Szlovénia jelenlegi miniszterelnöke, Robert Golob, akinek pártja, a Szabadság Mozgalom (GS) minimális győzelmet aratott a parlamenti választásokon, bejelentette, hogy nem talált partnereket az új kormány megalakításához – számolt be az STA Golob nyilatkozatát idézve, írta a Jevropejszka Pravda.
Natasha Pirz Musar elnökasszonnyal folytatott megbeszélései után Golob azt mondta, hogy a Szabadságmozgalom „várja, hogy ellenzékben lehessen”.
Golob a lehetséges jobbközép koalíciót „gazemberek koalíciójának” nevezte, amely nem sokáig fog fennmaradni.
„Ezért boldogan készülünk az ellenzéki munkára, és ma kijelentjük, hogy szigorúan betartjuk a jogállamiság törvényességének elvét, és ugyanezt várjuk el mindenki mástól is” – tette hozzá Golob, aki arról biztosított, hogy képviselő marad.
A választási eredmények szerint Golob liberális pártja, a Szabadság Mozgalom (GS) 29 helyet szerzett a parlamentben, eggyel többet, mint a Janez Janša vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS).
A hivatalban lévő miniszterelnök, Golob meghívta a koalícióba az összes parlamenti mandátumot nyert párt vezetőit – a jobboldali SDS kivételével –, de nem sikerült megállapodásra jutni.
Ugyanakkor az oroszbarát, rendszerellenes Resni.ca párt vezetőjét, Zoran Stevanovićot választották meg a szlovén parlament elnökévé, ami megnehezítette Robert Golob szlovén miniszterelnök kormányalakítási esélyeit.
Bár Stevanović kijelentette, hogy sem Golobbal, sem Janšával nem lép koalícióra, pártját az utóbbi legvalószínűbb partnerének tartják.
Vezet Robert Golob szlovén miniszterelnök balközép Szabadság Mozgalma (Gibanje Svoboda) a vasárnap tartott parlamenti választásokon 98,43 százalékos feldolgozottságnál – közölte a szlovén választási bizottság.
A részleges eredmények tükrében a 90 fős ljubljanai parlamentben
a Szabadság Mozgalom 29,
a Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 28,
az Új Szlovénia (NSi), a Szlovén Néppárt (SLS) és a Fokus közös listája 9,
a Szociáldemokraták (SD) 6,
Anze Logar Demokratái 6,
a Levica és a Vesna közös listája, valamint a Resni.ca egyaránt 5 képviselői helyet szerezhet.
Egy-egy garantált mandátuma lesz a magyar és az olasz nemzeti közösségnek is.
A közel végleges eredmények alapján tehát egyik párt sem szerzett önálló többséget, ami megfelel a várakozásoknak.
Jansa, aki negyedik miniszterelnöki mandátumáért indult, azzal vádolta a szlovén választási bizottságot, hogy manipulálta a szavazatszámlálást, és kijelentette, saját megfigyelőcsapata 50 ezer szavazatnyi eltérést észlelt az SDS javára.
Felhívom a nemzeti választási bizottság felelős vezetőit, a számítógépes programot kezelőket, hogy tudják meg: ha megfelelően megszervezzük magunkat, minden szavazatot újraszámoltatok az összes szavazókörben – nyilatkozta a jobboldali politikus.
A Reuters által megkérdezett politikai elemző kétli, hogy a választási eredmények tükrében stabil kormány alakulhat Szlovéniában. Aljaz Pengov Bitenc ugyanakkor úgy véli, hogy a hivatalban lévő Golob Jansanál jobb helyzetben van ahhoz, hogy a politikai spektrum szélesebb körét lefedő pártokkal tárgyaljon. Az elemző hosszú koalíciós tárgyalásokra számít.
A választások után az új parlamentnek húsz napon belül kell összeülnie. Natasa Pirc Musar köztársasági elnök ezt követően legkésőbb harminc napon belül javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Az államfő korábban jelezte: azt bízza meg kormányalakítással, aki igazolni tudja a szükséges, legalább 46 képviselőnyi parlamenti támogatást.
