Több mint 1000 napos brutális harc után az amerikai választások fordulópontot jelentenek Ukrajna számára, és az eredményektől függetlenül csökkenhet az országnak nyújtott támogatás – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint kijevi és európai tisztviselők attól tartanak, hogy Donald Trump győzelme a háború fájdalmas rendezésére kényszerítheti Ukrajnát, amely lehetővé teszi Vlagyimir Putyin orosz diktátor számára, hogy megszilárdítsa hatalmát az országban. És bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megfogadta, hogy folytatja a harcot, a rideg valóság az, hogy Ukrajna megfogyatkozott fegyveres erői nagymértékben függenek az amerikai segítségtől. Elsősorban Ukrajna egyes szövetségesei beszéltek már arról, hogy miként érhet véget a háború.
Ha Trump győz, aki már hivatalba lépése előtt kijelentette, hogy „rendezi” a konfliktust, és beváltja a támogatás leállításával kapcsolatos fenyegetéseit, akkor Ukrajna lehetőségei erősen beszűkülnek. A névtelenséget kérő nyugati tisztviselők szerint azonban még ha Kamala Harris nyer is, az Egyesült Államok valószínűleg küzdeni fog azért, hogy jelentős pénzügyi támogatást tartson fenn a Kongresszuson keresztül.
Idén Franciaország a korábban ígért 3 milliárd helyett 2 milliárd euró értékben tud katonai segítséget nyújtani Ukrajnának. Ezt Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter jelentette be – írja a Politico.
„2024 elején politikai döntés született arról, hogy ez a segély elérheti a 3 milliárd eurót. A valóságban túllépjük a 2 milliárd eurót, de nem érjük el a 3 milliárd eurót” – mondta Lecornu.
Kifejtette, hogy az ok a költségvetési hiány.
Párizs 2022-ben összesen 1,7 milliárd euró, 2023-ban pedig 2,1 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Leo Varadkar ír kormányfő a törvényhozóknak kifejtette a héten, hogy van egy határ, ameddig egy ország el tudja látni a menekülteket, és Írország már vészesen megközelítette azt.
Az ír kormány nehezen tudná kezelni a jövő évi újabb migrációs hullámot, ha az újonnan érkezők száma továbbra is olyan magas maradna, mint jelenleg – ismerte be a dublini parlament alsóházában, a Dáilban a minap Leo Varadkar miniszterelnök.
Hozzátette, elsősorban az ír kormány joga és felelőssége az országba érkező menekültek számának meghatározása.
A helyi önkormányzatok pedig nem tudnának további 50 ezer embernek szállást biztosítani, ha ennyien érkeznének jövőre is – mondta Varadkar, rámutatva, hogy a jelenlegi tendenciák alapján ez a szám benne van a pakliban.
Egyszerűen nem tudjuk, hogy képesek lennénk-e ilyen mennyiségű szállást biztosítani – árulta el kétségeit.
Írország vészesen megközelítette befogadási kapacitása felső határát
Az ír kormányfő a törvényhozóknak azt is elmondta, hogy van egy határ, ameddig egy ország el tudja látni a menekülteket, és Írország már vészesen megközelítette azt.
Michael Leahy, az Ír Szabadságpárt elnöke a hét elején ezzel kapcsolatban jegyezte meg a Remix Newsnak, hogy Írországba több ukrán menekült érkezett egy főre vetítve, mint Lengyelország kivételével bármely más uniós országba annak ellenére, hogy Írország a háborús zónától legtávolabb eső ország.
Írország szociális támogatási rendszere túlságosan nagyvonalú, és úgy tűnik, hogy „jóemberkedő” kormányunk a menekültek érdekeit az íreké elé helyezi – folytatta Leahy.
A liberális Varadkar fokozatosan ismerte fel, hogy kormánya menekült- és bevándorlási politikája miatt mekkora nyomás nehezedik az írekre.
Az ukrajnai orosz invázió kezdetén, tavaly februárban ugyanis Varadkar még határozottan elkötelezte magát a tömeges migráció és a lehető legtöbb menekült befogadása mellett.
Tavaly novemberben pedig – annak ellenére, hogy a helyi közösségekben már megindult az elégedetlen mormogás, mivel egyre többen kezdtek némileg aggódni a menekültek magas száma miatt – az ír vezető még arról beszélt, hogy: „Mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy szállást biztosítsunk nekik, és ez az emberek otthonában való elhelyezéstől kezdve a régi raktárak, irodaházak utólagos átalakításán át a szállodák és moduláris lakások igénybe vételéig, illetve az új épületek gyors felhúzásáig terjed.”
Már be is nyújtották a parlamentben az első korlátozó előterjesztést
Május óta azonban Varadkar kezd szembenézni az ír menekültügyi politika árnyoldalaival, a közszolgáltatásokra nehezedő növekvő nyomással. Akkor írta, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic levelére válaszolva, hogy az érkezők számának nagyságrendje miatt– az Írországban korábban is fennálló lakáshiány közepette – rendkívüli nehézségekbe ütközik a megnövekedett igényeknek megfelelő mennyiségű szállás biztosítása.
A spanyolországi Granadában tartott EU-csúcson október elején Varadkar már azt hangsúlyozta, hogy Írország az elmúlt két évben több mint 100 000 menekültet fogadott be.
A menekültügyi válsággal kapcsolatos megváltozott álláspontjával az ír kormányfő most egy platformra került azokkal a migrációellenes európai aktivistákkal és pártokkal, akiket ő maga is és pártja, a Fine Gael korábban szélsőjobboldalinak minősített – írja a Remix News.
A dublini kormány politikai álláspontjának gyökeres változása nyomán egyes koalíciós politikusok már az új menekülteknek nyújtott segélyek időbeli korlátozását szorgalmazzák, miután a jelentések szerint az országba érkező ukránok nagyjából 30 százaléka olyan biztonságos uniós országokból érkezik, ahol a segélyek kevésbé vonzóak.
Roderic O’Gorman egyenlőségi miniszter már be is nyújtotta előterjesztését az államilag finanszírozott szállások 90 napos időkorlátjának bevezetésére.
Az ír zöldpárti politikus által előterjesztett tervekkel a másik kormánypárt, azaz a liberális Fianna Fáil miniszterei ugyanakkor nem értenek egyet, mivel attól tartanak, hogy az ellátások határozott időre történő korlátozása növelné a párt minisztere, Darragh O’Brien által vezetett lakásügyi minisztériumra nehezedő nyomást.
