Az Egyesült Államok és Irán az áprilisi tűzszünet életbe lépése óta az egyik legnagyobb éjszakai támadást mérte egymásra – jelentette a CNN, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A támadások akkor történtek, amikor a tárgyalások a napokig tartó kölcsönös vádaskodások és a mindkét fél részéről növekvő elégedetlenség után a megszakadás szélén állnak.
A keddi esti katonai művelet akkor kezdődött, amikor az amerikai hadsereg Hellfire rakétával támadást indított egy botswanai zászló alatt hajózó olajszállító tartályhajó ellen, amely az iráni Kharq-sziget kikötőjébe tartott.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) szerint a hajó nem tett eleget az Egyesült Államok azon követeléseinek, hogy blokkolják az iráni kikötőket.
Válaszul Irán azt állította, hogy rakétatámadást indított egy libériai zászló alatt hajózó hajó ellen.
A helyzet azonban komolyabb eszkalációt váltott ki, miután az Egyesült Államok megtámadott egy iráni földi irányítóállomást a Kesm-szigeten, a Hormuzi-szoros közelében, ami arra késztette Iránt, hogy rakétákat és drónokat indítson Kuvait és Bahrein öböl menti államai felé.
Irán azt állította, hogy csapást mért egy „amerikai légi- és helikopterbázisra” a régióban, valamint az amerikai 5. flotta bahreini főhadiszállására.
Az Egyesült Államok hadereje készen áll az Irán elleni csapások folytatására fokozott erővel, ha a tűzszünet lezárul – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter csütörtökön.
A miniszter a Pentagon sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy egy folytatódó katonai műveletben az Iránon belüli célpontok közé tartozik majd az infrastruktúra, valamint erőművek és egyéb energiaipari létesítmények, amennyiben az ország vezetése nem köt békemegállapodást.
Hegseth egyben azt hangoztatta – szavait a teheráni vezetésnek címezve –, hogy az Egyesült Államok erői figyelemmel követik a tűzszünet idején megtett iráni erőfeszítéseket az épségben maradt rakétaindító állások, valamint rakéták működőképessé tételére, amelyeket a lebombázott létesítmények környékén „ásnak ki”. A miniszter megjegyezte, hogy az amerikai és iráni katonai képességek közötti különbség miatt „ez a harc egyenlőtlen”, és rámutatott, hogy Irán azt tudja felhasználni, ami még maradt raktáraiban, miközben nem jut hadianyag-utánpótláshoz.
A miniszter arról is beszámolt, hogy az iráni kikötők köré vont blokád fenntartásában az amerikai haditengerészeti erők 10 százaléka vesz részt.
Dan Caine, az amerikai haderő egyesített vezérkarának főnöke a hadügyminisztérium sajtótájékoztatóján közölte, hogy az Egyesült Államok haditengerészete akár erőt is alkalmazva a világ bármely pontján készen áll megállítani az iráni kikötőkre vonatozó blokádot megsértő hajókat, ide értve a Csendes-óceánt is.
Azt is közölte, hogy az április 13-án életbe léptetett zárlat nyomán eddig 13 hajó volt kénytelen visszafordulni az iráni partok felé.
Egy tengerészeti hírszerzéssel foglalkozó amerikai vállalat, a Windward csütörtökön megjelent jelentése szerint ugyanakkor Irán alternatív, a Hormuzi-szorost nem érintő szállítási utakat és álcázott hajókat felhasználva mintegy 20 millió hordó kőolajat próbál exportálni.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok hadereje készen áll az Irán elleni csapások folytatására fokozott erővel, ha a tűzszünet lezárul – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter csütörtökön. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1776416940 [modified] => 1776372486 ) [title] => Az amerikai haderő kész folytatni az Irán elleni csapásokat, ha véget ér a tűzszünet [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183679&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183679 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 183680 [image] => Array ( [id] => 183680 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep.png [original_lng] => 992629 [original_w] => 1320 [original_h] => 829 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep-768x482.png [width] => 768 [height] => 482 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep-1024x643.png [width] => 1024 [height] => 643 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep.png [width] => 1320 [height] => 829 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep.png [width] => 1320 [height] => 829 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/vadaszgep.png [width] => 1320 [height] => 829 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1776361686:12 [_thumbnail_id] => 183680 [_edit_last] => 12 [views_count] => 455 [_oembed_9f5c7dab6a3703eecb998e1bddde9cfa] =>
Ukraine has repeatedly stated that we are ready for symmetrical steps. We proposed a ceasefire during the Easter holidays this year and will act accordingly. People need an Easter free from threats and real movement toward peace, and Russia has a chance not to return to strikes…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 9, 2026
Donald Trump szerint a „pokol fog Iránra szabadulni”, amennyiben két napon belül nem köt megállapodást – az amerikai elnök internetes bejegyzésben szombaton adott ismételt ultimátumot a teheráni vezetésnek.
