéről a valódi tárgyalások megkezdésére. A Kreml mindössze annyit tesz, hogy felhívásaival megpróbálja elhalasztani az Egyesült Államok és Európa valóban fontos döntéseit – tette hozzá.
„Ilyen például a szankciók bevezetése vagy a Tomahawkok Ukrajnának történő átadása/eladása. Így egyszerűen elhalasztják a feltétel nélküli döntéseket, amelyek az Oroszországra nehezedő nyomásgyakorlás elemei” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Az elszántak koalícióján belüli európai biztonsági garanciák készen állnak Ukrajna számára, a területi engedményekről szóló tárgyalásokat azonban csak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök folytathatja – jelentette i kedden Emmanuel Macron francia elnök a Robert Golob szlovén miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt b az rbc.ua hírportál a Le Monde című francia lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Macron megjegyezte: „Az egyetlen lehetséges béke egy erős és tartós béke, amely biztonsági garanciákat nyújt a védekező félnek. Ebben állapodtunk meg mi, európaiak az elszántak koalícióján belül. Ez a koalíció pénteken ülésezik, és Keir Starmer miniszterelnökkel együtt fogjuk vezetni, természetesen Zelenszkij elnök bevonásával” – jegyezte meg.
A francia elnök szerint, amíg a háború tart, Ukrajna támogatása – katonai, védelmi és pénzügyi – folytatódni fog. Mint megjegyezte, Oroszország az, amely következetesen figyelmen kívül hagyja a háború békés befejezéséhez vezető utat.
„Ha felmerül a területi tárgyalások kérdése, akkor csak Zelenszkij elnök folytathatja ezeket a tárgyalásokat országa nevében. Senki másnak nincs joga ehhez. Ezért Ukrajnának kell döntenie önmagáról és a területeiről, az európaiaknak pedig magukról és a biztonságukról” – hangsúlyozta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy az ügyeknek ebben a keretben kell előrehaladniuk.
Az Oroszországgal fennálló jelenlegi frontvonalnak kell lennie a tárgyalások kiindulópontjának lennie, miközben Ukrajnának a lehető legerősebb tárgyalási pozícióval kell rendelkeznie bármilyen tűzszünet előtt, alatt és után is – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök és az európai vezetők közös nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a közlemény leszögezte: „Határozottan támogatjuk Trump elnök álláspontját, miszerint az ellenségeskedést azonnal be kell szüntetni, és a jelenlegi érintkezési vonalnak kell a tárgyalások kiindulópontjának lennie. Elkötelezettek vagyunk amellett az elv mellett, hogy a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni.”
Oroszország halogató taktikája ismételten megmutatta, hogy Ukrajna az egyetlen fél, aki komolyan gondolja a békét. Mindenki láthatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor továbbra is az erőszakot és a pusztítást választja. „Világosan tudjuk, hogy Ukrajnának a lehető legerősebb pozícióban kell lennie – bármilyen tűzszünet előtt, alatt és után is. Fokoznunk kell a nyomást az orosz gazdaságra és védelmi iparára, amíg Putyin készen nem áll a békekötésre” – tették hozzá az európai vezetők.
A közlemény azt is megjegyezte, hogy Ukrajna szövetségesei intézkedéseket dolgoznak ki Oroszország befagyasztott vagyonának teljes mértékű felhasználására. A vezetők a tervek szerint ezen a héten az Európai Tanács ülésein és az elszántak koalíciója formátumban találkoznak, hogy megvitassák, hogyan folytatható ez a munka, és hogyan támogatható tovább Ukrajna.
Az ukrajnai háború befejezéséről folytatott tárgyalások során nem szabad nyomást gyakorolni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre a területi engedmények témájában – vélekedett Donald Tusk lengyel kormányfő egy vasárnap esti X-bejegyzésében.
Tusk azt követően tette közzé a bejegyzést, hogy Donald Trump amerikai elnök pénteken Washingtonban tárgyalt Zelenszkijjel. A lengyel kormányfő a Financial Times című brit napilap cikkére is reagált, melyben az írták: Trump a megbeszélésen azt követelte, hogy Zelenszkij egyezzen bele a donyecki régió átadásába.
„Senkinek sem szabad közülünk nyomást gyakorolnia Volodimir Zelenszkijre a területi engedmények kérdésében” – írta Tusk, hozzátéve: viszont mindenkinek „nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy állítsa le agresszióját. A megalkuvás soha nem vezetett igazságos és tartós békéhez.”
Tusk péntek éjjel részt vett abban a telefonos egyeztetésben, amelyet Zelenszkij az amerikai elnökkel tartott találkozó után több európai politikussal és Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott.
Szombaton a lengyel kormányfő azt írta az X-en: a pénteki megbeszélések után „teljesen egyértelmű, hogy az orosz agresszióval szemben Ukrajnával vállalt európai szolidaritás most fontosabb, mint valaha”.
Az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciáknak és a területi engedményeknek az Oroszországgal folytatott béketárgyalások részét kell képezniük – jelentette ki csütörtökön Marco Rubio amerikai külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rubio azt mondta, hogy a biztonsági garanciáknak és a területi engedményeknek az Ukrajnáról szóló tárgyalások részét kell képezniük. Hozzátette, hogy gyors előrelépést remél a háború befejezésében.
„A béke eléréséhez, azt hiszem, mindannyian felismerjük, hogy beszélnünk kell a biztonsági garanciákról… Beszélnünk kell a területi engedményekről és követelésekről, és arról, hogy miért harcolnak” – jegyezte meg az amerikai külügyminiszter.
A tűzszünet kilátásaival kapcsolatban Marco Rubio azt mondta: „Majd meglátjuk, mi lehetséges holnap. Meglátjuk, hogyan haladnak a tárgyalások. Optimisták vagyunk.”
Volodomir Zelenszkij elnök kizárta, hogy elismerje a Krím félsziget feletti orosz fennhatóságot. Vele szemben Vitalij Klicsko kijevi polgármester úgy látja, hogy Ukrajnának ideiglenesen területeket kell feladnia.
Ukrajnának ideiglenesen területeket kell feladnia a béke érdekében – mondta Vitalij Klicsko kijevi polgármester a BBC-nek adott interjújában. A bokszbajnokból lett politikus közölte, hogy nem egyeztetett ebben a témában Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, mivel a diplomáciai kérdések megoldása az államfő feladata.
Klicsko az egyik legmagasabb rangú ukrán politikus, aki nyilvánosan jelezte, hogy országának – ha ideiglenesen is – területeket szükséges átengednie Oroszországnak. Az ukrán főváros vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán nép nem fogadja el az orosz megszállást.
Donald Trump többször kijelentette, hogy az orosz–ukrán háború lezárása az egyik legfőbb prioritása. Ennek érdekében az Egyesült Államok többször tárgyalt Oroszországgal és Ukrajnával, aminek eredményekén lezajlott egy fogolycsere, valamint a felek megállapodtak egy 30 napos infrastruktúra- és energia-tűzszünetről.
A fegyvernyugvás azonban nem lépett életbe, így az egyeztetések folyamatosan zajlanak. Trump tegnap este arról beszélt, hogy komoly előrelépés történt az ukrajnai háború megoldása irányába, és a következő napok nagyon fontosak lesznek.
Trump a napokban azt is kijelentette, hogy a Krím évekkel ezelőtt elveszett, és jelenleg nem vita tárgya, valamint azzal vádolta Zelenszkijt, hogy árt a béketárgyalásoknak, miután az ukrán vezető ismét kizárta, hogy elismerje a Krím félsziget feletti orosz fennhatóságot.
