A NATO minden erőfeszítést megtesz a széljárta balti sziget megerősítésére, amelyet a katonai tervezők egyre inkább a szövetség egyik legsebezhetőbb – és stratégiailag legfontosabb – frontvonalának tekintenek Oroszországgal szemben – írja a Politico.
Gotland szigete köztudottan mindössze 300 kilométerre található az erősen militarizált oroszországi Kalinyingrád városától. Ahogy egyre nőnek az orosz agresszióval, a hibrid támadásokkal és az Egyesült Államok bizonytalan elkötelezettségével kapcsolatos félelmek, Svédország és NATO-szövetségesei sietnek Gotlandot ismét katonai erődítménnyé alakítani.
Tehát a múlt héten Svédország befejezte első NATO-koordinált gyakorlatát a szigeten, mióta 2024-ben csatlakozott a szövetséghez. 13 ország mintegy 18 000 katonája gyakorlatozott Gotland poros síkságain, hogy megküzdjenek egy esetleges orosz támadással.
Egy orosz támadás „bármikor megtörténhet” – mondta Michael Klasson, Svédország védelmi minisztere a lapnak, miközben a katonák a sziget nyugati oldalán páncélozott járművek között haladtak előre.
Megjegyzendő, hogy ezek a gyakorlatok megmutatták Svédország nehézségeit: az Egyesült Államok csökkentette részvételét – ez egy Donald Trump NATO-ból való kilépésével kapcsolatos szélesebb körű rendszer része volt –, és a gyakorlatokon részt vevő ukrán csapatok bemutatták drónok használatában való jártasságukat, gyorsan megsemmisítve egy svéd páncélos egységet.
Szükség van az Oroszország lopakodó hibrid támadásaira adott válaszok kalibrálására is, amelyek nem teljes értékű háborúk.
„Jelentős növekedést tapasztalnak az orosz aktivitásban… kábelvágások, drónrepülések, sok kémkedés. Amikor olyan helyzet áll fenn, ahol nagy a bizonytalanság az amerikai kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban… nagyobb a kockázata annak, hogy Oroszország ezt lehetőségként használja fel” – mondta Anna Wieslander, az Atlanti Tanács agytröszt észak-európai igazgatója.
A kiadvány hangsúlyozta, hogy Gotland szigete, amely folyamatosan gazdát cserélt Dánia, Svédország és rövid ideig Oroszország között, fontos stratégiai eszköz.
„Tekintettel a modern rendszerek (fegyverek) hatótávolságára és elhelyezkedésére, ha Gotlandot irányítod, akkor a Balti-tengeren zajló események nagy részét is irányíthatod. A szigetet elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozónak becézik, mivel kritikus indítóállásként szolgál a régió légi műveleteihez; az onnan felszálló vadászgépek percek alatt elérhetik a balti államok bármelyik fővárosát” – mondta Niklas Granholm, a kormány Svéd Védelmi Kutatási Ügynökségének igazgatóhelyettese.
Azt mondta, hogy ha Oroszország elfoglalja a szigetet és légvédelmi rendszereket telepít, akkor blokkolhatja a három balti államnak és Finnországnak ellátmányt szállító hajókat és repülőgépeket, és megakadályozhatja a szövetséges erők erősítését. Ha a NATO megtartja Gotlandot, akkor elvághatja Moszkva hozzáférését a Balti-tengerhez, lehetővé téve számára, hogy nagyobb hatótávolságú rakétákat használjon a régió védelmére, és csapást mérjen Oroszország mélyén lévő célpontokra.
Andreas Gustafsson, a Gotland Ezred parancsnoka a Politico című lapnak elmondta, hogy legalább 1000 katona csatlakozik a szigeten jelenleg állomásozó 4500 katonához egy éven belül, hozzátéve, hogy reméli, hamarosan nagyobb hatótávolságú tüzérségi egységek is csatlakoznak hozzájuk.
Várhatóan 2028-tól új IRIS-T közepes hatótávolságú légvédelmi rendszereket is telepítenek a szigetre.