Az ország 1991-es függetlenné válása óta ez volt a tizedik parlamenti választás.
Szlovéniában parlamenti választásokat tartanak vasárnap; a kormányalakítás kimenetele várhatóan nemcsak a legnagyobb pártok eredményétől, hanem a kisebb politikai erők parlamentbe jutásától is függ.
A valamivel kevesebb, mint 1,7 millió választásra jogosult szlovén a 90 fős szlovén parlament 88 képviselőjéről dönt, míg egy-egy mandátumot a magyar és az olasz nemzeti közösség képviselője szerez. A választáson 1179 jelölt indul 17 listán.
A hivatalos kampány péntek éjfélkor lezárult, ezt követően kampánycsend lépett életbe, amely a szavazóhelyiségek vasárnap esti zárásáig tart. A kampánycsend idején tilos minden olyan tevékenység, amely a választókat valamely jelölt vagy párt támogatására ösztönözné.
Az előzetes szavazást – amelyen a választók a hivatalos választási nap előtt, kijelölt szavazóhelyeken adhatják le voksukat – kedden és csütörtök között tartották; ezen a választók 4,8 százaléka vett részt.
A szavazóhelyiségek vasárnap reggel hét órától este hét óráig lesznek nyitva mintegy háromezer belföldi szavazókörben. A voksolás diplomáciai képviseleteken és levélben is lehetséges.
Az első nem hivatalos eredmények az urnazárást követően, vasárnap késő este várhatók. Az új parlamentnek a választás után legkésőbb húsz napon belül kell megalakulnia, ezt követően az államfő tesz javaslatot a miniszterelnök személyére.
A szlovén kormány döntése alapján két katonatisztet küldenek Grönlandra egy dán vezetésű nemzetközi katonai gyakorlat előkészítésére és végrehajtására – közölte a szlovén védelmi minisztérium szombaton.
A határozat szerint a két tiszt a következő napokban indulhat Grönlandra. A gyakorlat pontos időpontjáról később döntenek, a minisztérium tájékoztatása szerint a részvétel előkészítéséhez szükséges eljárásokat megindítják. Szlovénia ezzel több európai országhoz csatlakozik.
Franciaország, Németország, Svédország, Norvégia, Finnország, Hollandia és az Egyesült Királyság már korábban döntött arról, hogy katonákat küld Grönlandra.
A kormány indoklása szerint Grönland és az Északi-sarkvidék a NATO stratégiai koncepciójában kiemelt jelentőségű térségként szerepel. A dokumentum a gyakorlat céljaként a regionális biztonság erősítését és a szövetségesi együttműködés elmélyítését jelöli meg. A határozat rögzíti, hogy amennyiben a tervezés során a szlovén hadsereg nagyobb mértékű részvétele válna szükségessé, arról a kormány külön döntést hoz.
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
Szlovénia az év végéig mintegy 43 millió eurót tervez elkülöníteni az ukrán védelmi erők számára szükséges amerikai fegyverek beszerzésére a PURL program keretében.
ErrőlUkrajna védelmi minisztere, Denisz Smihal számolt be a Telegramon, miután tárgyalt szlovén kollégájával, Borut Sajoviccsal.
Szlovénia októberben jelentette be, hogy csatlakozik a PURL-kezdeményezéshez, de hozzájárulásának részletei eddig titkosak voltak.
Ez valóban fontos kezdeményezés képességeink megerősítésére, elsősorban a légvédelem területén. Rendkívül nagyra értékeljük, hogy Szlovénia az év végéig mintegy 43 millió euró elkülönítését tervezi erre a mechanizmusra
– írta Smihal.
A védelmi miniszter azt is kijelentette, hogy Ukrajna kész megosztani Szlovéniával tapasztalatait az elfogó drónok, a nagy hatótávolságú pilóta nélküli eszközök és más dróntípusok alkalmazásában.
Szlovénia kitiltotta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt az országból – jelentette a 24UR televíziós csatorna.