Az elnök Truth Social közösségi oldalán arra emlékeztetett, hogy két nap múlva jár le az egyszer meghosszabbított, 10 napos ultimátum az Egyesült Államokkal való megállapodásra és a Hormuzi-szoros megnyitására, amit követően minden korábbinál hatalmasabb katonai csapásokat helyezett kilátásba.
„Az idő telik – 48 óra van még, mielőtt a teljes pokol szabadul rájuk” – fogalmazott Donald Trump.
Az amerikai elnök pénteken egy hasonló internetes bejegyzésben kifejtette, hogy az amerikai haderő „még csak meg sem kezdte lerombolni azt, ami Iránban megmaradt”, amihez hozzáfűzte, hogy először a hidak, majd az elektromos áramot előállító erőművek jönnek.
A teheráni kormányzatot egyezségre sürgetve azt írta, hogy „az új rezsim tudja, mit kell tenni, és azt gyorsan meg kell tennie”.
A brit fegyveres erők megállíthatják a szankciók megkerülésével nyersolajat és egyéb nyersanyagokat szállító orosz árnyékflotta hajóit a brit területi vizeken.
A londoni miniszterelnöki hivatal csütörtöki tájékoztatása szerint Keir Starmer kormányfő engedélyezte, hogy brit katonák azoknak a hajóknak a fedélzetére léphessenek, amelyek az orosz árnyékflottához tartoznak, amelyekkel szemben brit büntetőintézkedések vannak érvényben és az Egyesült Királyság vizein próbálnak áthaladni.
Hasonló lépéseket a közelmúltban akkor lehetett látni, amikor az amerikaiak Venezuelába tartó orosz tankereket foglaltak le.
A Downing Street beszámolója szerint Starmer csütörtökön részt vesz a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szerveződés Helsinkiben tartandó csúcstalálkozóján, amelyen a tagországok a térség biztonságáról és „az egyre agresszívabbá váló Oroszországgal” szembeni fellépésről tárgyalnak.
A JEF létrehozását London 2012-ben kezdeményezte. A katonai szerveződés hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Egyesült Királyság mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, mindenekelőtt gyorsreagálású katonai műveletek végrehajtására.
A Downing Street csütörtöki tájékoztatása felidézi, hogy a JEF több tagországa, köztük Finnország, Svédország és Észtország a közelmúltban már végrehajtott műveleteket a Balti-tengeren olyan hajók ellen, amelyek gyaníthatóan az orosz árnyékflottához tartoztak, és így gyakorlatilag kritikus fontosságú tengeri útvonalakat zártak le előlük.
Az árnyékflotta hajóit megállító JEF-partnerországok eljárásához csatlakozva Egyesült Királyság is lezárja a szankciókkal sújtott hajók elől a brit területi vizeket, köztük a La Manche-csatornát – áll a londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatásában. A Downing Street szerint így az árnyékflotta üzemeltetői vagy hosszabb, „pénzügyileg fájdalmas” kitérő útvonalakra kényszerülnek, vagy azt kockáztatják, hogy hajóikat a brit fegyveres erők lefoglalják.
A tájékoztatás szerint brit katonai és bűnüldözési szakértők számos forgatókönyvre dolgoztak ki előkészületeket az elmúlt hetekben, és ezek között szerepel, hogy a brit fegyveres erők olyan hajók fedélzetére léphetnek, amelyek önszántukból nem állnak meg, vagy fegyverekkel vannak ellátva, illetve fejlett figyelő technológiával próbálják elkerülni elfogásukat.
Minden egyes hajót bűnüldözési, katonai és energiapiaci szakértők véleményeznek, mielőtt ajánlásokat terjesztenének a kormány elé, és ezután születhet döntés a hajókkal szembeni művelet végrehajtásáról – áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
A londoni kormányfői hivatal szerint egy-egy hajó elfogása esetén büntetőjogi eljárás indulhat a tulajdonosok, az üzemeltetők és a személyzet ellen a brit szankciós jogszabályok megsértése címén.