[type] => post [excerpt] => A NATO minden erőfeszítést megtesz a széljárta balti sziget megerősítésére, amelyet a katonai tervezők egyre inkább a szövetség egyik legsebezhetőbb – és stratégiailag legfontosabb – frontvonalának tekintenek Oroszországgal szemben – írja a Politico. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780172880 [modified] => 1780108327 ) [title] => A NATO erődöt épít a Balti-tengeren Oroszország elrettentésére [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187719&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 187719 [uk] => 187693 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 187694 [image] => Array ( [id] => 187694 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4445008.jpg [original_lng] => 41264 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4445008-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4445008-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4445008.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4445008.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4445008.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4445008.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/4445008.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1780097528:12 [_thumbnail_id] => 187694 [_edit_last] => 12 [views_count] => 537 [_algolia_sync] => 919991269002 [_oembed_5102e6caa2c4377cbe51b57699fffb68] =>
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök csütörtökön Svédországban fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, tájékoztatott a svéd kormány.
„Ma… Ulf Kristersson miniszterelnök fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt egy találkozón Svédországban. Azt követően a miniszterelnök és az elnök közös sajtótájékoztatót tart, és nyilatkoznak a légvédelmet illetően”, áll a jelentésben.
A politikusik várhatóan megvitatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját, valamint Svédország és Ukrajna kétoldalú védelmi együttműködését a találkozón.
Poul Jönsson védelmi miniszter is jelen lesz a tárgyalásokon.
Zelenszkij a maga részéről Facebookon megerősítette, hogy munkalátogatáson van Svédországban.
„Egy nagyszabású védelmi csomagot készítünk elő Ukrajna számára, és egy határozott lépést a Gripen vadászgépek felé, ami minden bizonnyal hatékonyabbá teszi légierőnket. Ma Ulf Kristersson miniszterelnökkel van betervezve találkozó, és a svéd védelmi ipar képviselői is jelen lesznek delegációk formájában. Köszönöm, Ulf, hogy a kapcsolataink – Ukrajna és Svédország között – mindig tartalmasak, és erős az együttműködés” – írta Zelenszkij, és egy videót tett közzé a saját repülőgépéről, amelyet svéd Gripenek kísértek.
Svédország több JAS-39 C/D Gripen vadászgépet kíván adományozni Ukrajnának – közölte az Aftonbladet svéd újság csütörtökön, amely szerint erről bejelentést tesz a nap folyamán Ulf Kristersson miniszterelnök.
A napilap úgy tudja, hogy egyidejűleg tárgyalások kezdődnek újabb JAS-39E vadászgépek eladásáról Kijevnek, amelyeket Ukrajna EU-s kölcsönből fog fizetni.
Poul Jönsson svéd védelmi miniszter kijelentette, hogy országa támogatja azt az elképzelést, hogy Ukrajna hosszú távú euroatlanti perspektívát kapjon, hogy végül a NATO és az EU tagja lehessen, számolt be a Politico.
„Minden európai országnak joga kell, hogy legyen csatlakozni a NATO-hoz, ha teljesíti a követelményeket. Senkinek sem lenne szabad ezt megvétóznia. Ez a mi álláspontunk” – mondta.
A svéd védelmi miniszter elmondása szerint a NATO-n belüli legnehezebb kérdés Ukrajna tagsága a Szövetségben. Elismerte, hogy több szövetséges támogatja azt az elképzelést, hogy nyitva hagyják az ajtót Kijev előtt. Ugyanakkor más országok attól tartanak, hogy ez a döntés megronthatja a kapcsolatokat Oroszországgal, vagy aktív háborúba sodorhatja a NATO-t. „Elismerem, hogy vannak szövetségesek, akik ellenzik ezt. De ha a mi álláspontunkról kérdeznek, ez a mi álláspontunk” – tette hozzá Paul Jönsson.
Érdemes megjegyezni, hogy a svéd miniszter elismerte, hogy Ukrajna Európa biztonsági garanciája, és az ukrán fegyveres erők védelmi-ipari potenciálja, valamint mérete a NATO-hoz való közeledés okát képezheti. „Hol máshol Európában találunk 110 dandárt? Hol máshol Európában találjuk meg azt az innovatív rendszert, amelyet Ukrajna javasolt? Hol máshol találjuk meg ugyanazt az ipari potenciált” – hangsúlyozta Jönsson.
