Az Európai Unió határozatlan időre elhalasztotta a 19. Oroszország elleni szankciós csomag bevezetését – írja a Politico.
A Politico brüsszeli kiadása arról ír, az Oroszország elleni szankciók legújabb csomagja – amelyet szerdán kellett volna bemutatni – elmarad, miután az Európai Unió és az Egyesült Államok fokozódó nyomása alatt a tagországoknak csökkentenie kell orosz olajfüggőségét. Donald Trump amerikai elnök beavatkozása tovább bonyolítja a helyzetet. Trump arra utasította a NATO szövetségeseit, hogy álljanak el az orosz olaj importálásától, miközben az EU már előterjesztette javaslatát az orosz energia teljes kivonására 2027-ig, ugyanakkor továbbra is ellenzi az azonnali leállítást.
„Trump ultimátuma óriási politikai változást kíván Törökországtól, amely az olajának 57 százalékát Oroszországból importálja” – mondta egy uniós diplomata a Politicónak. A lap szerint Trump célja, hogy Európa több amerikai olajat és gázt vásároljon, miközben az LNG piacok bővülésével egyre nagyobb lehetőségek nyílnak a globális olajipar számára.
A Moscow Times szerint szankciók késleltetése egybeesik Donald Trump hétvégi kijelentésével is, miszerint „készen állok arra, hogy komoly szankciókat vezessek be Oroszországgal szemben”, ha NATO-szövetségesei is hasonlóan cselekszenek.
A Reuters azt írja, a csomag eredetileg szerdán került volna az EU-tagállamok elé, és célzott volna többek között az orosz bankokra, a szankciók kijátszását segítő „árnyékflottára”, valamint harmadik országokra, amelyek közreműködnek a szankciók megkerülésében. Idézik Andrij Jermak ukrán elnöki kabinetfőnököt is, aki közösségi oldalán azt írta: „A 19. szankciós csomagot haladéktalanul el kell fogadni, és minden erőteljes intézkedést fenn kell tartani.”
A Moscow Times ír még arról, hogy az új szankciók körül komoly viták alakultak ki, különösen az orosz állampolgároknak kiadott vízumok ügyében. Miközben Lengyelország és Hollandia már 2022-ben leállította a turistavízumok kiadását, „Spanyolország és Szlovákia nemrég újra megnyitotta vízumkérelmi központjait Moszkvában”. Idézik még Julija Navalnaját, Alekszej Navalnyij özvegyét is, aki arra figyelmeztetett, hogy az általános turistavízum-tilalom „az átlagos orosz állampolgárokat büntetné, és a Kreml propagandáját erősítené”.
A NABU-t korlátozó, nagy visszhangot kiváltott elnöki törvény elfogadása utáni bírálatözön nyomán a Nép Szolgája kormányzó párt képviselői egy új, a korábbi változtatásokat hatályon kívül helyező törvényjavaslatról fognak ma szavazni, de a frakció egy része csak akkor támogatja az új jogszabályt, ha garanciákat kap arra, hogy a korrupcióellenes szervek nem fogják üldözni őket – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kiadvány szerint a Nép Szolgája frakcióján belül feszült a helyzet a 13533. számú elnöki törvényjavaslatról szóló szavazás előtt. Ennek a törvényjavaslatnak a célja a NABU-ról és a SZAP-ról szóló jogszabályok korábbi módosításainak hatályon kívül helyezése. Ezúttal azonban nem rendelték vissza külföldről a parlamenti képviselőket, mint július 22-én. Ezért a frakció vezetése számít az itthon maradottak támogatására. „Most a tudatosságukra számítunk, meggyőzzük őket, bocsánatot kérünk” – mondta újságíróknak az egyik népszolga vezető.
A nyilatkozó szerint azonban sok képviselő áldozatnak tekinti magát a korábbi törvény támogatása miatti kritikahullám után, és bizonyos feltételeket követelnek az új szavazáson való részvételhez. „Olyasmit hangoztatnak, amire 2019 óta még csak gondolni is tilos” – írta le a frakción belüli légkört a képviselő.
A követelt feltételek között szerepel „garanciák” követelése arra vonatkozóan, hogy a NABU és a SZAP a jövőben nem indít ellenük eljárást, valamint a helyi közigazgatások vezetőinek kinevezésére és elbocsátására gyakorolt befolyás iránti igény, a rendszeres találkozók az elnökkel, valamint az államfő személyes részvétele a kulcsfontosságú törvényjavaslatok előmozdításában.
Néhány képviselő egyenesen kijelentette: ez lesz az „utolsó szavazásuk”. Készek támogatni az Ukrajna megmentéséről szóló törvényjavaslatot, de azután „nélkülük is boldogulnak”.
