Berlinbe utazott Rusztem Umjerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, ahol német, francia és brit vezetőkkel folytatott egyeztetéseket – számolt be az RBK-Ukraine a Politico értesüléseire hivatkozva.
A tárgyalásokat zárt formában tartották az úgynevezett E3-csoport, vagyis Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági tanácsadóinak részvételével. A német kancellári hivatal a megbeszélés bizalmas jellegére hivatkozva nem kommentálta a találkozót.
Umjerov szóvivője megerősítette, hogy az ukrán politikus Berlinben dolgozik, és találkozott Günter Sautter német tisztviselővel is. A felek biztonságpolitikai kérdésekről, az ukrajnai békefolyamatról, valamint a védelmi együttműködésről, köztük a Drone Deal program végrehajtásáról egyeztettek.
A szóvivő ugyanakkor cáfolta, hogy rendkívüli tárgyalásról lenne szó. Mint fogalmazott, ez egy előre tervezett európai egyeztetéssorozat része: hétfőn Brüsszelben, kedden Berlinben tárgyaltak, és a héten további európai fővárosokba is ellátogatnak.
Ukrajna és az ukrán menekültek támogatásáért vett át Budapest nevében kitüntetést Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől Karácsony Gergely Kijevben – erről maga a Budapest főpolgármestere számolt be kedden a Facebook-oldalán.
Karácsony bejegyzésében azt írta: a Savior City díjat olyan városok kapják, amelyek kiemelkedően sokat tettek Ukrajna támogatásáért a háború kitörése óta. „Budapest valóban sok kézzelfogható segítséget nyújtott” – tette hozzá a főpolgármester, megemlítve, hogy adományokkal, aggregátorokkal, egyéb műszaki eszközökkel támogatták testvérvárosaikat, Beregszászt és Kijevet, valamint segítették a menekültek ellátását.
„Továbbra is mindent megteszünk, hogy a háború elől a városunkba menekülő barátaink otthon érezzék magukat nálunk. Továbbra is vállaljuk ukrán gyerekek nyaraltatását, hogy legalább néhány hét biztonságban visszakaphassák a gyerekkorukat” – közölte a főpolgármester. „De tettünk valami mást is: megőriztük az erkölcsi iránytűnket az őrület és a gonoszság korszakában” – fűzte hozzá.
Mint írta, ez a díj Budapestnek szól, de a budapestieket illeti, akik a rájuk erőltetett gyűlöletkampányok közepette is rengeteg jelét adták szolidaritásuknak. Karácsony bejegyzése szerint az ukrán elnök külön kiemelte beszédében, hogy Budapest szembe ment az előző kormány külpolitikájával, és kifejezte reményét, hogy az új magyar kormánnyal sikerül partneri viszonyt kialakítani.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elítélte a legutóbbi nagyszabású orosz támadást Ukrajna ellen, és bejelentette az ukrán légvédelem megerősítéséhez szükséges segítségnyújtást.
Kijelentette, hogy Oroszország legutóbbi nagyszabású támadása Ukrajna ellen „a Kreml kegyetlenségét és az emberi élet, valamint a béketárgyalások megvetését bizonyítja”.
Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a civilek elleni terror nem erő, hanem kétségbeesés.
„Határozottan támogatjuk Ukrajnát, a légvédelmi rendszerek megerősítéséhez már úton van a segítség” – írta Von der Leyen.
Rendszerváltásra van szükség a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben egyaránt – erről beszélt a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa a magyar Országgyűlés magyarságpolitikai bizottsága előtt hétfőn Budapesten.
Tarr Zoltán kinevezés előtti meghallgatásán közölte: létrehozzák és megerősítik a párbeszéd kereteit és fórumait. A Tisza-kormány egyik alapvető célja és küldetése, hogy egyeztessen a határon túli és diaszpóra közösségek politikai vezetőivel, tagjaival, a civilek képviselőivel.
Fontosnak nevezte, hogy a közösségek maguk döntsenek arról, hogy ki és milyen formában képviselje őket, a kormány azokkal a politikai vezetőkkel kíván együtt dolgozni, akiket a közösség megválasztott.
A leendő miniszter azt ígérte, nem fognak az anyagi támogatásokon keresztül beavatkozni, politikai befolyást gyakorolni a közösségek életébe és a szerzett jogokat megtartják.
Kitért arra is: alaposan átvizsgálják a határon túli és diaszpóra támogatások rendszerét, az elszámolás rendjét és formáját, és ha szükséges, jogi eljárásokat kezdeményeznek. Lesz olyan támogatás, amit tíz évre visszamenőleg tekintenek át, de alapvetően az elmúlt öt évet veszik górcső alá – jelezte.
