A mannheimi késes támadást követően, amelyben egy rendőr meghalt és többen megsebesültek, Olaf Scholz német szövetségi kancellár kijelentette, hogy szigorúbban föl kell lépni a szélsőségesekkel szemben.
„Mindenünkkel, ami rendelkezésünkre áll, meg fogjuk védeni a jogállamiságot és a biztonságot. A rendőrség, az igazságszolgáltatás és a hírszerző szolgálatunk feladatukként ezt meg is teszik. De állampolgárként mi is szembe fogunk szállni a szélsőségesekkel, akik jobb, ha félnek, mert számítaniuk kell arra, hogy minden eszközt bevetünk a legyőzésükre” – jelentette ki Scholz hétfőn a felső-bajorországi Reichertshofenben tett látogatásakor.
A rendőr a békéért és a biztonságért vesztette életét.
Azért volt szolgálatban akkor, hogy megvédje a demokráciát, valamint a minden embernek kijáró jogot, hogy szabadon kinyilváníthassa véleményét mások egyetértésétől függetlenül – folytatta a kancellár.
„Ha a szélsőségesek befolyásolják a mozgás és a véleménynyilvánítás szabadságát, akkor tudomásul kell venniük, hogy azzal legkeményebb ellenfeleikké tesznek minket” – tette hozzá a szociáldemokrata politikus.
„A szolgálatát teljesítő rendőr elleni támadás mindannyiunk elleni támadás” – hangoztatta Wolfgang Büchner, a német szövetségi kormány helyettes szóvivője Berlinben a kancellárra hivatkozva.
A múlt hét pénteken Mannheimban történt késelésben a tájékoztatás szerint a támadó többször is megszúrta késével a 29 éves rendőrt, aki később belehalt sérüléseibe.
Az elkövetőt, aki sajtóértesülések szerint egy 25 éves afgán férfi, meglőtték. Állapota miatt egyelőre nincs kihallgatható állapotban, így indítéka továbbra is tisztázatlan. A támadás áldozatai között volt egy jobboldali, iszlámkritikus aktivista is.
Szélsőségesnek minősített és azonnali hatállyal betiltott szerdán egy moszkvai bíróság három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz fűződő szervezetet.
A szervezetek tagjai egy múlt héten hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat, nem indulhatnak jelöltként például a szeptemberben esedékes parlamenti választáson sem. A csoportok tevékenységének vagy finanszírozásának folytatása esetén a részvevők ellen büntetőeljárás indul majd. A tárgyalás több mint 12 órán át, zárt ajtók mögött zajlott. A per titkosításának oka, hogy az ügyészség szerint az anyagok államtitkot tartalmaztak. Vlagyimir Voronyin ügyvéd kijelentette, hogy a szervezetek megfellebbezik az ítéletet. Navalnij az ítélethirdetést követően az Instagramon közölte, hogy csapata alkalmazkodik majd a körülményekhez, és folytatja a küzdelmet a korrupció ellen, valamint az igazságos bíróságokért és a törvény előtti egyenlőségért. „A céljainkból és az eszméinkből nem engedünk. Ez a mi országunk, másik nincsen” – írta. A Vazsnije Isztorii című független oknyomozó portál szerint az orosz hatóságok az elmúlt 14 év alatt 120 ezer különböző szintű jelöltaspiráns – az összes indulni kívánó 7 százalékának – bejegyzését utasították el, különböző jogi és alaki kifogásokra hivatkozva. A Golosz jogvédő szervezet adataira támaszkodó felmérés arra a következtetésre jutott, hogy tízszer gyakoribb azoknak a politikusoknak a kizárása a választási folyamatból, akik nem tartoznak a négy parlament párthoz, vagyis a kormányzó Egységes Oroszországhoz, illetve a kommunistákhoz, a liberális demokratákhoz vagy az Igazságos Oroszországhoz. A „rendszeren belüli” (parlamenti) pártok esetében a Központi Választási Bizottság az aspiránsok 2 százalékát utasította el, a „rendszeren kívüli” pártok esetében ez az arány 25, a független indulók közében pedig 13 százalék volt. A felmérés szerint évről évre kevesebb független