A frakcióvezetés nem zárja ki, hogy néhány képviselőt a következő ülések előtt, nagyjából a függetlenség napja előtt „el kell majd engedni”. Ezek valószínűleg listás tagok, akiket gyorsan pótolni lehet.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => A NABU-t korlátozó, nagy visszhangot kiváltott elnöki törvény elfogadása utáni bírálatözön nyomán a Nép Szolgája kormányzó párt képviselői egy új, a korábbi változtatásokat hatályon kívül helyező törvényjavaslatról fognak ma szavazni, de a frakció... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1753962600 [modified] => 1753961595 ) [title] => A kormánypárti képviselők egy része csak nekik nyújtott biztonsági garanciákért hajlandó megszavazni az új NABU-törvényt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=158191&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 158191 [uk] => 158198 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 158192 [image] => Array ( [id] => 158192 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/parlament-kepviselok-legfelso-tanacs.jpg [original_lng] => 69052 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/parlament-kepviselok-legfelso-tanacs-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/parlament-kepviselok-legfelso-tanacs-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/parlament-kepviselok-legfelso-tanacs.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/parlament-kepviselok-legfelso-tanacs.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/parlament-kepviselok-legfelso-tanacs.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/parlament-kepviselok-legfelso-tanacs.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/parlament-kepviselok-legfelso-tanacs.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1753951402:8 [_thumbnail_id] => 158192 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1702 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 303081953002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 17 [4] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Sürgős [4] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 48542 [1] => 1137403 [2] => 698 [3] => 722 ) [tags_name] => Array ( [0] => biztonsági garanciák [1] => NABU-törvény [2] => Nép Szolgája [3] => szavazás ) ) [2] => Array ( [id] => 155775 [content] =>
Több mint 7 órán át tartott a szavazási procedúra Donald Trump amerikai elnök „nagyszerű és gyönyörű” az adókra és kiadásokra vonatkozó törvényjavaslatának a Képviselőházban annak ellenére, hogy csak néhány percig kellett volna tartania, számolt be az Axios.
A kiadvány szerint ennek oka a Republikánus Párt egyes tagjainak ellenállása volt, akik ellenzik ezt a törvényjavaslatot. A képviselők több mint 7 órán át nem tudtak szavazni róla, ami új rekordot döntött a történelem leghosszabb szavazásaként.
Az előző rekordot 2021-ben döntötték meg, amikor a Képviselőház megszavazta Joe Biden akkori elnök „Build Back Better” (Építsük vissza jobban) elnevezésű törvényjavaslatát.
A párton belüli ellenálláson kívül a republikánusok a rossz időjárás miatti egyes frakciótagok késése és távolmaradása miatt is problémákba ütköztek.
Eközben Donald Trump felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a szavazás ilyen sokáig tart.
„A REPUBLIKÁNUSOK SZÁMÁRA EZ EGY KÖNNYŰ IGEN SZAVAZAT KELL, HOGY LEGYEN NEVETSÉGES!!!”, írta az elnök Truth Social oldalán.
Az amerikai Kongresszus nem támogatta az Ukrajnának nyújtandó további 300 millió dolláros segélyre vonatkozó kezdeményezést – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Breaking Defence című kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a 300 millió dolláros katonai támogatásról szóló módosítás nem ment át a Képviselőház költségvetési bizottságán. A támogatás növelését a demokraták javasolták. Az amerikai Képviselőház költségvetési bizottsága jóváhagyta a 2026-os pénzügyi évre vonatkozó védelmi kiadási törvényjavaslatot, de a tervezett 300 millió dolláros további katonai segély nélkül Ukrajnának.
Ezt a kezdeményezést Marcy Kaptur demokrata képviselő nyújtotta be, de a bizottsági tagok többsége nem támogatta. Ezeket az alapokat precíziós rakéták, légvédelmi rendszerek és egyéb, Ukrajna védelme szempontjából kritikus fontosságú fegyverek vásárlására szánták volna.
Marcy Kaptur többször is hangsúlyozta, hogy további finanszírozás nélkül Kijev elveszítheti az agresszióval szembeni műveleti képességeit. A bizottság elnöke, a republikánus Tom Cole taktikai szükségszerűséggel magyarázta a szavazatát: szerinte a további pénzügyi támogatás beiktatása kisiklathatja a teljes védelmi kiadási csomag elfogadását.
Ukrajna iránti személyes támogatása ellenére Cole hangsúlyozta: „Én írtam a legnagyobb segélycsomagról szóló törvényjavaslatot, és az álláspontom nem változott, de a politika a valóság. A változásoknak nem szabad megosztaniuk azokat, akik támogatják a törvényt.” A republikánusok számára a kulcskérdés az egységes szavazás volt: bármilyen vitatott módosítás belső nézeteltéréseket válthat ki, és késleltetheti a költségvetés egészének elfogadását.