Rámutatott: elkötelezett abban, hogy megőrizzék és támogassák azon intézményeket, amelyek a magyar közösségek fennmaradását, a magyar nyelv gyakorlásához és kultúra megőrzéséhez szükségesek és határon túl, valamint a diaszpórában is működnek. Létük, megmaradásuk alapvető feltétele a közösségek virágzásának és hozzájáruljanak a magyar nemzet egészének fejlődéséhez.
Küldetésének érzi – folytatta –, hogy elősegítse a magyar nemzeten belüli megbékélést, hogy kezeljék a rengeteg felhalmozódott keserűséget. Kitért a választási törvény egészének felülvizsgálatára, a határon túl élők szavazási körülményeinek rendezésére, „a szavazati jog tisztességes keretek között való megtartásával”.
Rendszerváltásra van szükség a magyarsággal való kapcsolattartásban és a támogatási rendszerben, amely a kapcsolattartást hivatott támogatni – rögzítette. Üdvözölte, hogy több mint tízszeresére nőtt a magyarságpolitika támogatására szánt forrás, de értékelése szerint sajnálatos módon a források a politikai klientúra és a hűbérrendszer kiépítésére szolgáltak.
Közölte azt is: nyitottak az új kezdeményezésekre és szeretnék megteremteni a hazatérés lehetőségét azoknak, akik politikai okokból vagy megélhetési kényszer miatt hagyták el az országot.
Kovács Áron (Tisza) arra volt kíváncsi, hogyan értékeli a jelölt a határon túli közösségek és média támogatásának működését és milyen elvek mentén alakítaná át, vizsgálná azokat felül.
Tarr Zoltán jelezte: a média támogatásánál rengeteg problémát lát, a terület komoly eszköze volt a leköszönt kormánynak.
Molnárné Lezsák Anna (Fidesz) egyebek között azt kérdezte, mi a véleménye az ukrán oktatási törvényről.
A leendő miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta: az Orbán-kormány képtelen volt a szükséges lépéseket megtenni, a leköszönt miniszterelnök hét éve nem járt Kárpátalján, az ottani közösséget nem sikerült megvédeni, ott tartanak, hogy elnéptelenedik Kárpátalja. Magyar Péter és az ukrán elnök közeljövőben tartandó találkozóján a kisebbségek helyzetének rendezése lesz az elsődleges napirendi pont – jelezte.
Csibi Krisztina (Fidesz) a Határtalanul! program, illetve a Kőrösi Csoma Sándor és Petőfi Sándor programok jövőjére volt kíváncsi.
Ezzel kapcsolatban a miniszterjelölt jelezte: a kormány a következő ülésén tárgyalja, hogy azokat a programokat, amelyek nem várhatnak egy vizsgálatra, hogyan tudják elérhetővé tenni. Hozzátette: nagyszerű ösztöndíj-programok vannak, ezeket feltétlenül megtartják és a tapasztalatok alapján fejleszteni is kívánják.
Nacsa Lőrinc (KDNP) leköszönő nemzetpolitikai államtitkár azt kérdezte, a miniszterjelölt a párbeszéd kapcsán milyen fórumokra gondolt a meglévő és jól működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a diaszpóra tanács mellett vagy helyett? Szerinte fájóan hiányzott a kárpátaljai helyzetre való reflektálás is az expozéjából és azt kérdezte, hogyan kívánja átalakítani a Bethlen Gábor Alapkezelőt (BGA).
A leendő miniszter rögzítette: meg fogják tartani a támogatásokat, az egyeztetési fórumokat, de szerinte a Máért éves ülése egy alkalommal csupán kirakat, azt szeretnék, hogy ott érdemi munka történjen.
A BGA átalakításáról közölte: megvizsgálják a működését, a döntéseket és a szerződéseket öt évre visszamenően.
Tarr Zoltán értékelése szerint Magyarország egészen elkeserítő állapotban van, a tatárjárás nem okozott akkora pusztítást, mint az elmúlt 16-20 év, főként az emberek pszichéjében és lelkében, akik félelemben, gyűlöletben, egymás elleni uszításban éltek.
Alapjaiban rossz dolgok történtek, a támogatások nem jóakaratú támogatások voltak, ezekért súlyos árat kellett fizetni. „Velejéig romlott rendszerről beszélünk, amit alapjaiban kell átalakítani” – hangoztatta.
Mindent meg kell tartani, ami jó, de alapvetően „egy hidegvérrel kiagyalt rendszerben” történtek olykor-olykor jó dolgok. Az a feladatuk, hogy az országot a lepusztult állapotból kihozzák – mondta.
A jelölt megválasztását a bizottság 6 igen és 2 nem szavazattal támogatta.