és ellenzéki jelöltet jegyeznek be a választási bizottságok: a 2003-as parlamenti választásra még a függetlenként indulók 60 százalékát jegyezték be, de 2016-ban már csak 8-at. A 2020-ban és 2021-ben elfogadott törvények tovább szűkítették a potenciális jelöltek körét. Így elvesztette passzív választójogát, akit bűnösnek találtak „tudatosan hamis közérdekű információk” nyilvános terjesztésében, a gyűlések szervezésére vonatkozó szabályok ismételt megsértésében, szélsőségességre való nyilvános felhívásban, hatósági személy elleni erőszakban vagy vállalkozók alkalmazásában a hatóságok képviselője ellen”, valamint olyan köztörvényes ügyekben, mint a csalás, a sikkasztás és a kábítószerrel való visszaélés. A Navalnijhoz köthető szervezetek szélsőségessé nyilvánításának napjára időzítve a The Insider orosz ellenzéki portál és a Bellingcat nemzetközi újságírócsapat egy cikkben azt állította, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei 2019-ben ugyanúgy sikertelen mérgezéses merényletet kíséreltek meg Dmitrij Bikov ellenzéki író ellen egy repülőgépen, ahogy tavaly augusztusban Navalnij esetében.
1/15 Hi! Don't laugh, but I'm back in the SHU. They let me out Sunday night, and Monday afternoon they locked me up again, making no secret of the fact that I won't be getting out of this hole again. I finally know what I'm in jail for though! In this regard, a little statement.
Навальный: Это преступная агрессивная война усугубляется, и Путин хочет замазать кровью как можно больше людей. Чтобы продлить свою личную власть, он терзает соседнюю страну, убивает там людей, а теперь бросает в мясорубку войны еще огромное количество российских граждан pic.twitter.com/L4KPVJkWmn
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
Russia will come back to full compliance with the New START treaty if Washington abandons its"hostile stance" toward Moscow – Deputy FM Sergei Ryabkov pic.twitter.com/fjkxNfRP6S
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Felvette nyilvános adatbázisába Vitold Fokint, a minszki összekötő csoport ukrán küldöttségének első vezető-helyettesét, a független Ukrajna első miniszterelnökét a Mirotvorec szélsőséges honlap, amely provokátornak minősítette a politikust, aki tudatosan vesz részt ukránellenes propaganda-rendezvényeken – adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A Mirotvorec szerint Fokin provokál és tudatosan vesz rész olyan ukránellenes propaganda-rendezvényeken, amelyek Ukrajna társadalmi-politikai destabilizációjára irányulnak. Ezt a véleményét a honlap a politikus nemrég adott interjúiból vett idézetekkel támasztotta alá.
A honlapot működtető szélsőségesek azzal is vádolják Fokint, hogy „tagadja az orosz agressziót, manipulálja a jelentőséggel bíró közérdekű információkat, részt vesz az orosz-terrorista alakulatok legalizálásában Donyeck és Luhanszk megyék megszállt részében”.
A Volodimir Zelenszkij elnök által a minszki összekötő csoport első vezetőhelyettesévé nemrég kinevezett 86 éves Vitold Fokin a strana.ua hírportálnak adott múlt hétvégi interjújában a kelet-ukrajnai béke megteremtése mellett szállt síkra. Mint hangsúlyozta, a helyzet rendezése érdekében a szakadár területeken meg kell tartani a helyi önkormányzati választásokat, általános amnesztiát kell hirdetni a lázadók számára, és különleges jogállást kell biztosítani nem csak a szeparatista köztársaságok, hanem Donbász egésze számára. Fokin azt is mondta, hogy kész Donyeckbe utazni, hogy közvetlenül tárgyaljon a szakadár vezetőkkel. Azóta folyamatos össztűz zúdul az idős politikusra mind a regnáló hatalom, mind a szélsőséges ellenzék részéről.