A szavazás kudarca kétségeket vetett fel Ukrajna védelmi szükségleteinek az Egyesült Államok általi folyamatos, stabil finanszírozásával kapcsolatban. A növekvő globális instabilitás és a nyugati partnerekre nehezedő nyomás hátterében ez a döntés befolyásolhatja Ukrajna védelmi képességeit 2026-ban.
Megkezdődött vasárnap reggel az elnökválasztás első fordulója Lengyelországban. Felmérések szerint a tizenhárom jelölt közül a kormánypárti jelölt, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester, valamint a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság támogatásával pályázó Karol Nawrocki a két fő esélyes.
A szavazóhelyiségek 7 órától 21 óráig tartanak nyitva; több mint 32 ezer helyszínen közel 29 millió választásra jogosult szavazópolgár voksolhat, ebből több mint 500 ezren külföldön. Az esti zárás pillanatában a szavazóhelyiséget elhagyók megkérdezésével készített, úgynevezett exit poll becslést közölnek a várható eredményről.
A kormánykoalíció pártjai összesen három elnökjelöltet állítottak, közülük a legnagyobb támogatottságot Rafal Trzaskowski élvezi, aki a fő kormányerő, a Polgári Koalíció jelöltje.
Trzaskowski fő riválisa a Jog és Igazságosság párt támogatásával induló Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) vezetője, aki a legnagyobb lengyelországi szakszervezet, a Szolidaritás hivatalos támogatását is élvezi. A választás harmadik fő esélyese Slawomir Mentzen, az ellenzéki Konföderáció jelöltje.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor – közép-európai idő szerint 6-kor – kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek Romániában, ahol az ország 19 millió szavazópolgára államfőt választ a következő ötéves időszakra.
A külföldön élő vagy ideiglenesen tartózkodó román állampolgárok már péntek óta voksolhatnak. A több milliós román diaszpóra számára – a korábbi torlódások elkerülése érdekébe – minden korábbinál több, 965 szavazókört rendeztek be külföldön. Pénteken és szombaton mintegy kétszerannyian mentek el szavazni külföldön, mint az elnökválasztás tavaly novemberi, utólag érvénytelenített első fordulójának első két napján.
A hazai választói névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgár számára belföldön 18 979 szavazóhelyiséget rendeztek be.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki azon a településen tartózkodik, ahol az állandó lakhelye van, annak abban a szavazókörben kell jelentkeznie, amelyhez lakcíme alapján tartozik. Aki más településen tartózkodik, az bármelyik szavazókörben leadhatja voksát, miután ellenőrzik, hogy korábban nem szavazott, és adatait felírják a pótlistára.
A szavazókörök – külföldön és belföldön egyaránt – romániai (kelet-európai) idő szerint 21 órakor zárnak. Azokon a helyeken, ahol záráskor még szavazók várakoznak a bejáratnál, hogy leadhassák voksukat, a szavazókör nyitva maradhat éjfélig.
Amennyiben a szavazólapon szereplő 11 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választás első fordulójában a névjegyzékben szereplő választók több mint felének – csaknem 9,5 millió szavazónak a – támogatását, akkor május 18-án második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot megszerző jelölt részvételével.
Volodimir Zelenszkij elnök utasított a választások megszervezésére a teljes tűzszünet megkötése után, ami már 2025 júliusában megtörténhet – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy kormányzati források szerint Zelenszkij a múlt héten tanácskozást hívott össze, hogy utasítsa a csapatát a teljes tűzszünet utáni választások megszervezésére. Idézte a lap a Bloomberg egyik forrását is, amely szerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy húsvétig, azaz április 20-ig elérhető a tűzszünet Ukrajnában.
A The Economist azt írta, hogy a választások első megerősítése a május 8-án lejáró hadiállapot meghosszabbításáról szóló szavazás lehet a parlamentben az előestéjén vagy május 5-én. A rendelkezés hatályon kívül helyezése az első szükséges lépés a választási folyamat megkezdéséhez. A pontos időzítést illetően a források eltérőek, de a legtöbben azt mondták, hogy Zelenszkij a nyári választásokat célozza meg. A törvény ugyanis legalább 60 napot ír elő a kampányolásra, vagyis a lehető legkorábban a választás július elején lehet.