Az Európai Unió semmiféle orosz fenyegetés hatására nem fog változtatni sem álláspontján, sem pedig jelenlétén Ukrajnával kapcsolatban – jelentette ki Anouar El Anouni, az Európai Bizottság illetékes szóvivője Brüsszelben csütörtökön.
Az uniós bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján a szóvivő kérdésre válaszolva közölte: az orosz támadások sorozata a mindennapos valóságot jelentik Kijevben és Ukrajna más részein.
Oroszország fenyegetései Kijev megtámadásával Moszkva felelőtlen eszkalációs taktikájának részét képezik. Oroszország soha, de soha nem mutatott komoly szándékot a háború leállítására, ehelyett folytatja az eszkalációt és az öldöklést – hívta fel a figyelmet.
„Oroszország ismét, felháborító módon megpróbálja Ukrajnát hibáztatni saját agresszív háborújáért” – idézte az MTI a szóvivőt, majd úgy fogalmazott: „tisztázzuk, az elmúlt években Oroszország már több diplomáciai képviseletben is kárt okozott felelőtlen támadásaival Kijevben”.
Hozzátette, hogy „az EU nem hagyja el Kijevet” azután sem, hogy Oroszország egy lehetséges megtorló csapásra figyelmeztetett az ukrán főváros ellen, és felszólította a külföldi szervezeteket az evakuálásra.
Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap megbeszélést folytatott Keir Starmer brit miniszterelnökkel, a két vezető a védelmi támogatásról, energetikai ügyekről és a békekezdeményezésekről tárgyaltak – számolt be az rbc.ua hírportál az elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy a találkozó során kiemelt figyelmet fordítottak Ukrajna védelmi támogatására, elsősorban a PURL programhoz való hozzájárulásokra, valamint az orosz árnyékflotta elleni küzdelemre. „Mi, Ukrajnában, nagyra értékeljük Nagy-Britannia minden lépését, amelyet népünk támogatására és az agresszor gyengítésére tett” – jegyezte meg.
Az államfő tájékoztatta a brit miniszterelnököt a fronton kialakult helyzetről és az Ukrajna elleni közelmúltbeli orosz csapásokról is. Hangsúlyozta a közös európai légvédelem szükségességét. „Fontos, hogy Európa összehangolja erőfeszítéseit és közös légvédelmi rendszert fejlesszen ki az Oroszországból érkező fenyegetések elleni védelem érdekében” – mutatott rá.
Ukrajna készen áll a következő háromoldalú tárgyalási fordulóra egy igazságos és méltóságteljes béke elérése érdekében – emlékeztetett Volodimir Zelenszkij, nagyra értékelve az Egyesült Királyság álláspontját az Oroszországra gyakorolt nyomás folytatásában.
Április 30-án a Legfelső Tanács ratifikálta a Nemzetközi Jóvátételi Bizottság létrehozásáról szóló egyezményt Ukrajna számára az Európa Tanács intézményrendszerén belül, számolt be az ukrán külügyminisztérium, írja az Jevropejszka Pravda.
A döntést 283 képviselő szavazta meg. Ukrajnán kívül az egyezményt már Észtország, Lettország és Izland is ratifikálta.
„Ukrajna nagyra értékeli ezen országok vezető szerepét, és felszólítja az Egyezmény többi aláíróját, hogy a lehető leghamarabb fejezzék be a vonatkozó belföldi eljárásokat – minden egyes további ratifikációs okmány közelebb hozza az Egyezmény hatálybalépésének pillanatát és a Bizottság munkájának megkezdését az orosz agresszió minden áldozatának érdekében” – közölte a Külügyminisztérium.
Az Egyezményt 2025. december 16-től tették elérhetővé az aláírásra egy magas szintű diplomáciai konferencián Hágában. Akkor 35 ország és az Európai Unió írta alá.
Az Egyezmény a nemzetközi kártérítési mechanizmus második alkotóeleme, az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziója által okozott károk nyilvántartása és a jövőbeni kártérítési alap mellett.
A Jóvátételi Bizottság független nemzetközi szervként jön létre az Európa Tanács intézményrendszerén belül. Feladata az Oroszországi Föderáció Ukrajnában vagy Ukrajna ellen elkövetett nemzetközi jogellenes cselekedetei által okozott károk, veszteségek és sérelmek megtérítésére irányuló igények elbírálása, és minden egyes esetben a kártérítés összegének meghatározása.
A Károk Nyilvántartása már működik, és a Gyiján keresztül lehet benyújtani a kérelmeket.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke Facebook posztjában.