A szlovénok kitiltották az országból Netanjahut. A döntés a korábbi intézkedések folytatása: korábban már két radikális izraeli minisztert, Itamar Ben-Gvirt és Bezalel Smotrichet tiltották ki az országból. A szlovén hatóságok azzal vádolták a politikusokat, hogy nyilvánosan támogatták az illegális izraeli telepek terjeszkedését a Jordán folyó nyugati partján, valamint a palesztinok kényszerkitelepítését.
A szlovén külügyminisztérium államtitkára, Neva Grašič azzal indokolta Netanjahu kitiltását, hogy az izraeli miniszterelnök ellen jelenleg jogi eljárás folyik háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűntettek vádjával.
Korábban arról is beszámoltak, hogy Netanjahu megtagadta Emmanuel Macron francia elnök belépését Izraelbe, miután a francia államfő hivatalosan elismerte a Palesztin Államot.
Szlovénia betiltotta a fegyverek importját, exportját és tranzitját Izrael felé és onnan, ezzel az Európai Unió első tagállama lett, amely ilyen intézkedéseket hozott az izraeli kormány elleni nyomásgyakorlás céljából a gázi háború miatt.
Ezt Robert Golob szlovén miniszterelnök jelentette be a Bloomberg szerint.
Az államfő hangsúlyozta, hogy a palesztinok „humanitárius segélyek szisztematikus megvonása miatt halnak meg”, és az izraeli lépések súlyos nemzetközi jogsértéseknek minősülnek.
Nem ez az első eset, hogy a kis, 2,1 millió lakosú alpesi ország más uniós tagállamok előtt lép Izrael ellen, igyekezve arra ösztönözni Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy hagyjon fel a harcokkal a Közel-Keleten.
Bár a fegyverkereskedelem Szlovénia és Izrael között gyakorlatilag elhanyagolható, ez a lépés szimbolikus jelentőségű. Jelentőséggel csak akkor bír majd, ha más európai országok – például Németország, Olaszország vagy az Egyesült Királyság –, amelyek jelentős hadiipari kapcsolatokat ápolnak Izraellel, követik a példát.
[type] => post
[excerpt] => Szlovénia betiltotta a fegyverek importját, exportját és tranzitját Izrael felé és onnan, ezzel az Európai Unió első tagállama lett, amely ilyen intézkedéseket hozott az izraeli kormány elleni nyomásgyakorlás céljából a gázi háború miatt.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1754215800
[modified] => 1754180642
)
[title] => Az első uniós ország, amely betiltotta a fegyverkereskedelmet Izraellel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=158432&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 158432
[uk] => 158313
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 158314
[image] => Array
(
[id] => 158314
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223238-1-large.jpg
[original_lng] => 182996
[original_w] => 1140
[original_h] => 704
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223238-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223238-1-large-300x185.jpg
[width] => 300
[height] => 185
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223238-1-large-768x474.jpg
[width] => 768
[height] => 474
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223238-1-large-1024x632.jpg
[width] => 1024
[height] => 632
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223238-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 704
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223238-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 704
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/223238-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 704
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1754169843:5
[_thumbnail_id] => 158314
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3428
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 348973631000
[_oembed_bf831ba845ad3be75d5d149469a8edfd] =>
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
A szlovén parlament pénteken támogatta a Baloldal Pártja kezdeményezését egy konzultatív népszavazás megtartásáról a védelmi kiadások növeléséről.
A népszavazási javaslatot a szlovén kormánykoalíció három pártjából kettő – a Baloldal és a Szociáldemokraták – valamint két kisebb ellenzéki párt támogatta.
A népszavazáson az alábbi kérdés szerepel majd: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Szlovénia növelje védelmi kiadásait évi GDP 3%-ára, ami körülbelül 2,1 milliárd eurót jelent 2030-ig?”
A szavazás időpontja még nem ismert, mert a szlovén parlamentnek külön határozatot kell elfogadnia a népszavazás megtartásáról. Emellett a konzultatív népszavazás eredménye nem kötelező érvényű.