Nagy-Britannia eddig az orosz árnyékflotta 544 hajójával szemben léptetett érvénybe szankciós intézkedéseket. Az orosz nyersolajexport hozzávetőleg 75 százalékát elhanyagolt állapotú, régi hajók szállítják – hangsúlyozta csütörtöki tájékoztatásában Keir Starmer miniszterelnök hivatala.
John Healey brit védelmi miniszter kezdeményezésére a JEF-tagországok a legutóbbi müncheni biztonságpolitikai értekezleten is tartottak egy különtanácskozást az orosz árnyékflottával szembeni katonai fellépés lehetőségeiről.
Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentette, hogy az ország felkészül Horvátország, Albánia és Koszovó esetleges támadására.
„Mi készülünk a támadásukra. Egy olyan jövőbeli pillanatra várnak, amikor egy nagyobb konfliktus tör ki az európaiak és az oroszok között, és egy még nagyobb a Közel-Keleten. Ezek a szándékaik, egy kedvező pillanatra várnak, amikor teljes káosz lesz a világban” – mondta a szerb elnök.
Vučić ugyanakkor megjegyezte, hogy Szerbia nem indíthat megelőző csapást Horvátország vagy Albánia ellen, mivel ezek az államok NATO-tagok.
Egyben biztosította a polgárokat, hogy az állam „elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy egyértelmű elrettentő jelzést adjon”.
„Szerbia elég erős ahhoz, hogy megőrizze területi integritását, szuverenitását, szabadságát és polgárai biztonságát. Nem azért nem fognak megtámadni minket, mert nem akarják, hanem azért, mert tudják, mi lesz a válasz” – hangsúlyozta.
Oroszország jelenti a legnagyobb fizikai biztonsági fenyegetést az Északi-sarkvidék térségében – jelentette ki Mark Carney kanadai miniszterelnök vasárnap, az észak-európai országok vezetőivel folytatott oslói találkozója után. Hangsúlyozta, hogy a sarkvidéki térség stratégiai jelentősége növekszik, ezért a biztonsági kockázatok kezeléséhez szorosabb együttműködésre van szükség.
A csúcstalálkozón Norvégia, Svédország, Dánia, Finnország, Izland és Kanada vezetői vettek részt – számolt be róla az MTI.
A részt vevő országok közös nyilatkozatban közölték, hogy a jövőben szorosabb együttműködésben megerősítik katonai ipari termelésüket, a kollektív védelem, a biztonság és a társadalmi ellenálló képesség növelése érdekében.
Carney hozzátette, hogy folytatják együttműködésüket ezen a területen az Egyesült Államokkal is.
A hat ország egyúttal megerősítette: továbbra is gazdasági, civil, katonai és humanitárius támogatást nyújtanak Ukrajnának.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Oroszország jelenti a legnagyobb fizikai biztonsági fenyegetést az Északi-sarkvidék térségében – jelentette ki Mark Carney kanadai miniszterelnök vasárnap, az észak-európai országok vezetőivel folytatott oslói találkozója után. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1773672060 [modified] => 1773636209 ) [title] => Az oroszoktól fél a legjobban a kanadai miniszterelnök [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=180921&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 180921 [uk] => 180996 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 180922 [image] => Array ( [id] => 180922 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney.webp [original_lng] => 151454 [original_w] => 2080 [original_h] => 1060 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-300x153.webp [width] => 300 [height] => 153 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-768x391.webp [width] => 768 [height] => 391 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-1024x522.webp [width] => 1024 [height] => 522 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-1536x783.webp [width] => 1536 [height] => 783 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney-2048x1044.webp [width] => 2048 [height] => 1044 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/mark-carney.webp [width] => 2080 [height] => 1060 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1773681422:3 [_thumbnail_id] => 180922 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 733 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 805899966000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 583 [1] => 124 [2] => 17322 ) [tags_name] => Array ( [0] => Kanada [1] => Oroszország [2] => támadás ) ) [6] => Array ( [id] => 179468 [content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy támogatna egy katonai műveletet a jelenlegi iráni rezsim ellen, ha annak célja a hatalomváltás, és nem a lakosság elleni csapás lenne. Az államfő ezt a Sky Newsnak adott interjújában mondta.
Az elnök elmondása szerint az iráni társadalomnak támogatásra van szüksége a változáshoz, mivel a jelenlegi rezsim évek óta megsérti az emberi jogokat és elnyomást alkalmaz.
