Svédország a következő években csökkenti öt ország számára nyújtott fejlesztési támogatását, és a felszabaduló forrásokat Ukrajna támogatásának növelésére fordítja.
Svédország a következő években fokozatosan leépíti a támogatásokat Zimbabwe, Tanzánia, Mozambik, Libéria és Bolívia esetében – jelentette be Benjamin Dousa nemzetközi fejlesztési, együttműködési és külkereskedelmi miniszter. Rámutatott, hogy Ukrajna Svédország számára külpolitikai és segélyezési szempontból is prioritást élvez, ezért a kormány 2026-ban legalább 10 milliárd svéd koronára emeli az országnak nyújtott támogatást.
„Nincs titkos pénznyomda, amelyből korlátlanul lehetne fedezni a segélyeket: a pénznek valahonnan jönnie kell” – mondta.
A kormány az intézkedésekkel a következő két évben több mint kétmilliárd svéd koronát tervez felszabadítani, amelyet Ukrajna támogatására csoportosíthatnak át, például az ország energia-infrastruktúrájának újjáépítésére.
Benjamin Dousa hozzátette: Svédország a jelenlegi kormány 2022-es hivatalba lépése óta már több mint tíz ország esetében csökkentette a fejlesztési támogatást, köztük Burkina Fasót és Malit illetően. Az ország az elmúlt három évben évi 56 milliárd svéd koronát fordított segélyezésre, a kormány ezt az összeget 2026 és 2028 között 53 milliárd koronára mérsékli, és a kiadásokat úgy alakítja át, hogy a bevándorlással és a migránsok hazatelepítésével kapcsolatos költségeket is fedezzék.
Felborította a Mario Draghi vezette nemzeti egységkormány egyensúlyát az Öt Csillag Mozgalom nevű kormánypárt, mely nem szavazott bizalmat a kormány energia-csomagjának a felsőházban tartott szavazáson csütörtökön.
A szenátusi szavazáson az Öt Csillag Mozgalom (M5S) frakciójának tagjai kivonultak az ülésteremből. A parlamenti többség így sem szűnt meg, a 2021. február 13-án megalakult nemzeti egységkormány jövője azonban megkérdőjeleződött. Mario Draghi korábbi kijelentései szerint a kormány az M5S nélkül „nem létezik”. Draghi a következő órákban az Sergio Mattarella államfővel egyeztet a kormányzás lehetőségeiről.
Más koalíciós pártok figyelmeztettek, hogy kilépnek a kormányból, ha az 5 Csillag bojkottálja a nap folyamán esedékes szavazást, míg Draghi maga a héten azt mondta, hogy nem vezetne kormányt az 5 Csillag nélkül.
Az 5 Csillag döntés politikai bizonytalanságba sodorja Olaszországot, veszélyezteti az európai uniós források milliárdjainak biztosítására tett erőfeszítéseket, és ősszel előrehozott országos választásokhoz vezethet.
Olaszországban a jövő év első felében kell szavazni, és a 2021 eleje óta működő, a politikai megosztottság két oldalán álló koalíció tagjai között egyre nő a feszültség.
Az 5 Csillag vezetője, Giuseppe Conte szerdán késő este bejelentette, hogy nem fogja támogatni a bizalmatlansági indítványt, mondván, hogy a kormánynak többet kellene tennie az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságában növekvő szociális problémák kezelése érdekében.
„Erős a félelmem, hogy szeptemberben sok családnak kell majd választania, hogy a villanyszámlát fizesse ki, vagy élelmiszert vásároljon” – mondta, utalva az energiaköltségek hirtelen megugrására.
A miniszterelnök kedden azt mondta, hogy ha az 5-Star megszünteti a kormány támogatását, akkor Sergio Mattarella elnökön múlik, hogy mi legyen a következő lépés.
Két koalíciós párt, a jobboldali Liga és a balközép Demokrata Párt szerdán azt mondta, hogy a kormány összeomlása esetén a legvalószínűbb, hogy előrehozott választásokat fognak tartani.
A voksolás előrehozása őszre szokatlan lenne Olaszországban, mivel a kormányok hagyományosan ekkor állítják össze költségvetésüket, amelyet az év végéig jóvá kell hagyni.
Mattarella elnök megpróbálhatja meggyőzni Draghit, hogy maradjon, és a következő napokban újabb hivatalos bizalmi szavazás alá vetheti a kormányát.
Az elnök arra is törekedhet, hogy új, rövid távú vezetőt nevezzen ki, aki a jövő évi választásokig irányítja Olaszországot.