Svédország speciális felszerelést adott át Ukrajnának katonai repülőterek kiszolgálására, közölte a Védelmi Minisztérium.
A minisztérium megjegyezte, hogy a kifutópályák magas színvonalú karbantartása közvetlenül befolyásolja a repülésbiztonságot és a harci feladatok végrehajtását.
A Védelmi Minisztérium adatai szerint az új felszerelés lehetővé teszi a kifutópályák gyors és magas színvonalú szervizelését.
Emellett segíteni fog a repülőterek folyamatos készenlétben tartásában bármilyen időjárási körülmény között.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy ennek biztosítania kell a biztonságos felszállást és leszállást, valamint a harci repülőgépek zavartalan működését.
A Védelmi Minisztérium emlékeztetett arra, hogy Ukrajna és Svédország Gripen repülőgépek szállítására vonatkozó szerződések megkötésére készül.
Ezt a kérdést Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter és Poul Jonsson svéd védelmi miniszter találkozóján vitatták meg.
Korábban arról számoltak be, hogy Svédország légvédelmi eszközöket, Saab radarokat, elektronikus hadviselési rendszereket és drónokat tartalmazó segélycsomagot készít elő.
A svéd ügyészség döntést hozott egy olyan teherhajó lefoglalásáról, amelyet március 6-án tartóztattak fel Trelleborg városánál – közölte április 30-án a nemzetközi és szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészségi egység (Riksenheten).
A közlemény szerint az intézkedés egy másik állam jogsegélykérelme keretében történt, ahol jelenleg is előzetes nyomozás zajlik bűncselekmény gyanúja miatt. A külföldi fél többek között a Caffa nevű hajóval kapcsolatos vizsgálati lépések elvégzését kérte Svédországban.
A hajót azért vették őrizetbe, hogy a bíróság dönthessen annak esetleges átadásáról egy másik országnak. Az ügyészség hangsúlyozta, hogy a folyamatban lévő külföldi nyomozás részleteiről nem adhatnak további tájékoztatást.
Bár a közlemény nem nevezi meg az érintett országot, feltételezhető, hogy a hajót Ukrajnának készülnek átadni.
Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Svédország idén 4 milliárd euró értékű támogatást biztosít Ukrajna számára. Erről az államfő a médiával folytatott beszélgetése során számolt be.
Elmondása szerint Svédország az öt legnagyobb támogató közé tartozik, ami az ukrán fegyveres erők és a lakosság segítését illeti. A 2026-os évre megerősített 4 milliárd eurós támogatás jelentős hozzájárulás Ukrajna védelméhez és a hadsereg ellenálló képességéhez.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna hálás Svédországnak a humanitárius programok támogatásáért is, különösen az elrabolt ukrán gyermekek visszahozatalát célzó erőfeszítésekért.
Zelenszkij emellett kiemelte a légvédelem megerősítését célzó új programot, valamint a jövőbeli modern légierő fejlesztését, amelyben szerepet kaphatnak a Saab JAS 39 Gripen típusú vadászgépek. Hozzátette, hogy várakozásai szerint az ukrán pilóták már idén megkezdhetik a kiképzést a repülőgépekre, és erről tárgyalni fognak Svédország királyával is.
Svédország katonai vezetése szerint Oroszország akár egy balti-tengeri sziget megszállásával is tesztelheti a NATO reakcióképességét – írja a The Times. A svéd vezérkari főnök úgy véli, Moszkva egy kisebb tengeri műveletet is indíthat, hogy feszültséget keltsen a szövetségen belül.
Svédország arra készül, hogy Oroszország bármikor próbára teheti a NATO-t a Balti-tenger térségében – erről Michael Claesson, a svéd fegyveres erők vezérkari főnöke beszélt.