Horvátország, Szlovénia és Olaszország megállapodtak a közös határrendészeti járőrözésről a horvátországi Schengeni övezet külső határán, hogy hatékonyabban harcoljanak az illegális migráció ellen.
Erről az Ukrinform számolt be az АРА hírügynökségre hivatkozva.
A három ország belügyminiszterei aláírták a megfelelő memorandumot a szlovéniai Nova Gorica városában tartott találkozón.
Bízunk abban, hogy ez a memorandum még hatékonyabb együttműködést eredményez a három ország rendőrségi szolgálatai között az illegális migráció felismerésében és megelőzésében
– nyilatkozta a találkozót követően Horvátország belügyminisztere, Davor Božinović.
Lemondott Tomislav Momirovic szerb kül- és belkereskedelmi miniszter, korábbi építésügyi tárcavezető szerdán az újvidéki vasúti pályaudvaron történt tragédia miatt.
Tomislav Momirovic 2020 és 2022 között vezette az építésügyi minisztériumot, abban az időszakban, amikor az újvidéki vasútállomás épületének felújítása elkezdődött, illetve az első szakasza lezárult.
A tárcavezető a miniszterelnökhöz intézett levelében azt írta, hálás Szerbia elnökének a bizalmáért és a kinevezésért. „Számára és Szerbia számára is mindig itt leszek” – tette hozzá.
Szintén az újvidéki tragédia miatt lemondott szerdán a szerbiai vasutak infrastruktúrájáért felelős vállalat megbízott igazgatója, Jelena Tanaskovic is, aki korábban erdészeti miniszter, illetve környezetvédelmi, valamint pénzügyi államtitkár is volt.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kedd esti, a nemzethez intézett beszédében szólította fel a szerb politikusokat és intézményvezetőket arra, hogy az újvidéki tragédiáért felelősséget vállalva mondjanak le. Mint mondta, a szerdai nap folyamán több lemondásra is számít.
Az újvidéki vasútállomás előtetője november elsején szakadt le, a többtonnás szerkezet 17 emberre esett rá, 15-en életüket vesztették, két sérült állapota súlyos. A baleset miatt senki sem vállalta a felelősséget, ezért az ellenzék több tiltakozó akciót is szervezett.
Goran Vesic építésügyi miniszter ugyan a tragédia után néhány nappal lemondott, de közölte, nem érzi magát felelősnek a történtek miatt. „Sem nekem, sem a velem dolgozóknak nincs egy cseppnyi felelősségünk sem abban a tragédiában, ami történt. Biztos vagyok abban, hogy a vizsgálat ezt fogja bizonyítani” – mondta.
Az ellenzéki tiltakozók azt követelik, hogy tartóztassák le a tragédia felelőseit, hozzák nyilvánosságra a vasútállomás újjáépítésében részt vevő cégekkel kötött szerződéseket, és mondjon le a szerb miniszterelnök, illetve Újvidék polgármestere.
A szerződéseket azért szeretnék látni, mert a tragédia napján az illetékes miniszter, illetve a szerbiai vasutak infrastruktúrájáért felelős vállalat azt közölte, hogy a leszakadt előtető nem képezte a felújítási munkálatok részét, ezért azt nem is újították fel, azóta viszont számos felvétel került nyilvánosságra, amelyen látszik, hogy módosítottak a szerkezeten, további terhelésnek téve ki a hat évtizede épült konstrukciót.
Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban felújították, a munka azonban 2024-ben is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület használhatóvá vált.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök leszögezte: a bíróságnak kell eldöntenie, ki a felelős a tragédiáért, de bizonyosan felelősség terheli mindazokat, akik nem gondoltak arra, hogy fel kell újítani a hatvan éve felhúzott épület minden részét. Nem azért kell megtalálni a felelősöket, hogy valakit bűnösnek lehessen kikiáltani, hanem azért, hogy hasonló esetek a jövőben ne forduljanak elő – tette hozzá.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