„Emberek ezreit ölik meg és végzik ki. Én a rezsim elleni műveletet támogatnám, nem pedig a nép ellenit. Ez nagy különbség. Tudom, hogy az Egyesült Államok és az iráni rezsim jelenleg tárgyal. Természetesen a tárgyalások a jobb változat. Ezt azért mondom, mert háborúban állunk” – mondta Zelenszkij.
Egyben kétségeit fejezte ki az iráni vezetés azon szándékának őszinteségével kapcsolatban is, hogy megállapodásra jussanak az Egyesült Államokkal.
Donald Trump eltekint a Venezuelában tervezett második amerikai támadástól a dél-amerikai ország kormányának együttműködése nyomán – az amerikai elnök ezt közösségi oldalán jelentette be pénteken.
Trump a Truth Social internetes oldalon megjelent bejegyzésében a „békekereső” magatartás jeleként értékelte azt, hogy a venezuelai kormány nagyszámú politikai bebörtönzöttet enged szabadon.
„Az Amerikai Egyesült Államok és Venezuela között jó együttműködés van, különösen az olaj- és gázinfrastruktúra újjáépítésének terén, aminek eredményeként az sokkal nagyobb, jobb és korszerűbb formát kap” – írta az elnök.
Az Egyesült Államok elnöke hozzátette, hogy „az együttműködés miatt töröltem a támadások korábban kilátásba helyezett második hullámát, amire, úgy tűnik, nem lesz szükség.”
Az amerikai elnök ugyanakkor világossá tette, hogy a Venezuela partjai közelében tartózkodó amerikai hadihajók biztonsági okokból változatlanul ott maradnak.
Donald Trump bejelentése szerint Venezuela energiaiparába „legkevesebb 100 milliárd dollár” befektetés történik majd meg, és közölte, hogy erről tárgyal pénteken a Fehér Házban.
Az elnöki hivatal közlése szerint az elnök pénteken washingtoni idő szerint a délutáni órákban ül tárgyalóasztalhoz a legnagyobb amerikai energiaipari vállalatok vezetőivel.
Oroszország állítása Vlagyimir Putyin orosz diktátor valdaji rezidenciája elleni ukrán támadásról szándékos figyelemelterelés – közölte szerdán Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az X közösségi oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kallas megjegyezte: „Oroszország állítása, miszerint Ukrajna a közelmúltban kulcsfontosságú oroszországi kormányzati létesítményeket támadott, szándékos figyelemelterelés. Moszkva meg akarja akadályozni Ukrajna és nyugati partnerei valódi előrehaladását a béke felé.”
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy senkinek sem szabad elfogadnia az agresszor alaptalan kijelentéseit, aki a háború kezdete óta válogatás nélkül támadja Ukrajna infrastruktúráját és civil lakosságát.
Russia is at it again, using dangerous statements to undermine all achievements of our shared diplomatic efforts with President Trump's team. We keep working together to bring peace closer.
This alleged "residence strike" story is a complete fabrication intended to justify…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2025
Megsemmisítő választ fog adni Oroszország az ellene irányuló támadásra – figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökségnek adott, vasárnap megjelent évértékelő interjújában, számolt be az MTI.
„A nehéz felfogású európai politikusok számára, akiknek, remélem, megmutatják ezt az interjút, megismétlem: nem kell attól tartani, hogy Oroszország bárkit is megtámad” – nyilatkozott.
Ha valakinek eszébe jut támadást indítani Oroszország ellen, a válasz megsemmisítő lesz – tette hozzá az orosz diplomácia vezetője, emlékeztetve, hogy ezt korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször nyilvánosan kilátásba helyezte.
A tárcavezető méltatta Donald Trump amerikai elnöknek és csapatának az ukrajnai békés rendezés elérése érdekében tett erőfeszítéseit. Célként nevezte meg a további együttműködést az amerikai tárgyalókkal a konfliktus kiváltó okainak megszüntetésére irányuló, tartós megállapodások kidolgozásában.
Megjegyezte, hogy ezzel szemben az ukrán vezetés és európai „kurátorai” nem mutatnak hajlandóságot konstruktív tárgyalásokra, és Kijev nem adja fel az arra irányuló kísérleteit, hogy megváltoztassa a fronton kialakult helyzetet, ahol a stratégiai kezdeményezés az orosz hadseregé. Lavrov az orosz békés lakosság terrorizálásával, a polgári infrastruktúra elleni szabotázsakciókkal vádolta meg az ukrán felet.