A katonai vezető szerint a Kreml akár már rövid időn belül is végrehajthat egy kisebb tengeri akciót, például egy sziget ideiglenes megszállásával, hogy feltárja a NATO belső megosztottságait, különösen az Egyesült Államok európai elkötelezettségével kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
A szakértők szerint eddig főként a szárazföldi fronton számoltak egy esetleges orosz agresszióval, azonban egyre nagyobb figyelem irányul a tengeri forgatókönyvekre is, különösen a Balti-tenger térségében.
Claesson a The Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a NATO-nak fokoznia kell jelenlétét a térségben, hogy elrettentse Oroszországot az ilyen jellegű akcióktól. Mint mondta, a Balti-tenger rendkívül kiterjedt szigetvilága miatt számos pont alkalmas lehet egy gyors, korlátozott katonai műveletre.
A svéd katonai hírszerzés korábbi jelentései is arra figyelmeztettek, hogy Oroszország képességei a régióban tovább erősödhetnek, és akár korlátozott támadásokat is végre tudna hajtani a közeljövőben.
Claesson szerint egy esetleges ukrajnai háborús lezárás után Moszkva erőforrásokat csoportosíthat át a NATO keleti és északi térségeibe, ami tovább növelheti a feszültséget a Balti- és az Északi-sarkvidék térségében is.
A svéd vezető hozzátette: a NATO-nak az északi régiókban is erősítenie kell képességeit, mivel a szélsőséges környezeti feltételek különösen komoly kihívást jelentenek a katonai műveletek számára.
Ukrajna védelmi erői a közeljövőben Svédországtól modern Tridon Mk2 légvédelmi rendszereket kapnak, amelyek hatékonyan segítik a Shahed típusú drónok és egyéb légi fenyegetések elleni harcot – tudatta a védelmi minisztérium közleményében.
A közlemény szerint Svédország 400 millió eurót biztosít a rendszerek beszerzésére, ami majdnem egyharmada annak a 1,2 milliárd eurós új katonai segélycsomagnak, amelyet februárban jelentettek be.
A Tridon Mk2 közepes hatótávolságú, mobil légvédelmi rendszer, amelyet először 2024-ben mutattak be. Minden időjárási körülmény között, nappal és éjjel egyaránt működik, és előnye a viszonylag alacsony lövésenkénti költség.
A rendszer egy 40 milliméteres Bofors 40 Mk4 automata ágyúval van felszerelve, amely akár 12 km távolságban is képes célokat semlegesíteni, és percenként akár 300 lövést tud leadni. A lövési tempó csökkenthető 200 lövésre percenként, ami lőszert takarít meg és lehetővé teszi a rendszer testreszabását a konkrét harci feladatokhoz.
A Tridon Mk2 ágyú programozható robbanófejes lőszereket használ, amelyek a célpont előtt robbannak, apró szilánkokat szórva, így jelentősen növelve a drónok és a cirkáló rakéták elleni hatékonyságot.
Svédország 8,7 milliárd svéd koronáért vásárol légvédelmi és drónelhárító rendszereket, többek között a Saab és a BAE Systems vállalatoktól – közölte csütörtökön az ország védelmi minisztere.
Az ukrajnai háború kezdete óta Svédország – más európai országokhoz hasonlóan – fokozatosan növeli katonai kiadásait, ezek aránya 2026-ban várhatóan a GDP 2,8 százalékára, 2030-ra pedig a GDP 3,5 százalékára emelkedik.
Pal Jonson védelmi miniszter szerint a mostani beszerzés az ország légvédelmi képességeinek bővítésére szolgál, melyek jelenleg a katonai egységek védelmére irányulnak. „Ezzel jobban tudjuk majd védeni a lakott területeket és a kritikus infrastruktúrát, például a kikötőket, a vasúti csomópontokat, az atomerőműveket vagy a repülőtereket” – fogalmazott.
A megrendeléshez tartozik a Gute II nevű drónelhárító rendszer is, amely radar- és ágyúrendszerként a földre vagy járművekre egyaránt telepíthető. A miniszter szerint ezeket a rendszereket az ukrajnai harctéren már kipróbálták, ahol hatékonynak bizonyultak az Oroszország és Irán által használt Sahíd típusú drónok ellen – számolt be róla az MTI.