A politikus, aki a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium leendő vezetőjeként a határon túli és a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartásért is felel majd, hangsúlyozta: tartják magunkat ahhoz, a már választások előtt kimondott alapelvükhöz, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekintik, így abba nem avatkoznak be.
„Ennek szellemében, minden ellenkező hír, vagy sejtetés dacára, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállalunk szerepet, és nem támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak” – fogalmazott szerda késő esti bejegyzésben azután, hogy Kátai István, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója vasárnap bejelentette, hogy Romániai Magyar Egységpárt (RMPE) néven új határon túli magyar pártot alapít.
Emlékeztetett arra, hogy a leendő miniszterelnök, Magyar Péter az elmúlt napokban a határon túli magyar pártok képviselőivel folytatott találkozóin is egyértelművé tette: kapcsolataikat a határon túli magyarokkal és az őket képviselő szervezetekkel a kölcsönös tisztelet mentén, világos és átlátható alapokra helyezik.
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarság érdekeinek, kulturális identitásának védelme nem mellékes feladat, hanem mindennapi munkájuk alapját képezi. A már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik, ugyanakkor alapvető változásokat várnak el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén.
Megismételte Magyar Péter korábbi bejelentését, miszerint a felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében a leendő Tisza-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását.
[type] => post [excerpt] => A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1777578360 [modified] => 1777647184 ) [title] => Tarr Zoltán: a Tisza Párt semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184901&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 184901 [uk] => 185021 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 184902 [image] => Array ( [id] => 184902 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg [original_lng] => 20062 [original_w] => 506 [original_h] => 350 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr-300x208.jpg [width] => 300 [height] => 208 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg [width] => 506 [height] => 350 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg [width] => 506 [height] => 350 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg [width] => 506 [height] => 350 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg [width] => 506 [height] => 350 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg [width] => 506 [height] => 350 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1777636393:2 [_thumbnail_id] => 184902 [_edit_last] => 2 [views_count] => 895 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 47593325000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 2058 [1] => 41 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 4602 [1] => 463 [2] => 2079199 [3] => 490779 [4] => 928 ) [tags_name] => Array ( [0] => külhöni magyarok [1] => támogatás [2] => Tarr Zoltán [3] => Tisza párt [4] => vizsgálat ) ) [8] => Array ( [id] => 184864 [content] =>
Az Egyesült Államok 100 millió dollárt biztosít a Csernobili Atomerőmű védőszerkezetének helyreállítására, amelyet egy orosz dróntámadás megrongált – jelentette ki szerdán Denisz Smihal első miniszterelnök-helyettes és energetikai miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a Nemzetközi Csernobili Konferencia során megvitatták a szarkofág helyreállítására szánt források kérdését a nemzetközi partnerekkel. Jelenleg a létesítmény teljes felújításához szükséges teljes összeg körülbelül 500 millió euró. Megköszönte az Egyesült Államok külügyminisztériumának, Chris Wright energetikai miniszternek és az amerikai delegációnak a pénzügyi támogatást, amely segíteni fogja az európai sugárbiztonság megerősítését.
Az Egyesült Államok fontos támogatási lépése volt a 100 millió dolláros hozzájárulás a létesítmény helyreállításához, amelyet tavaly február 14-én éjjel egy orosz csapás károsított. Volodimir Zelenszkij elnök szerint ez egy célzott orosz támadás volt az állomás ellen egy drón segítségével, amely az iráni Shahed analógja.
„A Csernobili Atomerőmű maradványait védő óvintézkedések mindenkit megvédenek a sugárzási fenyegetésektől. Egy nemzetközi koalíció erőfeszítéseinek köszönhetően hozták létre, és most több mint 500 millió euróra van szükség a helyreállításához” – hangsúlyozta az elnök.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Az ukrán kormány benyújtotta az Európai Bizottságnak a szükséges dokumentumokat, hogy megkaphassa a 2,7 milliárd eurót az Ukraine Facility mechanizmus keretében, amelyet Ukrajna a közelmúltban befejezett reformokat követően után igényelhet, közölte Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője Brüsszelben április 27-én, számolt be a Jevropejszka Pravda tudósítója.
Ukrajna 2,7 milliárd euró folyósítátá kérte az EU-tól, miután az Ukraine Facility finanszírozási mechanizmus keretében számos törvénytervezetet sikeresen elfogadtak.
„A 2,7 milliárddal kapcsolatban megerősíthetem, hogy Ukrajna valóban benyújtotta a kifizetési kérelmét. Jelenleg az indítvány feldolgozása van folyamatban”, mondta Mercier.
Hozzátette, hogy nem tud konkrét becslést adni a kérelem összegéről, illetve arról, hogy mikor kaphatja meg Ukrajna ezeket a forrásokat.