Egyes források szerint azonban a kampánynak három hónapig kell tartania. Ennyi időbe telik, amíg a választási hatóságok visszaállítják a választói listákat, amint azt a parlament jelzi. A kiadvány egy forrásra hivatkozva azt is kifejtette, hogy miért van tervben a júliusi választás. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint Zelenszkij megpróbálja meglepni riválisait, mivel a rövid idő lehetővé teszi számára, hogy ellenállás nélkül futhasson be. A forrás hozzátette, hogy egy ilyen fordulat nem csak az elnöknek lenne előnyös. „Egy elhúzódó kampány szétszakítja az országot” – magyarázta az informátor.
Throughout last evening and night, Russia attacked Ukraine with more than 170 drones, including over 100 Shaheds. This massive attack targeted the Dnipro, Kyiv, Sumy, Kharkiv, and Khmelnytskyi regions.
All night in Dnipro, the aftermath of this attack was being dealt with. As of… pic.twitter.com/LWZLXLqG7r
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 29, 2025
Az ENSZ Közgyűlése hétfőn 93 szavazattal támogatta Ukrajna és partnerei által javasolt határozati javaslatot, de Oroszország és az Egyesült Államok ellene szavazott – számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ENSZ Közgyűlése 93 igen szavazattal határozatot fogadott el, amelyben azt követelte, hogy Oroszország azonnal vonja ki csapatait Ukrajnából. 18 ország nemmel szavazott, 65 ország tartózkodott. Elsősorban az Egyesült Államok, Oroszország, Magyarország és Izrael ellene szavazott. Kína ugyanakkor tartózkodott.
Ukrajna Az átfogó, igazságos és tartós béke előmozdítása Ukrajnában című állásfoglalást több mint 50 állammal, köztük a legtöbb európai országgal együtt nyújtotta be. A dokumentum általában egy másik, Ukrajnáról szóló határozat szellemében készült, amelyet a közgyűlés két éve, 2023. február 23-án, a teljes körű orosz invázió első évfordulóján fogadott el. Akkor 141 ENSZ-tagállam szavazta meg, csak heten (Oroszország és csatlósai) szavaztak ellene.
Hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek Koszovóban. Az ország mintegy kétmillió szavazópolgára a 120 fős parlament új összetételéről dönt.
A huszonhét választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.
A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb támogatottságra a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) számíthat, az azonban kérdéses, hogy önállóan is kormányt tud-e majd alakítani. Négy évvel ezelőtt 58 parlamenti mandátumot szerzett Albin Kurti miniszterelnök pártja. Az Önrendelkezés az ország előrehaladását és jövőjét helyezte a kampány középpontjába, de nem maradtak el a nacionalista megnyilvánulások sem a szomszédos Szerbia ellen, Belgrád ugyanis még mindig saját, déli tartományának tekint a többségében albánok lakta területet, amely 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét.
A felmérések szerint az Önrendelkezés mellett további három párt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), valamint a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) kerülhet be a parlamentbe. Ez utóbbi pártok támogatottsága azonban folyamatosan csökken. Ennek oka, hogy a PDK és az AAK vezetői a koszovói esetleges háborús bűnöket vizsgáló törvényszék vádlottjaiként Hágában tartózkodnak, míg a legrégebbi koszovói párt, az LDK az alapító Ibrahim Rugova 2006-os halála óta nem tud talpra állni, rövid kormányzati időszaka után, amikor a pártelnök, Isa Mustafa volt a miniszterelnök, a koszovóiak hátat fordítottak a pártnak.
A függetlenné válás óta ez volt az első alkalom, hogy egy kormány ki tudta tölteni teljes, négyéves megbízatási idejét, Albin Kurti kormánya 2021 óta vezeti Európa legfiatalabb államát.
Az urnák 19 órakor zárulnak, előzetes eredményekre akár már hétfőn számítani lehet.
A görög parlament a szavazás harmadik fordulójában ismét nem tudott új elnököt választani. A Bloomberg közleménye szerint a jelölt még az előző két próbálkozásnál is kevesebb támogatást kapott.
Mindössze 160 szavazatot kapott Konstantinos Thassulas, a parlament elnöke, akit Kyriakos Mitsotakisz miniszterelnök jelölt elnöknek. A harmadik fordulóban való megválasztáshoz legalább 180 szavazat megszerzése volt szükséges a 300-ból.
A kiadvány megjegyezte, hogy a csütörtöki szavazás eredménye várható volt, mivel számos ellenzéki pártnak van saját jelöltje, és már a folyamat elején egyértelművé tették, hogy nem szavaznak Thassulasra.
Mitsotakisz jobbközép Új Demokrácia pártjának 156 képviselője van, és bejelentették, hogy támogatni fogják Thassoulast.
A következő szavazást február 12-én tartják, amikor várhatóan Thassoulast megválasztják az ország elnökének, ehhez ugyanis csak 151 képviselő alkotta többségre lesz szükség.
